Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-29 / 278. szám

Schmitt Pál azt nyilatkozta a Sport Plusznak, hogy a „Semmelweiss Egyetem elleni fellebbezé­semet megnyertem, úgy hogy nem is vonták vissza a kisdoktori címemet'. Tavaly a jogorvoslati ®" *^,1^ bizottság megerősítette az egyetem a 2012 márciusában hozott döntéséről a doktori cím meg­H H^r ■■ BHIH H fosztásaról plagizalás miatt, mivel elutasítottak a Nemzet Sportolójának fellebbezeset. k 1 tv/üuzLSLkt^mmmm- Vr rin .m w 2014. NOVEMBER 29., SZOMB Schmitt Pál azt nyilatkozta a Sport Plusznak, hogy a „Semmelweiss Egyetem elleni fellebbezé­semet megnyertem, úgy hogy nem is vonták vissza a kisdoktori címemet". Tavaly a jogorvoslati bizottság megerősítette az egyetem a 2012 márciusában hozott döntéséről a doktori cím meg­fosztásáról plagizálás miatt, mivel elutasították a Nemzet Sportolójának fellebbezését. Sok hátrányos helyzetű szülő azért is szereti óvodába járatni a gyerekét, mivel a nevelés mellett ott biztosítják élelmezését is (képünk Illusztráció) HÍRSÁV Romagyilkosságok: továbbították az ügyet A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLÁHOZ másodfokú eljárásra továb­bította tegnap a Fővárosi Fellebbv ítéli Főügyészség a romagyilkosságok néven el- híresült bűncselekmény-soro­zat aktáit. A másodfokú indít­ványukban fenntartották az első fokon eljáró ügyész által bejelentett fellebbezést. Ezek szerint a negyedrendű vád­lottra súlyosabb végrehajtan­dó szabadságvesztés büntetés kiszabását kezdeményezik, míg az első három vádlottra - akik első fokon életfogy­tiglani szabadságvesztést kaptak - a megállapított jogi minősítések pontosítását, ki­egészítését kezdeményezik a másodfokú tanácsnál. ■ MTI Lenkovicsot javasolja Kövér AB-elnöknek AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Ab) következő elnökének Lenko- vics Barnabás alkotmánybí­rót javasolja Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az Or­szággyűlés az Ab elnökét tit­kos szavazással, a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. A szavazás december 1-jén lesz. Paczo- lay Péternek, az Ab jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le, utódját három hónappal korábban meg lehet választani az Ab tagjai közül. ■ MTI Fonta feltételekkel lemondana FELAJÁNLOTTA LEMONDÁSÁT Vlctor Ponta román mi­niszterelnök a bukaresti kormány éléről pénteken, azzal a feltétellel, ha Klaus Iohannis megválasztott el­nök a jelenlegi kormánykoa­lícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással és erre garanciát kapna. Szerinte Romániában a nyugati poli­tikai kultúrával ellentétben még az a hagyomány uralko­dik, hogy egy megválasztott államfő csak a saját politikai táborából akar kinevezni kormányfő-jelöltet. ■ MTI Nincs felmérés arról, hogy a hátrányos helyzetű gyere­kek szülei nem járatnák óvo­dába gyermeküket a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szerint, pedig emiatt is ve­zetik be jövőre 3 éves kortól a kötelező óvodai nevelést. Éber Sándor „A kötelező óvodai nevelés alól a felmentési kérelemnél nem csak az egzisztenciális szint, az anya­giak számítanak természetesen, hanem sokkal inkább az érzel­mi, mentális fejlesztésre alkal­mas családi légkör megléte” - nyilatkozta lapunknak az Lm mi köznevelésért felelős államtit­kársága. A 3 éves kortól kötele­ző óvodai nevelést (jelenleg 5 év a korhatár) jövő szeptembertől vezetik be (eredetileg már idén bevezették volna, de végül a kel­lő férőhelyek biztosítása miatt egy évvel elhalasztották). Jövőre már a családi pótlék folyósítását is kötik az óvodai neveléshez a gyermek érdekeire hivatkozva az iskolához hasonlóan. A kötelező óvodai nevelés alól a felmentés a 3, illetve 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az erre vo­natkozó kérelmét, indokolással