Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-17 / 267. szám

2014. NOVEMBER 17., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Díszbe burkolták a szegénységet cifra nyomorúság Százmilliós aszfalton és térköveken ácsoroghat tovább a sok állástalan Kalányos Zoltán: az egész falunak tetszik a dolog! lehetősége van, így a felújítások alatt nem volt fennakadás. A kivitelezésre augusztusban hir­dették mega pályázatot, szep­temberben tudtak eredményt hirdetni. A tendert egy kaposvá­ri kivitelező nyerte, akinek egy hónap állta rendelkezésére.- az autósok nagyon örülnek neki, és az egész falunak tetszik a dolog - hangsúlyozza Kalá­nyos Zoltán polgármester. - Nagy szükség volt az útfelújítás­ra, ezért fordítottuk ezt az ősz- szeget erre a jelentős munkára. A falunak három megközelítési Háromból kettőnek nincs állása. Évtizedek óta a munkaügyi statisztikák végén kullog a dél-somogyi falucska, generációról generációra marad a kilátástalanság Tükörsima útfelület, mutatós térkő burkolat a csomópontok­ban. Több mint százmillió fo­rintért igazi, huszonegyedik századi út épült az egyik leg­hátrányosabb helyzetű dél-so­mogyi faluban, a romák lakta Istvándiban. Olyan utat kaptak, amihez hasonlóról a legtöbb so­mogyi településen csak álmod­hatnak. Bizonyos szempontból érthető, hogy az utcákra költöt­ték ezt a rengeteg pénzt, hiszen a falu munkaképes lakóinak nagy része ott tölti az életét. Év­tizedek óta rendkívül magas itt a munkanélküliség. Miközben a leghátrányosabb helyzetű térségeknek legin­kább csak növekvő méretű ká­tyúk és rengeteg bosszúság jut, addig a dél-somogyi Istvándi­ban az elmúlt hónapban a fa­lu teljes úthálózata megújult. A 660 lelkes településen jó minő­ségű, két rétegű aszfalton gya­logolhatnak tovább a falube­liek. akik örülnek a felújítás­nak. Főként a gyerekek, akik akár gyalog, akár bringával közlekednek, kiélvezik a sima út minden előnyét... - Kaptunk egy kis kárpótlást, mert megre­pedeztek már a falak, rezegtek az ablakok egy-egy nagyobb jármű elhaladásakor - mond­ja Bencsik János korábbi pol­gármester, akinek hivatali ide­je alatt kezdődött a felújítás. - Minden évben kátyúztunk, de ez a következő évben rendsze­rint tönkrement, mert túl kicsi volt a bitumen réteg. A falubeli út most jobb lett, mint a telepü­lésen áthaladó 6-os főút. A már említett kárpótlás az Istvándiban dolgozó olajipa­ri befektetőktől származik. A környéken számos olajfúrás történt 2009 óta, s a nagyjár­művek alaposan igénybe vet­ték a település utcáit. Cserébe tisztességes összegű helyiadó­hoz jutott Istvándi: a 100 millió forint plusz áfa alkalmat terem­tett arra, hogy a település vala­mennyi utcájának burkolat-fel­újítását el lehessen végezni.- Istvándiban sok utca ke­resztezi egymást, sajátos tele­pülésszerkezete van - tájékoz­tatott Boa Árpád műszaki ellen­őr, aki a beruházás közbeszer­zési tervanyagát készítette. - Az utcák most két réteg burkola­tot kaptak: egy hét centiméter vastag kötőréteg került rájuk, négy centiméter kopóréteggel. Ez azért is szokatlan, mert a fel­újításokat egyrétegű aszfalttal szokás elkészíteni. Ezen felül valamennyi csomópontot ne­hézgépjárművek viselésére al­kalmas térkővel alakítottak ki. ■ Jeki Gabriella Tehénnel ütközött össze egy autós Rádpusztánál baleset Tehénnel ütközött egy autó szombaton este a 67-es fő­úton Rádpusztánál, majd a gá­zoló kocsiba hátulról belehajtott egy teherautó. A személyautó ve­zetője beszorult a kocsijába, tűz­oltók szabadították ki. Az autó sofőrje megsérült, a szarvasmar­ha pedig elpusztult. Négy órán át teljes, majd újabb másfél órán át félpályás útlezárás volt. ■ A. V. Bál a Savoyban. A Kalocsai Színház vendégszereplésével kezdődött a mar­cali Kulturális Központ színházi évadja. A Bál a Savoyban című revüoperettet Egyházi Géza, Gál Judit és Gregor Bernadett főszereplésével mutatták be. Újabb díj a kaposvári színészek kisfilmjének újratervezés Újabb nemzet­közi sikert ért el a Pogány Judit és Kovács Zsolt, azaz két egy­kori, illetve jelenlegi kaposvári színész főszereplésével forgatott Újratervezés. Tóth Barnabás rö­vidfilmje ezúttal a berlini Cár Shorts nemzetközi rövidfilmes fesztivált nyerte meg. Hatvan or­szág 351 alkotója küldte el pro­dukcióit, melyekre az interne­ten lehetett szavazni. A Magyar Filmkritikusok Díját a legjobb kisjátékfilm kategóriában 2013 februárjában elnyert alkotás előbb a viadal 24-es döntőjébe került be, majd a csütörtök esti díjátadón az is kiderült, a net- közönség véleménye alapján az Újratervezés lett a finálé legjobb filmje, s vitte el a háromezer eu- rós fődíjat. ■ A. V. JEGYZET FÓNAI IMRE Padlás önök is érezték, mennyire dü­börögtünk a harmadik ne­gyedévben? Európa élmező­nyében Magyarország, hoz­za címoldalon a kormánykö­zeli lap: 3,1 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedév­ben az előző év azonos idősza­kához képest és e téren csak Lengyelország és Románia körözött le bennünket. Az él­bolyban még Szlovákia, Cseh­ország, Bulgária... Sehol a ha­nyatló Nyugat, megmondták nagyvezíreink is, hogy mi dü- börgünk, azok hanyatlanak, gaz imperialisták meg hason­lók, fejből most nem tudom folytatni, de felmegyek a pad­lásra és előkeresem az 1981- es tankönyveimet... ÖNÖK érzik a zsebükön, a mindennapokon a GDP-emel- kedést? Vagy azt inkább, hogy az egy főre jutó vásárlóerő (az­az hogy mennyit költhetünk ruházkodásra, élelemre, sza­badidőre, rezsire) Ausztriában az európai átlag 160, nálunk alig több, mint harminc szá­zaléka? Egy kérdés a legnép­szerűbb internetes közösségi oldalról: „Nézem az RTL, né­zem az Ml híradóját, mintha más országról szólna; melyik­nek higgyek?” Egy válasz: „A saját szemének, zsebének, ta­pasztalatának”. A másik kormányhű újság a héten már arról írt, azért he­lyes a jelenlegi árfolyamon fo- rintosítani a devizahiteleket, mert máskülönben a pénzpi­acok összeomlanának. És a bankárkormányozás, a gaz- bankozás? Kosa Lajos nemrég még azt mondta, „piacon árfo­lyamon nem volna értelme", Rogán Antal meg azt, hogy „méltánytalan lenne”. DE persze Varga miniszter is előbb arról tájékoztatott, nem lesz kötelező a forintosítás, s pár óra múlva már ki is de­rült, hogy de igen. Nagy az igyekvés mostanság, ám L. Si­mon államtitkár néphülyítés- ben egyelőre felülmúlhatat­lan; ő mondta, hogy Vida Il­dikó NAV-elnök bejelentését, miszerint érintett az ameri­kai kitiltásban, a posta is elke­verhette... Országszerte hatalmas vihart aratott a földadó terve mezőgazdaság Hubertus-perek: törvény által szállhat vissza az államra a vitatott nagybereki nyolcezer hektár És mi lesz a „piszkos tizenkettő” ötven évre haszonbérbe vett földjeivel? ► Folytatás az 1. oldalról A MOSZ szerint az egyébként is nehéz helyzetbe hozott földtu­lajdonosokat terhelnék tovább a több szempontból is diszkri­minatív földadóval. Nem terhel­heti ugyanis azokat, akik saját földjükön őstermelőként, vál­lalkozóként gazdálkodnak, de terheli azt a sok százezer em­bert, aki kárpótlással, szövet­kezeti vagyonnevesítéssel sze­rezte földtulajdonát. Az adó nem vonatkozhat továbbá az ál­lam tulajdonában lévő földekre, pedig köztudott, hogy ezeknek bérleti díja nem éri el a piaci dí­jak felét sem - így a MOSZ. A szervezet javasolja, hogy a ter­mőföld kerüljön ki a települési adó hatálya alól. A Balaton nyugati-meden­céjében e közben az ad témát, hogy az állam ráteheti a kezét a vele perben álló Hubertus Bt. nagybereki földjeire. Miközben a Debreceni ítélőtábla újra első fokra dobta vissza az ügyet, egy osztrák bíróság minapi döntése szerint hatályban marad a Bé­csi Kereskedelmi és Iparkama­ra mellett működő állandó vá­lasztott bíróság tavalyi határo­zata, miszerint érvényes a Hu­bertus Bt. 1992-ben kötött pri­vatizációs szerződése. Azért kezdeményezte még Bu­dai gyula a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként az első Orbán-kormány idején, tehát már 1994 után ötven éves földhasználati jogot szerzett az akkor privatizált tizenkét állami gazdaság. Nemrég a Miniszterel­nökséget vezető Lázár János ar­ról beszélt: az a szándék, hogy egy csoport tulajdonában vagy bérletében csak 1200-1800 hek­tár legyen, s e tekintetben nem várják meg, hogy leteljenek a ha­szonbérleti szerződések. A szakmában csak „piszkos ti­zenkettőnek” nevezett állami gaz­daságok privatizációjára Án­gyán József exállamtitkár is kitért az ötödik földjelentésében. „Sok „friss erő” jelent meg akkor a ti­zenkét állami gazdaság me­nedzsmentjében - írta. - Akadt közöttük egykori katonatiszt, egyetemi volt MSZMP agit-prop titkár, a baracskai rabgazdaság volt MSZMP-titkára, majd alezre­desi rangú parancsnok-helyette­se, az Orbán-kormány egyik ál­lamtitkárának nagybátyja, ke­resztapja, felcsúti autóvillamos­sági szerelő és lovardatulajdo­nos. A Dalmandi Mezőgazdasá­gi Rt. ma már Csányi Sándor ér­dekeltség, a Bonafarm cégcso­port tagja. A Lajta-Hanság Mező- gazdasági Zrt., a Sárvári Mező- gazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. alkotja ma már a Mezort cégcsoport magját, amelynek igazgatósági elnöke Nyerges Zsolt, és amelybe 2013 nyarán Simicska Lajos is „bevá­sárolta” magát. ” a blikk kutakodása nyomán la­punk is beszámolt róla: a verseny nélkül kiosztott állami földek ti­zennégy balatonszabadi darabja kötött ki Simicska Lajoshoz köt­hető cégeknél. Balatonszabadi, Enying és Lepsény földjei összeér­nek; a helyi gazdák hiába szeret­tek volna földhöz jutni, a Laj­ta-Hanság Mezőgazdasági Zrt. által birtokolt Dél-Balaton Agro Kft. vethetett a gazdák által „ki­nézett” földekbe, pályázat nélkül. a német tulajdonú Hubertus ál­tal haszonbérbe vett 7725 hek­tár állami birtokba vételét, mert kirívóan alacsonynak tartotta a hektáronként tíz forintos bérleti díjat. Ennyiért kapta meg az ál­lami földeket 99 évre a Huber­tus. A HVG nemrég azt írta: bár­mi lesz is a per(ek) eredménye, az állam mindenképpen vissza­veheti a Hubertus-földeket egy törvénymódosítás nyomán. En­nek értelmében felmondhatja az 1994. július 27. (a régi föld­törvény megszületése) előtt kö­tött haszonbérleti szerződéseket, ha azok időtartama meghaladja az új földtörvényben meghatáro­zott leghosszabb időtartamot, az­az húsz évet. ■ Fónai I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents