Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-19 / 269. szám

Fidesz: Kiteriesztik a fordított árat A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐKNÉL és az iskolaszövetkezeteknél is kiterjeszti a fordított áfát a kedden elfogadott adócsomag. Kosa Lajos, a Fidesz ügyveze­tő alelnöke közölte, a módo­sítás bezárja a szektorban az áfamegkerülést lehetővé tevő kiskaput. Számításai szerint jelenleg ezen területeken 30- 35 milliárd forint áfa nem fo­lyik be. Felkérték a kormányt, kérjen egyéni derogációt az EU-tól azon irányelvvel kap­csolatban, amely rögzíti, mely területeken lehet az áfa szoká­sos fizetési módját megváltoz­tatni. ■ MTI Nyolcvan százalék alatt az államadósság NOVEMBERRE A tavalyi év végi szint alá csökkent az állam- adósság - közölte a Magyar Nemzettel Borbély László András, az ÁKK vezérigazga­tó-helyettese. így a GDP-ará- nyos mutató már a múlt héten alacsonyabb volt a szükséges 79,4 százaléknál. Az alaptör­vény szerint az év utolsó mun­kanapján kell alacsonyabb­nak lennie az államadósság GDP-hez mért arányának az előző év azonos időszakában mértnél. Az új EU-metodika szerint a hiány 77,2 százalék; a kormány év végére ezen mu­tató alapján 76,9 százalékos adósságra számít. ■ MW Nőhet a létminimum körül élők száma Tóbiás: jön az elszegényedés éve AZ MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás lózsef szerint „az orbá- ni csomag” az elszegényedés évét hozza 2015-ben, az adó­törvényekkel és a költségve­téssel közel ötmillióra nőhet a létminimum körül élők szá­ma Magyarországon. Elfogad­hatatlannak nevezte, hogy az élelmiszerek adója brutálisan nő, s hogy a társadalom dön­tő többségének „szappan- és higéniaadót” kell fizetnie, és kifogásolta, hogy az áfakulcs nem csökken. ■ MTI Összeomlott az OTPdirekt-szolgáltatás KEDD REGGEL 9-től leállt az OTPdirekt szolgáltatás., és csak úgy 17 óra körül javult meg. A bank Facebook-ol- dalát elárasztották a dühös kommentek. Egyes szol­gáltatások nem, vagy alig voltak elérhetők a bankfió­kokban. Az internetes banki felület hétvégi üzemmódban fogadta a megbízásokat. Az ATM-es szolgáltatások, a kártyás tranzakciók zavar­talanul működtek. ■ MW Adósok a foglalkoztatással rokkantnyugdíjasok A cégek még a nagyobb büntetőadót is befizetik Még kevés fogyatékossággal élő ember talál rendes munkát. Több cég csak azért alkalmazza őket, hogy ne kelljen fizetnie rehabilitációs hozzájárulást A korábbi rokkantnyugdíja­sok kevesebb mint tíz száza­lékát sikerült visszairányíta­ni a munkaerőpiacra azzal, hogy megvonták tőlük az el­látást. Ez valamivel több mint 8 ezer embert jelent, ami, ha hozzászámoljuk a rehabilitá­ciós ellátásra jogosulttá vált 26 és fél ezer főt, még mindig messze van attól a 150 ezer­től, akit a kormány korábbi tervei szerint vissza kellene terelni a munkaerőpiacra. Flaiman Éva A kormány 2012 januártól szün­tette meg a rokkantnyugdíjat, és kötelezte komplex felülvizsgá­latra az 57 év alatti rendszeres szociális járadékost, illetve volt 111-as csoportú rokkantat. A 200 ezer érintett közül 195 ezren je­lentkeztek felülvizsgálatra, de mint azt a Nemzeti Rehabiltici- ós Szolgálattól (NRSZH) meg­tudtuk, ez év szeptember végéig is csak alig 106 ezer érintettnél sikerült elvégezni az egész­ségi állapotot és foglalkozási rehabilitálhatóságát minősítő felülvizsgálatot. Rokkantsági el­látásra ez alapján a 67 százalé­kuk, rehabilitációs ellátásra 25 százalékuk vált jogosulttá. (Ez utóbbi ellátás legfeljebb három évig folyósítható annak, akit rehabilitációt követően mun­kára alkalmasnak találnak.) Mindössze 8396 embernél ta­láltak olyan mértékű állapot- javulást, amely miatt már sem­milyen ellátást nem kaphat. Az NRSZH-tól arról nem kaptunk konkrét információt, mennyibe kerül az államnak a kötelező felülvizsgálat, annyit közöltek, hogy annak forrása „benne van az éves költségvetésben”. A rokkantak foglalkoztatás ának a növelése a cél a rehabi­litációs hozzájárulással is, ami jelenleg a tíz évvel ezelőtti ösz- szeg majdnem kétszázszorosa. A „büntetést” minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű munkaválla­lóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A reha­bilitációs hozzájárulás éves ösz- szege „hiányzó dolgozónként” 1993-ban még mindössze 2500 forint volt. Minden évben emel­ték ugyan, de először csak 2003- ról 2004-re ugrott meg igazán, a háromszorosára, 37 300-ról emelkedett 117 600 forintra. Majd minden évben növelték, 2010-ben viszont drasztikusan, az előző évi összeg, a 177 600 fo­rint majdnem öt és félszeresére, így érte el a jelenlegi, az évente járó 964 500 forintot. A hozzájárulás összegének nö­vekedésével emelkedett az abból származó bevétel is, ami 1996- ban még csak évi 473 millió fo­rint volt, 2011-ben viszont már a 66 milliárd forintot is meghalad­ta. Idénre és jövőre is 56 milüárd forint bevételt irányoztak ebből az az adónemből. Ha a cégek foglalkoztatnak is fogyatékos embereket, több­ségük csak