Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-28 / 277. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2014. NOVEMBER 28., PÉNTEK Újabb ítélet a szemétcsatában: jár a pénz a szolgáltatónak Ellenszélben: túl jó az olajlobbi alternatív energia Hiába a legolcsóbb, a kormánypolitika nem támogatja a térnyerését ► Folytatás az 1. oldalról A 2013. év végi adatok alapján a díjakban a befizetett pénzük egy része az évek során vissza­térült, de 593 millió forint még nem, ezzel még tartoznak az ön- kormányzatok. S ráadásul idén­től már a díjakban sem tudják ezt érvényesíttetni. A Zöldfok azért az idő közben külön uta­kon járó nyugat-balatoni hulla­dékgazdálkodási társulás tele­püléseit fogta perbe, mert azok a különválás óta az ISPA-rend- szer járműveit és lerakóit sem használják, ellentétben a siófoki | székhelyű társulás önkormány- [ zataival, tehát semmiféle megté­rülést nem várhat a szolgáltató a nyugatiak részéről. Balatonfenyves, a nyugat-ba­latoni társulás egyik tagja ép­pen azt vitatta, hogy a Zöldfok jogosan érvényesítette-e a szál­lítási díjban az ISPA-beruházás különköltségeit. A település ön- kormányzata a közszolgáltatá­si díj megállapításakor ezt nem is vette figyelembe. A Siófoki Já­rásbíróság szakértőt rendelt ki a kérdés eldöntésére, s e vizsgálat megállapította: az NHSZ Zöldfok Zrt. (korábban AVE Zöldfok Zrt.) díjképzése mindenben megfe­lelt a jogszabályoknak és a felek szerződésének. Azt is, hogy az ISPA-különköltség tartalma is indokolt költségnek és ráfordí­tásnak minősül, melynek felszá­mítására az NHSZ Zöldfok Zrt. jogosult, megfizetésére pedig a balatonfenyvesi önkormányzat köteles. Az első.fokú ítélet ezért | a községet 8,8 millió forint hul­ladékszállítási hozzájárulás, va­lamint járulékai és a perköltség megfizetésére kötelezte.- Az ítélet attól lesz igazán faj­súlyos és a konkrét ügyön mész- | sze túlmutató jelentőségű, hogy társaságunknak hasonló okok­ból még több száz millió forintos nagyságrendű követelései van­nak - mondta lapunknak Sza­bó Zoltán, az NHSZ Zöldfok Zrt. vezérigazgatója. - Ötvenöt ön- kormányzat ellen ugyan való­ban pert indítottunk emiatt, ám a „szemétcsatában” az igazi győ­zelem az lenne az összes érin­tett számára, ha sikerülne végre minden érdekelt fél jogos érde­keit érvényesítő, ésszerű komp­romisszumokon és nem bírósá­gi ítéleteken alapuló megoldást találni. ■ Fónai Imre Hercegszántón mutatták be az iskolájukat horvátok A horvát iskolák ta­lálkozóján Hercegszántón a la­kácsai nyelvoktató intézményt nyolcfős diákcsoport képvisel­te, akik A mi iskolánk projekt témát mutatták be Iskolánk a múltban, jelenben és a jövőben alcímmel. Az Országos Horvát Önkormányzat rendezte találko­zón barcsiak is részt vettek, az Arany iskola három és a Deák egy diákja, akik szakköri szin­ten tanulnak horvátul. Őket is Biczákné Popovics Anna peda­gógus készítette fel. A barcsi tér­ségi Vidám versek versenyen a lakócsai iskola másodikos tanu­lója Horváth Krisztina (felkészí­tő tanára: Rónainé Huber Teréz) győzött korosztályában. ■ G. A. Mérnökök a kaposvári gépgyártó cég telepén. A konferencia résztvevői a gyakorlattal ismerkedtek a megyeszékhelyen ► Folytatás az 1. oldalról Ellenszélben van a magyar szél­energia - hangzott el tegnap Kaposváron, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara és a MMK gé­pészeti tagozatának elnökségi ülésén, ahol a megújuló ener­giák hasznosításának gépésze­ti fejlesztéseiről tanácskoztak.