Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-28 / 277. szám
9 2014. NOVEMBER 28.. PENTEK MOZAIK Halat pucol. Egy horgászkunyhóban játszódó Broadway-darab főszerepét bízták Hugh Jack- manre. Az ausztrál színésznek egy igazi halat is meg kell pucolnia és megsütnie minden este, amit izgalmas feladatnak tart. Mint egy interjúban elárulta, otthon bármikor nekiáll az ilyen munkának, de úgy csinálni, hogy közben százak nézik, különleges koncentrációt igényel. Egy évig készült, de vegre bemutatják az első magyar közösségi filmet December végén mutatják be BÚÉK címmel az első magyar közösségi filmet, amely egyetlen napot, 2013-2014 szilveszterét jeleníti meg 70 percben több szemszögből profi filmes stábok, valamint több száz önkéntes munkájának eredményeként. A BÚÉK premierjét december 30-án országszerte számos helyszínen, azonos időpontban rendezik meg - közölték a film készítői az MTI-vel. Az alkotók tavaly a közösségi médiában tettek közzé felhívást, amelyre a fiatal filmesekből álló stábok mellett bárki nevezhetett saját videójának beküldésével. Az egyetlen kritérium az volt, hogy a filmek december 31-e és január 1-je között készüljenek. A felhívásra rengetegen megmozdultak, ■ Különleges pillanatfelvétel készült Magyarországról az óév búcsúztatásának napján végül több mint 800 videó érkezett 60 településről, a készítők összesen 100 órányi nyersanyaggal dolgozhattak. A produkció célja az volt, hogy egy minden eddiginél színesebb és.személyesebb képet mutasson Magyarországról egy különleges alkalom, az óév búcsúztatása kapcsán. A film producerei Fliegauf Bence, Halász Júlia, Horváth Szabó Ágnes, Kálmán Mátyás, Mes- terházy Ernő és Mécs Mónika. A budapesti premiert az Akvárium Klubban rendezik meg, a fővároson kívül Békéscsabán, Egerben, Kecskeméten, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron, Tapolcán, Tatabányán, Vámospércsen is meg lehet tekinteni az alkotást. A készítők szeretnék a filmet a legkisebb településekre is eljuttatni, ezért a mozik mellett művelődési házak, filmklubok, könyvtárak jelentkezését is várják vetítések szervezésére - az új helyszíneket a közösségi oldalukon frissítik. ■ Elektronika a bor alatt? jeladó Akadnak lelkes követők és aggódó szkeptikusok is Már emberi testben is elhelyezhető elektronikus jel kiadására alkalmas mikrocsip - a technológia új távlatokat nyithat meg. Nógrádi László Kisebb vihart keltett az interneten egy svéd akció, amelyben új technológiákkal kísérletező mérnökök egy konferencián önként jelentkezőknek elektronikus jeladót ültettek a bőre alá. Az apró tűszúrással elvégezhető eljárás egy rádiójelet kisugárzó kis kapszulát juttat a bőr alá. A technológia egyébként nem újdonság, az elektromos mező hatására gerjedő és így jelet leadó csipeket azonosítókártyákban, telefonokban, de kutyák és már állatok megjelölésére is használják. A svéd The Local magazin beszámolója szerint az országban egyre népszerűbb a csip- beültetés, az ezzel foglalkozó BioNyfiken nevű csoport több mint száz embernek elvégezte már. És hogy mire használható? Például kulcs helyett - a 25 éves informatikus Emilott Lantz, aki a beszámolóban mosolyogva mutatja beültetését Emilott Lantz, a boldog csiphordozó A technika kulcsként rég ismert A kutyákba ültetett, azonosítást segítő csípek már itthon is kötelezőek mások mellett az irodájának ajtaját fogja majd nyitni vele. A szakértők szerint a beültethető technológia számos új lehetőséget rejt és eltünteti az emberek és a gépek közti, korábban egyértelmű határokat. A kezdeményezésnek kritikusai is akadnak szép számmal, akik szerint a csipekkel valójában megbélyegzik az újdonsággal kísérletező érdeklődőket. Úgy vélik, az apró csípek lehetővé teszik, hogy távolról is kövessék - például hatalmi szervezetek vagy ebben érdekelt bűnözők - a megjelölt személyek mozgását, vagy más módon visszaélhetnek a személyes információikkal. Az aggodalom valószínűleg eltúlzott, hiszen a csípek leolvasása csak közvetlen közelről lehetséges, a jelenlegi technológiával nem elképzelhető, hogy árulkodó jelként működjön. Sokkal valószínűbb, hogy a szinte mindenki által használt bankkártyákat vagy mobiltelefonokat használják egy személy követésére - hiszen a vásárlások vagy éppen a telefonhálózatban való jövés-menés adatai már most is hozzáférhetők a hatóságok számára, persze törvényileg szabályozott keretek közt. POENPERCEK Három artista jelentkezik a cirkusz igazgatójánál. Azt mondja az egyik:- Én 10 méter magasból fejest ugrok egy dézsa vízbe, és nem lesz semmi bajom. Megtörténik, és valóban sértetlen marad. Erre azt mondja a másik:- Ez semmi. Én egy vödör vízbe fejest ugrok, és semmi bajom nem lesz. És valóban így történik. Erre a harmadik:- Ugyan, ez mind semmi. Én egy vizes rongyba fejest ugrok, és semmi bajom nem lesz. Leugrik és összetöri magát. Másnap a cirkusz igazgatója meglátogatja a kórházban. Csak a szája és szeme van kint a gipszből. Az igazgató megkérdezi tőle, hogy mi történt, mire így szól:- Ki volt az az idióta, aki kicsavarta a rongyot? ■ Kovács egész nap horgászik, de nem fog egyetlen halat sem. Este eündul haza, és megáll az ismerős halárusnál:- Három pontyot kérek, ide a vödrömbe - mondja az árusnak. - Hadd higgye az asz- szony, hogy most fogtam.- Inkább busát vigyél...- Miért?- Mert még délelőtt itt járt a feleséged, és azt mondta, hogy abból fog kérni, mert jobban szereti. Videón a jegesmedve-ikertrió ritkaság Egy holland állatkertben születtek a bocsok A jegesmedvék közt ritkaságnak számító eseménynek örülhet egy holland állatkert stábja: a Freedom nevű nőstény három bocsot hozott világra a napokban. A Rhenenben működő Ouwehands Dierenpark közlése szerint a jegesmedvék a természetben szinte mindig két utódot hoznak világra, és fogságban sem tapasztaltak még hasonlót. A három kicsi apja a Vidor nevű hím, amely jelenleg az angliai Yorkshire vadasparkjának lakója. Victor egyébként fontos szerepet játszik a jegesmedvék fajmegőrző programjában, már ló utódja nevelkedik különböző állatkertekben. Az északi sarkvidék legnagyobb ragadozói november és február közt hozzák világra a kicsinyeiket és az anyjuk tavaszig nem is hagyja őket magukra. A rheneni trió is leghamarabb márciusban mutatkozhat be a közönségnek, addig az állatkert gondozói videokamerán követhetik fejlődésüket. A kicsik és az anyaállat kicsit azonban már megmutatkozott, az állatkert ugyanis közzétette a megfigyelő-kamera egyik felvételét. A goo.gl/UtcCBr címen megtekinthető videón jól látható, ahogy Freedom gyengéden igazgatja a nagyjából egy macska méretének megfelelő újszülötteket. A természetben élő jegesmedvék száma 20-25 ezerre tehető, a 19 különböző populációból öt tekinthető stabilnak, négy csökken, egy pedig növekszik, kilencről azonban nem rendelkeznek elég adattal. ■ Fűtött padok varjak a katedrális látogatóit Az eddiginél nagyobb kényelemre számíthatnak a prágai Szent Vitus-székesegyházban a hívők és a látogatók. A prágai érsekség a héten közölte, hogy a téli időszakban fűteni fogják a legnagyobb közép-európai templom padjait - írja az MTI. „A padok fűtésének bevezetése szorosan illeszkedik Do- minik Duka prágai érsek azon igyekezetébe, hogy minél több embert vonzzon a katedrálisba. Nemcsak a szentmiséket látogató hívőkről van szó, hanem mindazokról, akik a katedrális- ban megrendezett orgonakoncerteket és más rendezvényeket látogatják” - jelentette ki Ales Pistora, az érsekség szóvivője. A padok fűtését bontás nélkül, speciális elektromos melegítő párnákkal biztosítják. További fejlesztésként a székesegyház belső akusztikai rendszere is megújult, az épület pedig kívül és belül is új dísz- kivilágítást kapott, amelyet a különböző alkalmaknak megfelelően lehet beállítani. ■ Filmben szúrta ki egy szakértő az elveszett festményt szerencse Kilenc évtizeden át nem tudtak Berény Róbert, a híres Nyolcak tagja egyik fő alkotásának sorsáról Berény alkotása hazatérése után, a budapesti galériában.. Filmbe illő módon bukkant fel egy elveszettnek hitt, fontos magyar képzőművészeti alkotás - írja az MTI. Berény Róbert egyik főműve, az 1927-ben készült Alvó nő fekete vázával egy amerikai filmben szerepelt lakásdekorációként, így vette észre egy magyar művészettörténész, aki évekig kutatott, hogy hazahozzák. A Virág Judit Galéria, ahol a festményt hamarosan több mint harmincmillió forintos kikiáltási áron kínálják fel árvesésre, sajtótájékoztatón osztotta meg az eset részleteit. Mint kiderült, Bárki Gergely művészettörténész 2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című filmet nézve vette észre a mintegy kilenc évtizede elveszettnek hitt festményt. A mű értékéről a filmeseknek fogalma sem volt, egy kereskedésben olcsón vásárolták. A kép Berény Róbert (1888- 1953) feleségét, Breuer Etát ábrázolja és a Nyolcak tagja egyik főművének számít. Valószínűleg egy San Franciscóban rendezett kiállítás után, az első világháború kitörése miatt maradt az USA-ban. Bárki Gergely művészettörténész, a Berény-életmű kutatója hangsúlyozta: kollégáival évtizedek óta fáradoznak azon, hogy felkutassák a magyar művészet rejtett vagy elfeledett műkincseit. ■ ...és díszletelemként az 1999-es film, a Stuart Little egyik jelenetében k