benyújtja az óvodavezető részé­re. Az Emmi szerint a védőnői hálózat szakemberei már a kis­mamagondozás időszakától kap­csolatban vannak a családokkal, ők pontosan látják a kezdetek­től, hogy milyen szociális hát­térrel rendelkezik a gyermek. „Mivel a gyerekek az óvodában találkoznak először társadalmi problémákkal, itt tanulnak meg fontos együttélési szabályokat, felzárkózás szempontjából fon­tos, hogy a bármilyen szempont­ból hátrányos helyzetből indulók minél hamarabb kerüljenek be a rendszerbe” - írta az állam- titkárság. Szerintük a 3 éves kori óvodáztátási kötelezettség AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG előzetes adatai szerint 321 600gyermek létesített óvodai jogviszonyt a je­lenlegi, 2014/15-ös nevelési év­ben. A 2014. augusztus 31-éig harmadik életévét betöltött gyer­mekek számát 345 700főre be­csülték. így összesen 24 100 lehetőség a hátrányos helyzetű gyermekeknek, hogy hatéves korukra ugyanolyan esélyekkel kezdhessék meg az iskolát, mint a jobb környezetből érkezők. A helyes elbírálásra a kiterjedt és jól működő háttérintézmény rendszert vélik a garanciának. Számít az óvodapedagógus, a védőnő, a szakértői bizottság véleménye, sőt adott esetben a gyámhivatal, a háziorvos, vagy az önkormányzat gyermekvé­delmi munkatársa is fontos in­formációkkal szolgálhat. A felmentéseket az egyedi élethelyzeteket figyelembe véve mérlegelik. A döntéskor elsősor­ban arra kell figyelemmel lenni, hogy az miként befolyásolhatja a gyermek azon képességeinek fejlődését, amelynek folyamatá­gyermek nem jár óvodába jelen­leg ebből a korosztályból, ez a három évet betöltötték közel 7 százaléka. A következő, 2015/2016-os nevelési évben az augusztus 31-ig harmadik élet­évét betöltött gyermekek száma várhatóan 335 ezerre becsülik. bán az óvoda hátránycsökkentő szerepet is betölt. „Nem kell minden áron min­den gyereket kötelezni az óvodai nevelésre” - nyilatkozta lapunk­nak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke. Fábián Katalin szerint a szülőnek is joga van együtt maradni a gye­rekével, minden gyerek más és más, egyesek csak 3,5-4 évesen tudják megszokni az óvodát. A MÓE vezetője helytelennek tartja, hogy a családi pótlék fo­lyósítását az óvodai neveléshez kössék, mivel ez a pénz arra va­ló, hogy a gyerek minél jobb kö­rülmények között legyen ottho­nában. Szerinte ezeket a szank­ciókat olyanok találják ki, akik nincsenek testközelben ezekkel a gyerekekkel. Fábián szerint semmilyen fel­mérés nem készült arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem járnának óvodába. Neki az a tapasztalata, hogy vidéken igen sok ilyen család járatja óvodába a gyerekét (kivételek előfordulhatnak, de nem töme­gesen) a jobb körülmények, az ingyenes étkezés miatt. Még ösztönözni sem kell őket, mivel a gyerekeik jól érzik magukat. Jövő év második félében nőhet a szociális dolgozók bére életpálya A szociális ágazat­ban dolgozók béremelésének folytatására az ágazat középtá­vú fejlesztési koncepciójának elkészítése után, akár már 2015. második felében sor ke­rülhet - közölte a parlament honlapján az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bence le­írta, hogy a kormány 2014-ben 12 milliárd forintot biztosított az ágazati bérpótlék bevezeté­sére, amit 2015-ben is garantál. A szociális szférában mintegy 93 ezren dolgoznak, 73 ezren szakmai és 20 ezren technikai munkakörben. A kormányzatot Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos kérdezték arról, hogy mikor lesz valódi béremelés a szo­ciális szférában? Az MSZP-s képviselők arra emlékeztettek, hogy már egy évvel ezelőtt is tüntetéseket szerveztek az ága­zatban a béremelés miatt és idén januárban egyeztetés kez­dődött az életpályamodellről, de konkrét elképzelések még azóta sem kerültek napvilágra. Azt is jelezték, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében nem szerepel a szerintük 15 milliárdos tételű bérpótlék. Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy a bérpótlék fedezetét az ágazaton belül kell megtalálni, a spórolás egyik forrásaként a házi segít­ségnyújtást, gondozást említet­te meg. Az MSZP-s képviselők szerint azonban ezen a terüle­ten nincs mit megtakarítani, mivel 70 ezer itt dolgozó ember­nek a fizetése a létminimumot sem éri el. Rétvári Bence közölte, a bér­emelésre irányuló törekvéseket a minisztérium változatlanul méltányosnak ítéli. Az Emmi to­vábbra is várja a közösen kidol­gozott megállapodás-tervezet aláírására a szociális ágazatban foglalkoztatott szakemberek ér­dekképviseleti szervezeteinek érintett vezetőit. Az érdekvédők cáfolták, hogy visszautasították volna a tárgyalások folytatását a kormányzattal. ■ É. S. Mintegy 24 ezren nem járhatnak oviba Már több mint negyven főt kirúgtak a külügyből Megemelték a gyógyszerkasszát EGÉSZSÉGÜGY Nőtt a gyógyászati segédeszközökre és kötszerekre szánt keret A KÜLGAZDASÁGI és Külügymi­nisztériummal (KKM) jogvi­szonyban állók létszámcsökken­tésének előirányzott mértéke 107 fő, eddig már 43 fő felmentését kezdeményezték, akik többsé­gében adminisztratív-technikai munkakört láttak el a belföldi igazgatáson - közölte a Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügy­miniszter az MSZP-s Mesterházy Atüla érdeklődésére leírta, hogy az október 31-én életbe lépett utasítást kizárólag a belföldi ál­lományban, elsődlegesen a köz- igazgatási államtitkár alá tartozó szervezeti egységeknél, másod­lagosan az egyéb helyeken fog­lalkoztatott kormánytisztvise­lők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók esetében hajtják végre. A létszámcsökkentés vár­hatóan hamarosan lezárul, amit nagy részben befolyásol, hogy egy időben több munkatárs jog­viszonya megszűnik esedékessé vált nyugdíjazása, más közigaz­gatási szervhez történő végleges közigazgatási áthelyezése, vagy saját kezdeményezése miatt. A tárca szervezeti átalakulása nem zárult még le. Folyamatban van az uniós tagsággal összefüg­gő feladatok átadása, átvétele a KKM és a Miniszterelnökség kö­zött, ezután véglegesítik a tárca létszámhelyzetét Jelenleg a KKM aktív állományában a belföldi igazgatáson 831, külszolgála­ton 1185 fő dolgozik. ■ É. S. Tizenhárommilliárd forinttal megemelik a gyógyszerkasszát, emellett több jut gyógyászati segédeszközre és kötszertámo­gatásra., A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az Egészségbiztosítási Alap idei gyógyszertámogatás keretét 13 milliárddal, a gyógyászati segéd­eszköz keretet 4,1 milliárddal, míg a kötszertámogatásra 720 millióval jut több az előirányzat­nál. Az Emmi egészségügyért fe­lelős államtitkárságának szerint a gyógyszertámogatási előirány­zat és a gyógyászati segédeszköz támogatási előirányzat techni­kai jellegű megemelése azt a célt szolgálja, hogy az év utolsó •hónapjaiban - mindaddig, amíg A gyógyászati segédeszközökre szánt keret 4,1 milliárd forinttal növekedett a 2014. évben esedékes gyógy­szergyártói befizetések teljesül­nek - a gyógyszertámogatási kiadások finanszírozása, ezál­tal a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás is biztosítható legyen. Az intézkedéssel is megköze­lítően tartható a gyógyszertámo­gatási előirányzat költségvetési törvényben tervezett egyenlege. Az Emmi szerint az elmúlt évek sikeres gyógyszertámogatási rendszerének átalakításának eredményeként csaknem két­ezer gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, így a lakosság támogatott gyógysze­rekre fordított kiadása 10 mil­liárd forinttal csökkent. ■ MTI Ki kaphat felmentést? kötelező óvoda A védőnő és a gyámhivatal véleménye is számíthat

Next

/
Thumbnails
Contents