- A történelmi Magyarorszá­gon még mintegy ezer szélma­lom volt, s már 1925-ben felis­merték, hogy a szélenergia lehet a legolcsóbb megoldás a modern gazdaság számára, de a magyar kormány politikája jelenleg nem kedvez a megújuló ener­giaforrások kiaknázásának, sőt az Európai Unió is „befékezett” e téren - mondta előadásában Tóth László professzor, a Szent István Egyeteme tanára, ha­zánk szélenergia-hasznosítási lehetőségeit elemezve. - A sze­let ipari méretekben lehetne ha­zánkban alkalmazni energia- termelésre, hiába terjedt el a né­zet, hogy nincs szél Magyaror­szágon. Ezt erősítette kezdetben a Meteorológiai Intézet is, de vé­gül közösen megalkották az or­szág széltérképét, és ebből kide­rült, hogy nagy magasságban, a szélvédő erdősávok fölé nyúló­an már gazdaságosak lennének a szélerőművek. Ennek ellenére győzködni kell a kormányt, ál­lítja Tóth László, mert nincs új telepítés. Jelenleg arra próbál­ja meg rábírni a döntéshozókat, hogy adjanak ki új engedélye­ket, csupán arra kéri őket, hogy engedjék meg, adhasson áramot a magyar hálózatba, még állami támogatást sem kérne ehhez. A jelenlegi szabályozás azonban egyenesen bünteti a „ szeleseket ”: menetrendet kell adniuk a kö­vetkező napi teljesítményükről, és ha ettől mindössze 5 kilowat­tal eltérnek, vagyis akár több, akár kevesebb energiát termel­A KONFERENCIÁN átadták ÜZ idei Botka Imre-díjat Nyers Jó­zsef professzornak, mert ki­emelkedő tudományos eredmé­nyeket ért el a hőszivattyúk pá­rologtatójának matematikai nek, mindenképpen büntetést kell fizetniük. A jelek szerint az olcsó szélenergia térhódítása az olaj- és a gázlobbit zavarja, pe­dig évente 20 „ paksi atomerő- műnyi ” szélerőművet helyez­modelljén elvégzett számítások­ban. Az elméleti kutatás mellett a gyakorlati megvalósításban és a piaci alkalmazásban is élenjár. A hőszivattyúk által visszanyert hővel egyébként nek üzembe másutt a világban, főként Kínában és az USA-ban. A rendezvényen bemutatta életének történetét Lakics Lász­ló kaposvári vállalkozó, aki el­mondása szerint mostanában mintegy 85 százalékos megta­karítás érhető el, és Nyers Jó­zsefnek van egy 1975-ben Sza­badkán épített berendezése, ami azóta is megbízhatóan mű­ködik. egy kis szélerőművel kísérle­tezget, vagyis egy háztartási méretű szélturbina fejlesztésé­be fogott, és egy év alatt jelen­tős eredményeket ért el, ame­lyeket be is mutatott telephe­lyén a konferencia résztvevői­nek. Az első ilyen, 25 kilowat- tos berendezést Csurgó közelé­ben fogják üzembe helyezni, a cége emellett a szél - és ener­getikai iparhoz kapcsolódóan gyárt generátorházakat, csap­ágypajzsokat és hűtőrendsze­reket, sőt alagútfúró gépeket is. ■ K. G. Elismerés a tudományos eredményekért Nyers József professzornak Nem mind nyelvtanár, aki annak látszik nyelvtanulás Nemzetközi minősítésű oktató és nyelvszakos diák nem tarthat órákat A felsőfokú nyelvvizsga már önmagában nem elegendő a nyelvtanításhoz ► Folytatás az 1. oldalról- Eddig a közoktatási törvény írta elő, mit lehet, mármint azon kívül, amit a felnőttképzé­si előírt - folytatta Pfundt Szil­via. - Ez alapján vagy nyelv­tanári végzettség kellett, vagy egy másik nyelvből megszer­zett ilyen diploma és mellé az adott nyelvből egy felsőfokú nyelvvizsga. Utóbbi most már nem felel meg, ahogyan a külföldi, nem­zetközi szinten mindenütt elfo­gadott nyelvoktatói képzettsé­gek sem jogosítanak fel a jövő­ben hivatalos nyelvoktatásra. A nyelviskoláknak persze eddig is jórészt pedagógiai végzett­séggel rendelkezőket kellett al­kalmazniuk, hiszen az akkredi­tált képzések órái nyolcvan szá­zalékát nekik kellett tartaniuk, a maradék jutott a „szakpapír” nélküliekre. Akik közé odaso­rolták az anyanyelvi tanárokat is, hiszen elenyésző részüknek volt csak magyar szakirányú diplomája. A törvénymódosítás után elvileg ők sem maradhat­tak volna a nyelviskolákban, ám a szakmai tiltakozás hatott, s akik egyetemi végzettséggel bírnak, mégis taníthatnak.- Szinte az összes anyanyel­vi tanárt kizárták volna, ami óriási butaság - jegyezte meg Pfundt Szilvia. - Attól ugyanis, hogy egy anyanyelvű ember­nek nincs diplomája, pedagó­gia végzettsége, még nyugod­tan tarthat beszédórákat. Álta­lában az ilyen anyanyelvi ta­nárok tanítási rutinnal érkez­nek, és természetesen egy na­gyon alapos szűrőn kellene át­menniük ahhoz, hogy beenged­jem őket diákok közé. Ha pedig megfelel az elvárásainknak, akkor még nyilván a vállalko­zás szakmai színvonaláért fele­lős vezető be is tanítja a feladat­ra az anyanyelvi tanárt. A diá­kok amúgy igénylik is az ilye­neket. Nálunk, mondjuk, a tör­vénynek megfelelő az anyanyel­vi tanár, mert én nem kockáz­tatom a nyelviskolám létét, így csak a törvénynek megfelelően vagyok hajlandó működni, de ismerek olyan hasonlóan gon­dolkodó állami iskolát, ahon­nét el kellett küldeni a külföl­di oktatót, pedig imádták a gye­rekek, értett a nyelvükön, ám a törvényi kritériumoknak nem felelt meg. A nyelvoktatók szakmai szer­vezete szerint - ahogyan azt az index.hu megírta - a szigorítás kihat a nyelvoktatás minősé­gére is, hiszen rengeteg olyan oktatót zár ki, akik más szem­léletet képviseltek, mint a ha­zai felsőoktatásé - a cambrid- ge-i egyetem nyelvoktatói okle­velét például a világon minde­nütt elismerik és értékelik, fő­ként, hogy nem elméleti képe­sítést jelent, ugyanis a képzé­si gyakorlatok mind arról szól­nak, hogyan lehet a tudást élő­ben átadni. Emellett megany- nyi nyelvszakos egyetemistától vette el a pénzkereseti, s csep­pet sem mellékesen a gyakorla­ti lehetőséget. Ugyanis elvileg a három éves anglisztikai vég­zettség sem jogosít fel a nyelv- oktatásra, hiszen a pedagógia képzést a mesterszakon kap­ják meg a diákok. Pedig sokuk éveket tölt el külföldön, mie­lőtt elkezdi az egyetemet, azaz a nyelvtudásuk abszolút adott. És a szakemberek szerint sok­kal könnyebb valakit megtaní­tani oktatni, mint az adott nyel­vet oktatási szinten megtaníta­ni neki. A hozzáértők úgy vélik, az már csak hab a tortán, hogy nem elég a pedagógiai végzettség, hanem kifejezetten szakirányú kell a nyelvoktatáshoz. Vagy­is, hiába van valakinek példá­ul történelemtanári diplomája, s mellette egy anglisztika papírja, vagyis elvileg a tanításhoz szük­séges összes vizsgáján megfelelt anno, mivel angolból nincs neki ugyanilyen, nem taníthat. Egy olyan országban, ahol az embe­rek alig több mint harmada - 37 százaléka - beszél valamilyen idegen nyelvet. És ezzel tökutol- só az unióban... ■ Vas A. Váltson kisebb kukára, ha sokallja a szemétdíjat! hulladékdíj Panasszal fordult szerkesztőségünkhöz a napok­ban egy marcali lakos, aki sé­relmezi, hogy miért köteles ne­gyedévenként teljes térítési dí­jat fizetni a Marcali és Térsége Non profit Kft.-nek a hulladék szállításért, amikor tőle - el­mondása szerint - csak egy al­kalommal szállítanak el hulla­dékot 120 literes tárolóedény­ben ezen időszakban. A szol­gáltatót felkereste, és mint ír­ja annak vezetője azzal „fenye­gette”, hogy ha nem hajlandó a teljes díjat kifizetni, akkor rá­terhelik a díjat jelzálog formá­jában az ingatlanára és végre­hajtást indítanak ellene. Krajczár Ibolya, a társaság képviselője a következő tájé­koztatást adta: A panasszal élő ügyfelet a kollégái bizto­san tájékoztatták arról, hogy a hatályos hulladék törvény kö­telezettségeket ír elő a számá­ra, s a következményekről is kötelességük a lakosokat meg­felelően tájékoztatni. - Ha ez fenyegetésnek tűnt, ezúton el­nézést kérünk tőle - mond­ta. Hozzátette, ha a panaszos­nak hetente minimális meny- nyiségű hulladéka képződik, a heti 60 liternyi hulladéknak megfelelő űrmértékű edényze- tet választhat, nem köteles na­gyobb kukát használni, ezzel csökkentheti a fizetendő díjat. ■ Virág János

Next

/
Thumbnails
Contents