Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-24 / 273. szám

2014. NOVEMBER 24., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Telefonközpontot cseréltek, az átállás még folyamatban van Szegénység: koncert a reményért küldetés Nehéz helyzetben élő somogyi családokat segített a kaposvári alapítvány panasz Bank Jánosné olvasónk fordult szerkesztőségünkhöz írásával, melyben felháboro­dásának okát osztotta meg ve­lünk. - A Kaposi Mór Oktató Kórházról van szó - írta. - Egy hétfői napon hetedik hívás­ra (9 és 15 óra között) sem tud­tam elérni, a kívánt osztályt. Telítettségre hivatkozott a köz­pont. Aztán nagy nehezen si­került a központot elérni, on­nan kapcsolták is a számot, ahol nem vették fel a kagylót. Tán több dolgozó kellene erre a területre? ■ A kórház azt ígéri, hogy a telefonközpont cseréje és a műszaki átállás után könnyebben tud kapcsola­tot teremteni a betegeivel Az endokrinológiát nem le­het elérni, ezért személyesen be kell utazni vidékről, talán így sikerül két hónap múlva időpontot kapni. Közben meg a szükséges vizsgálatok elké­szülnek, aztán kiderül két hó­nap múlva, hogy újat kell ké­szíttetni. Kérem a kórház ve­zetését sürgősen oldják meg a problémát! A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Bank Já­nosné panaszára reagálva kö­zölte: az intézmény kaposvá­ri központjában közel 150-fé- le szakrendelés működik a já­róbeteg-ellátás keretében. A vizsgálatokra történő idő­pont-kéréshez biztosítjuk a te­lefonon történő bejelentke­zést is. Műszaki okokból elő­fordulhat, hogy a készülék fog­lalt jelzés helyett a hívó félnél kicseng, mintha szabad len­ne a vonal. Az intézményben a közelmúltban telefonköz­pont-csere történt, a végleges műszaki átállás folyamatban van, kérjük tisztelt betegeink türelmét és megértését. ■ Márkus Kata ► Folytatás az 1. oldalról Az evangélikus templom kórusa énekelt a kórusirodalom remekeiből Karácsony előtt feltámadt a re­mény: a koncertből befolyó ösz- szegből élelmiszert, tüzelőt kap­nak a rászorulók.- Jön a tél és nagyon drága a fűtés - mondta a gigei Simon Ka­talin a jótékonysági koncert előt­ti készülődéskor. A 32 éve asz- szony rokkantnyugdíjas párjá­val öt gyermeket nevel, az egyik beteg. A gyes és a családi pót­lék mellett rokkantnyugdíjból tartják fenn magukat: havonta közel 140 ezer forintból élnek heten. Szoba konyhás vályog­házuk a falu szélén áll, a tető rossz, kisebb felújításra sem fut­ja. Öt gyermeknek kell előterem­teni mindennap az ételt, s a vá­ratlan kisebb kiadás is nagy te­her. Ilyen, ha az egyik családtag hirtelen megbetegszik és gyógy­szert kell kiváltani, de gond az ötszáz forintos felnőtt jegy, ami­kor az aprósággal Kaposvárra buszoznak. A fiatalasszonynak gyermekei adnak reményt.- A kisfiam gyógyuljon meg: ez a legnagyobb karácsonyi kí­vánságom - folytatta. - Hogyan ünnepiünk? Remélem, jut majd apróbb ajándék a gyerekeknek, az alapítványtól sok segítséget kapunk, jóságosak. Ibolya néni olyan, mint az anyám. A vendégeket terített asz­tal várta az evangélikus temp­lom közösségi házában. Szend­vicset majszoltak, teát szürcsöl- tek az apróságok, a jól befűtött nagytermet gyermekzsivaj töl­tötte be. A játszóruhát ünneplő­re cserélték: a fellépés nagy pil­lanat az életükben, hosszú ide­ig készültek rá. Köztük Katalin kisfia, Zoüka.- Traktoros szeretnék lenni, ha nagy leszek, szántok és ve­tek a földeken - sorolta álmát a csillogó tekintetű tíz éves kis­fiú. - Jó lenne új autóval vagy traktorral játszani, örülnék, ha egy szép kiskocsit kapnék kará­csonyra. Álom a játék, a szép ruha, akárcsak a számítógép. Bika- li Anita három gyermeket ne­vel egyedül: kislánya két éves, bátyjai hat, illetve tizenegyes évesek.- Beosztóan élünk - így a 32 éves nő, aki a mintegy havi 76 ezer forint gyesből és csalá­di pótlékból próbálja eltartani családját, édesanyja is velük la­A gyerekek is műsort adtak asMMm ■ Ön ismer mélyszegénység­ben élő családokat? Szavazzon hírportálunkon jfcr—' ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. deojátékot, de megérti: nem ve­hetünk. Ennivalóra, fűtésre kell a pénz. Szabó János kaposvári szo­ciológus szerint nem egyedi je­lenségről van szó, Magyaror­szágon csaknem 600 ezer gyer­mek élhet nehéz anyagi körül­mények között. Családok ezre­inek súlyos gond a napi betevő előteremtése, az otthonok fűté­se vagy olyan alapvető háztartá­si berendezéseket nélkülöznek, mint a mosógép. A szegénység mélyülésével nő a társadalmi kirekesztettség veszélye. Szalai Simon Katalin és Zolika készülődik kik, 22 ezer forintot kap. Tejfölös tészta és pörkölt a család egyik kedvenc étele, reggelire gyak­ran margarinos kenyeret kap­nak a gyerekek, a ruházkodás­ban besegít az alapítvány, más­kor egy közeli turkálóban vá­sárolnak gyermekholmit. Leg­utóbb egy bélelt kabátot kapott a nagyfiú.- Kevin szépen rajzol, vágya, hogy építészmérnök legyen - mondta az édesanya. - Számító­gépet szeretne, de még egy hasz­náltra sem gondolhatunk. Ben­ce fiam másoknál láthatott vi­Élelmiszer-adományokat gyűjtenek a rászorulóknak- a dvd, a mese-videókazetta nem biztos, hogy jó ajándék, sok szegény családban nincs készü­lék, ami lejátszana a filmet - mondta Mohayné Farkas Ibolya.- Ismerjük a körülményeiket, igyekszünk segíteni, s várjuk má­sok felajánlását is. A gyermekek nagyon örülnek a labdának, a kisautónak, az építő kockának, a legonak, a társas játékoknak, a kislányok a babáknak, de a praktikus ajándék - póló, nad­rág, fehérnemű, kiscipő - is nagy segítség. a szakem bér szerint a szülők mindent megtesznek azért, hogy gyermekeiknek elegendő étel jus­son, az alapítvány munkatársai­val hetente találkoznak. A hó­nap végén, amikor az amúgy is szűkös családi keret megcsap­pan, élelmiszer adományokat visznek nekik: liszt, olaj, cukor és tészta van a csomagban. A jótékonysági hangverseny a nehéz sorsú családok élethelyze­tére, küzdelmére hívta fel a fi­gyelmet. Az evangélikus temp­lom kórusa után MohayAnna (cselló) és Berényi Luca (zongo­ra) tolmácsolásában Bartók, Bach és Suchmann művek is fel­csendültek. H. M. LáriFári: élmény a léleknek, lehetséges a lehetetlen szombaton rendezték a kapos­vári LáriFári Alapítvány évadzá­ró LáriFári Party-ját az egyik tá­mogatójuk, a Fino-Food Kft. ren­dezvénytermében. Az alapító Bérlik Zoltán és a kuratórium elnöke, Paskáné Hosszú Adri­enn is megköszönte a támogatók közreműködését, mely lehetővé tette, hogy az alapítvány legfőbb törekvését megvalósítsa: képes legyen megmutatni, ami lehetet­lennek tűnik, az is lehetséges. például lehetséges az is, hogy egy kerekes székes gyermek ha­jóra szálljon, részt vegyen egy LáriFári vitorlásversenyen. En­nek érdekében szerveztek hat állomásos karitatív vitorlás- ese­ménysorozatot. Balatonfüredről és Balatonkeneséről indultak a vitorlások hol a szombathelyi kórház gyermekonkológiai osz­tályán, hol a budapesti Szent László Kórház Őssejt-transzplan­tációs Osztályán kezelt gyerekek­kel és hozzátartozóikkal, vagy down szindrómás gyermekekkel és hozzátartozóikkal, az SOS Gyermekfalu lakóival, mozgás­korlátozottgyermekekkel, felnőt­tekkel és hozzátartozóikkal, a budapesti Tűzoltó és Madarász utcai Gyermekklinika onkológiai osztályán kezelt gyermekkkel és családtagjaikkal, valamint a rendőr- és tűzoltó árvákkal és hozzátartozóikkal. A lárifári Alapítványt a bár­mely okból - nem kizárólag be­tegség miatt - átmenetileg nehéz élethelyzetbe került gyerekek és családjuk támogatására, életkö­rülményeinek javítására hívták életre. Programjaikon pozitív megerősítést, feltöltődési lehető­séget biztosítanak a nehéz élet­helyzetben lévő gyermekeknek és családjuknak, amiből erőt meríthetnek a hétköznapok adta számtalan kihívás között. MÁRKUS KATA Zoltán kaposvári pszichológus szerint aki ilyen körülmények között szocializálódik, környe­zetében nem lát más mintát, az ezzel azonosul, nehezen lép ki a beszűkült világból. Ha nincs más alternatíva, szinte képte­len kimászni ebből az élethely­zetből. Napokban ünnepeltük a gyer­mekek jogainak világnapját, mely jólétük érdekében végzett munkára irányítja a közfigyel­met. Az ENSZ közgyűlése 1954- ben javasolta az ünnep meg­tartását, azonban a világon ma is minden harmadik gyermek nyomornegyedekben él.- Idehaza is sok gyermeknek szomorú sors jut, kilátástalan a jövőjük, a szegénység nemze­dékről nemzedékre újra terme­lődik - mondta Orbán István, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnöke. - Nehézség, nélkülözés, szomorúság jellem­zi a mindennapokat. Volt, aki úgy fogalmazott: a szegénység rosszabb, mint a rák. A beteg­ség egyes esetekben gyógyítha­tó, a nyomor hosszú ideig meg­marad. ■ Harsányi Miklós Megújult a toponári templom hitélet A freskókat is restaurálták a város támogatásával Balás Béla megyéspüspök áldot­ta meg szombaton a megújult to­ponári Szentháromság templo­mot, mely visszakapta eredeti, 1781-es arcát. A templomot Fes- tetich Lajos állítatta, s Dorfmeis- ter István díszítette a falakat: a munkálatok során a freskókat is restaurálták, a város ezt hétmil­lió forinttal támogatta. A templom felújítása tíz éve kezdődött, akkor a plébánia épületét tették rendbe, s egy új hittantermet is létrehoztak. 2011-ben indult el a freskók fel­újítása. Neumüller Miklós plé­bános köszöntet mondott a se­gítségért, Szita Károly polgár- mester is részt vett a szombati szentmisén. ■ H. M. Toponári örömhír. Balás Béla megyés püspök áldotta meg a templomot HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET A franc sem gondolta, hogy az a cirka 120 centi magasan lé­vő karféleség ilyen fontos sze­repet tölt be az ember életében. Bencénk nagyjából három hó­napja jött rá, nem akadály szá­mára egyetlen ajtó sem. Eleinte a mozgás öröme vezette, csatan­golt a lakásban, majd rájött, játé­kai sincsenek lebetonozva a szo­bájában. Én csak akkor, amikor kései hazatérés után a sötétben próbáltam belopózni a hálóba, s mezítelen talppal ráléptem a mi- niállatkert egyik tagjára. Naná, hogy a tarajos sülre. Vagy a kro­kodilra... nemcsak hozni, vinni is szokott, a gyerekszobában hol az egyik sarokból, máskor a kiságy mat­raca alól került elő a tévé távirá­nyítója, de rendszeresen alasz­kai aranyásóként túrjuk fel a la­kást valamelyik mobiltelefonért A kilincs is - a gyerek mindig akkor dug­ja el valahová, amikor le van né- mítva. És kezdődik a kérdezős- ködés, könyörgés, fenyegetőzés, amit a kölyök játéknak vélve ki­fejezetten élvez, kaján vigyor- ral lesi, ahogy apja bemászik az ágyak alá, félrehúzza a fotele­ket, végigforgatja az ágypárná­kat. S a nagy hajcihő végére el­felejti, hová is pakolta el azt az átkozott telefont. eddig mindig előkerült, ami a dobozban tartott kosztpénz­ről nem feltétlenül mondható el. Nem mindig tudjuk, mennyit is rejt a faládika, az anyja, vagy én nyúltunk bele utoljára. Az fel­tűnt a hó közepe után, hogy a reméltnél kisebb az összeg ám csak akkor lett gyanús, a gyer­mek, a nappaliban a harmadik polcot is feléri, amikor az anyja a zöldsarokban, a virágok átül­tetésekor tízezrest húzott elő az egyik jukka kaspójából... A doboz polcnyival feljebb köl­tözött, ahogy a hűtőszekrény aj­tajára mágnesezett csekkek is. Mármint a szolgáltatóktól kért repeta belőlük, az eredetiek cik­lámen sorkihúzóval kidekorál- tan a mosógépből kerültek elő. Ez az egyik kedvenc rejteke, ta­láltunk benne matcboxot, zsír­krétát, fogkefét, fél banánt, a Bo­gyó és Babóca-összest, a játszó­térről becsempészett gilisztát, s a bölcsis váltószandált, amit kife­jezett megsemmisítési céllal pró­bálta elsüllyeszteni, hátha nem kell másnap mennie. Mellédobta a lakáskulcsot is, szerencsére ezt még nem tudja rendeltetésszerű­en használni... Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents