Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-22 / 272. szám

2014. NOVEMBER 22., SZOMBAT INTERJÚ 11 „Már nem akarok hazudni magamnak” joshi bharat A jó kapcsolat titka a jóhiszeműség - Az édesanyja halála óta nem utazott Indiába Joshi Bharat elfogadóan és harmonikusan éli az életét, ugyanakkor szeret viccelőd­ni és nevetni. Azokat az el­veket, amiket sorselemzései, beszélgetései során említ, ő maga is gyakorolja. Lányait ugyanebben a szellemben neveli, de nem várja el tőlük, hogy ugyanabban higgye­nek, mint amiben ő. Szabó Csilla A FEM3 csatorna műsorveze­tője rendszeresen faggat sztá­rokat és hétköznapi hősöket Másképpen című műsorában. Ezúttal is egy forgatás után ta­lálkoztunk.- Hosszú Katinkával beszél­gettem az imént. Nagyon kí­váncsi ember vagyok, és engem mindig a fordulópontok érde­kelnek. Katinkánál az merült fel bennem, hogy amikor ott áll a startnál, mire gondol az utol­só két-három másodpercben. Azt mondta, hogy akkor már csak a saját erejére koncent­rál...- Hogy viseli a fordított helyzete­ket, amikor Önt faggatják?- Ha valaki szeret beszélget­ni, akkor abba az is beletarto­zik, hogy ő maga is megnyílik. Igyekszem úgy válaszolni, hogy igazán érzékeltessem a bennem levő gondolatokat, ér­zéseket.- A baráti körében kérdezni vagy mesélni szeret jobban?- Sok ismerősöm van, de barátom kevés. Az ő társasá­gukban szeretem jól érezni magam, viccelődni, sztorizgat- ni, ugyanakkor vannak olyan barátaim, akikkel komoly dol­gokról beszélgetünk és szel­lemi párbajokat vívunk. Van köztük olyan is, aki a szkep­tikusokhoz tartozik, vele na­gyon jókat szoktunk vitatkoz­ni. Próbálom megérteni őt is, aki nem hiszi el, hogy a szem­mel látható dolgokon túl is lé­tezik valami...- Tagja a Süss fel nap! program­nak, amiben fiatal tehetségeket támogatnak. Idén kit mentorál?- Én egy Down-szindrómás lányt, Bőczy Tímea mozgás- művészt pártfogolom és kortes­kedem érte. Személyesen még nem találkoztunk, mert csak pár nap múlva forgatunk, de már most nagyon érdekesnek látom azt, ahogyan ő látja a vi­lágot. Nagy lehetőségnek tar­tom ezt a programot, mert az első három helyezett 1-1 millió forintos támogatásban részesül.- A tévés munkái mellett sors­elemzéseket készít. Miben segít az embereknek?- A sorselemzés lényege, hogy próbálom megértetni az illetővel a saját életét, és azt, hogy mi miért történik vele. Fontos, hogy ne sablonokban gondolkodjon, ne azt lássa, hogy valami jó vagy rossz, egyszerűen csak próbálja meg­érteni, hogy mi az üzenete egy adott történésnek, és miért kell azt megtapasztalnia.- Ön is így éli az életét?- Bizonyos élettapasztalat után már nem akarok hazud­Az őszinte kíváncsiság és az elfogadás hatására sok sztár megnyílik Joshi Bharatnak ni saját magamnak. Olyasmit nem tanácsolok, amit én ne tudnék megtenni, vagy amiben én magam nem hiszek. Biztos nagy szerepe van ebben annak, hogy hol és milyen körülmé­nyek között nőttem fel, de én sem voltam mindig ilyen, sok mindent tanultam az évek alatt. Kamaszkoromban például én is sokat hőbörögtem, hisz az a dol­ga minden tinédzsernek, hogy próbálgassa a határait. A szüle­tésünk után egy ideig minden feketének és fehérnek tűnik, az­tán szép lassan felbukkannak a színek, és néhány évtized után az ember már látja: milliárdnyi árnyalat van. Ma már nem tu­dok ítéletet mondani semmiről, hisz minden esemény vagy cse­lekedet mögött húzódik valami a háttérben.- Jövőre tölti be a 60-at. Foglal­koztatja a kora?- Nem! Csupán annyit érzek az idő múlásából, hogy már más­képp működik az energiarend­szerem. Míg korábban könnye­dén bírtam 3-4 napot is nagyon kevés alvással és sok-sok fizikai megterheléssel, most a szelle­mi teherbírás sokkal nagyobb mint a fizikai. Más szempont­ból nem érzem az idő múlását. Vagy mindig öreg voltam, vagy sosem leszek öreg - nem tudom, melyik az igaz (nevet).- Közeleg a karácsony. Buddhis­taként megtartja a keresztény ünnepeket?- Igen, nagyon szeretek ün­nepelni. Teljesen mindegy, hogy Krisztus, Krishna vagy Buddha születésnapja van, ünnepelni jó. Már Indiában is hallottam a karácsonyról, mert sok a keresztény, de akkor még nem mélyültem el a lényegé­ben. Emlékszem, hogy már a 70-es években is volt néhány áruház, ahol ilyen­kor jött a Mikulás, és a kirakatba ki­rakták a műfenyőt. Igazi fenyőt ott so­sem láttam, hiszen azon az égtájon inkább pálmafa nő. Stockholmban voltam, amikor először találkoztam közelebb­ről a karácsonnyal, és egyből megtetszett a hangulata. Bár azt nem értettem, hogy miért kell kivágni a fenyőfákat. Ter­mészetesen a családommal mi is ünnepiünk ilyenkor, ke­resztény hagyományok sze­rint. És bizony, mi is állítunk karácsonyfát. Próbálkoztunk ugyan földlabdás növénnyel, Szeret fát ültetni joshi bharat a szabadidejében szeret tévét nézni, újságot olvas­ni, zenét hallgatni. Az otthoni teendők közül a házon kívüli munkák hárulnak rá.- mint általában a férfiak, én is lusta ember vagyok. A feleségem­mel az a megállapodásunk, hogy de az is megszenvedte az ünne­pet, hisz a fenyők nem a nappa­liba születnek. Minden évben elgondolkodunk a műfenyőn, de annak valahogy tényleg nem olyan a hangulata.- A hindu vagy a buddhista ünne­pekről is megemlékezik?- Persze, sőt, vannak zsidó barátaim is, akik­kel ugyanúgy meg­üljük a jeles napo­kat. Nemrég volt a hindu újév, a Diwa- li, átléptünk 2071- be. Aznap részt vettem egy indiai ünnepségen, és a családomnak is mindig megemlítem, hogy ün­nep közeleg, ilyenkor a felesé­gem finomabb ételeket készít. Indiában az a jó, hogy hinduk, mohamedánok, keresztények, perzsák, zsidók, buddhisták él­nek együtt, és az összes nagy ünnep szünnapnak számít - ott gyakran van ok az ünneplésre, és ezt a jó szokást megtartot­tam magamnak Európában is. ő csinálja a házon belüli, én pe­dig a házon kívüli teendőket. Fát ültetek, rendezem a kertet, ilyen­kor ősszel összeszedem a több tucat zsáknyi falevelet, megmet­szem a fákat. Nemsokára eljön az én időm, a tél, amikor csak a hólapátolás a feladatom.- A lányai nevelésében mekkora hangsúlyt kapott az, hogy meg­ismerjék az indiai kultúrát?- Eleve indiai nevük van, ami egy tudat alatti befolyás, hisz azt gyakran kimondják és hallják. Sokat meséltem nekik az országról, ahol személyesen is jártak, de sosem erőltettem rájuk semmit. Ismerik az élet- filozófiámat, de nekik nem kell ugyanezt választaniuk. Ilyen szempontból liberális vagyok. Azt gondolom, hogy az én világ­látásom csakis rám tartozik és engem kötelez. Például egyik lányom sincs megkeresztelve, de más vallásba sincsenek be­avatva. Mindenféle hitrend­szerből és filozófiából kapnak ízelítőt, és majd ha megérnek rá, akkor eldöntik, hogy melyi­ket érzik leginkább a maguké­nak. Mindegy, hogy melyiket választják, a lényeg az, hogy legyen egy morális kapaszko­dójuk, ami segíti őket.- Lassan 35 éve él Európában. Hogy érzi, mennyire lett európai szemléletű, lelkületű?- Indiai vagyok, de az itteni tapasztalatok révén gazdagab­bá váltam. Biztos, hogy nem vagyok ugyanolyan indiai, mintha a mai napig ott élnék. Például ha ott maradtam volna, akkor ma könnyedén beülnék az autóba, és vezetnék a káosz közepén, ennyi európai évvel a hátam mögött viszont nem mernék Indiában vezetni. Sze­rencsére nincs is rá szükség, ■ „Teljesen mindegy, hogy Krisztus, Krisna vagy Buddha születésnapja van, ünnepelni jó” Névjegy 1955. július 31-én született In­diában, Ahmedabad városában nőtt fel. bráhmin, vagyis papi kasztból származik, a családtagjai az utolsó 7-8 generációra vissza­menően jövendőmondással fog­lalkoztak. eredeti foglalkozása szerint bábszínész, ennek köszönhe­tően került ösztöndíjjal Stock­holmba, majd a Budapest Báb­színházba. televízióban 1987-ben szere­pelt először, Vitray Tamás Tere- fere című műsorában, a TV2-höz 2008-ban csatlakozott. két lánya van: Szávitri és Shi- la, 29 és 19 évesek. mert a rokonok mindig hoz- nak-visznek, aranyéletem van kint. Ennyi idő után egyébként már nem érzem magam külföl­dinek, teljesen beilleszkedtem Magyarországon. Az egyetlen nehézséget az okozza, hogy vegetáriánus vagyok, és már unom a rántott sajtot és zöldsé­geket (nevet).- A feleségével 24 éve vannak együtt. A külsejük nagyon külön­böző - de mi a helyzet a belső tulajdonságokkal?- A személyiségünk is na­gyon eltérő, de szerintem nem azon múlik egy kapcsolat, hogy mennyire hasonlít vagy különbözik egy pár. Kell egy megmagyarázhatatlan belső kötődés. Ezen túl csak annyi a lényeg, hogy jóhiszemű vagy-e a másikkal vagy sem. Ha jóhi­szemű vagy, akkor elfogadod és értékeled az azonosságát és a különbözőségét is. Ha viszont rosszhiszemű vagy, akkor min­den irritál, és előbb-utóbb vagy vége lesz a kapcsolatnak, vagy csak a folyamatos marakodás­ról fog szólni. A feleségem na­gyon racionális gondolkodású, de ahogy a lányaimat, úgy őt sem akarom meggyőzni vagy legyőzni. Szerintem egy kap­csolat minősége azon múlik, hogy a két ember több vagy ke­vesebb lesz egymás által.- Nagyon nyugodtnak, békésnek, elfogadónak tűnik. Emlékszik rá, hogy mikor volt utoljára dühös vagy szomorú?- Néhány másodpercre szok­tam csak dühös lenni, de nálam ez sohasem komoly, mert ha­mar rajta kapom magam. Szo­morú akkor voltam, amikor há­rom éve meghalt az anyukám. Amíg élt, fel sem fogtam, hogy ez valaha megtörténhet. Az el­engedésben az segített, hogy tudtam, ennek meg kellett tör­ténnie. Nem hibáztattam sen­kit, de ettől függetlenül át kel­lett élni a gyászt, a hiányt, és ezt fel kellett dolgozni. Tényleg igaz az, hogy az ember akkor válik felnőtté, amikor mindkét szülőjét elveszíti. Azóta nem is voltam Indiában, hiszen az anyukám nagy húzóerő volt, és felerősítette a honvágyat. Igaz, most már egyre jobban érzem, hogy újra mennem kell...- Az indiai úton kívül milyen ál­mai, tervei vannak?- Őszintén szólva nincsenek különösebb vágyaim. Csak sze­retnék továbbra is értékes dol­gokat teremteni.

Next

/
Thumbnails
Contents