azért teszi, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájáru­lást fizetnie - mutatott rá ez év A rehabilitációs hozzájárulás mértéke (f0rínt) 964 500 ► 250000 I 200 000 150 000 III = ■ 1993-2010 VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYÜJTÉS 964 500 ► közepén a munkaerő-piaci integ­rálásával foglalkozó Rehablob. Dobár Attila ügyvezető igazgató ősz óta azonban már némi óvatos optimizmust is megenged, mert azt látja, hogy - főként a multik részéről - mind nagyobb az ér­deklődés e foglalkoztatási forma iránt. Szakértők nagyjából 350- 400 ezer főre teszik a megválto­zott munkaképességűek számát, akik közül 100-120 ezer embert akár a nyüt munkaerőpiacon is integrálni lehetne. Ám becslések szerint ennek a harmada, csupán 35-40 ezer megváltozott munka- képességű kap lehetőséget a ver­senyszférában, illetve a közszféra nem védett foglalkoztatásra létre­hozott munkahelyem. A kormány szerint az elmúlt években 25 százalékkal nőtt a megváltozott munkaképessé­gűek foglalkoztatása, ez alap­vetően a rehabiütációs hozzá­járulás jelentős növelésének a következménye. Az pedig még mindig befizetnek éves szinten a költségvetésbe 65 milliárdot ezen a jogcímen, „jelentős kihasz­nálható kapacitásokat jelez” - fo­galmaznak a 2015-2020 közötti Fogyatékosságügyi programot tartalmazó országgyűlési határo­zattervezetben. Aranykéz utcai robbantás: Jozef Rohác összevont büntetőpere IRATISMERTETÉSSEL megkezdő­dött kedden az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében lozef Rohác büntető­pere a Fővárosi Törvényszéken. A szlovák férfit azzal vádolják, hogy 1998-ban egy ismeretlen megbízásából lelőtte Fenyő lá- nost, a Vico vállalatcsoport veze­tőjét, Portik Tamás megbízásá­ból pedig a budapesti Aranykéz utcában felrobbantotta - a Boros Tamásként emlegetett - Boros lózsefet, mert terhelő vallomást tett megbízójára egy másik bűnügyben. A Főügyészség élet­fogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott­ra. A vád szerint lozef Rohác az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe lozef H.-t is bevonta. Jozef Rohác be­szerezte a robbanóanyagot, táv- irányításos szerkezetet készített. Jozef Rohác utasításai szerint Jozef H. a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t egy lopott Polski Fiatba rejtette. Az autót leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtt. Boros 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt gép­kocsival érkezett a helyszínre; a Polski robbant, s ő életét vesztet­te, húszán pedig súlyos sérü­léseket szenvedtek. Az áldozat ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffia­ügyben. A tárgyalás ma tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik. ■ MTI/MW tőbb-utóbb csak lesz ítélet Is Strasbourghoz igazodtak ÉLETFOGYTIG 40 év után hivatalból indul a kegyelmi eljárás Új kegyelemi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglanra ítél­teknél a bv-törvény keddi módo­sításával. 40 év után automati­kusan, hivatalból indul az eljá­rás - ismertette Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elma­rasztalta Magyarországot a tény­leges életfogytiglanos büntetés miatt, mert „az elítéltnek nincs meg a reményhez”, az ítélete felülvizsgálatához való joga.A tényleges életfogytiglani a bírák „minden aggály nélkül alkal­mazhatják”, az új kegyelemi el­járás lehetővé teszi azt, hogy 40 év letöltött büntetés után felül­vizsgálható legyen az ítélet. ■ Magyarországon jelenleg 275 ember tölti életfogytig tartó szabadságvesz­tését, közülük mintegy 40 a tényleges életfogytigos. Kapnak egy esélyt A külföldi sajtó is bőven idézi a hétfő tüntetést visszhang Részletesen beszá­moltak a közfelháborodás napja névvel megtartott hétfő esti tün­tetésekről a külföldi lapok, ame­lyek közül több is kiemelte, hogy ez már a sokadik demonstráció volt az utóbbi egy hónapban, amelyen az Orbán-kormány tá­vozását is követelték - közölte például a BBC. A hvg. hu azt írja, a beszámolóban kiemelték, bár ellenzéki politikusok is megje­lentek a tömegben, a szervezők kérésére pártjelképeket és zász­lókat nem lehetett látni. A BBC felidézi, hogy Magyar- országon korábban sikeresen tüntettek az intemetadó beve­zetése ellen, amelynek a tervét Orbán Viktor sokakat meglepve vissza is vont. Hétfőn a kormány­fő lemondását követelték, illetve a demonstrálok a korrupció és az ország Moszkva felé történő el­mozdulását is kifogásolták. A hétfő esti tüntetésen egy nagyobb csoport még a késő éjjeli órákban is megpróbálta odanyomni a rohamrendőröket a parlament falához - sikertele­nül. Éjfél felé hagytak fel a pró­bálkozással, komolyabb rendőri beavatkozásra nem volt szükség. Ezt többen megdicsérték, köz­tük a nol.hu szerint Hack Péter neves büntetőjogász is. A fide- szes Deutsch Tamás szerint ami közfelháborodásnak indult, az délutánra-estére magán- és mű­felháborodássá alakult át. ■ MW V tco t: tc t .-R1 ■ ■ JHí AH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents