Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2014. NOVEMBER 16., VASÁRNAP PANORÁMA 3 Egy messzi-messzi üstökösön világegyetem Magyarok is közreműködtek a Rosetta űrszonda tervezésében Bár tegnap hajnalban megszakadt a kapcsolat a Rosetta űrszonda Philae nevű landolóegységével, a szakértők szerint az európai összefogással megvalósult űrprogram elsődleges küldetése így is sikeresnek nevezhető. Reichert Gábor „Landoltam! Az új címem: 67P!”- üzente szerda délután 5 óra körül több európai nyelven - köztük magyarul - a világnak a Rosetta űrszonda Philae névre keresztelt landolóegysége. Óriási hírt közölt ez a két egyszerű mondat, amelyek az Európai Űrügynökség (ESA) által üzemeltetett Twitter-csatornán voltak olvashatók: azt ugyanis, hogy a kontinens számos kutatóintézetének összefogásával létrehozott műszer több mint tízévnyi kozmikus vándorlás után elérte úti célját, a Csurjumov-Geraszi- menko üstököst. Sőt, nemcsak elérte, hanem - a történelem során elsőként - le is szállt rajta, hogy különböző méréseket hajtson végre a felszínén. S, hogy ez miért olyan nagy szenzáció? Mivel a tudományos konszenzus szerint az üstökösök jelen voltak a naprendszer keletkezésének pillanatában, olyan információkat hordozhatnak magukban, amelyek közelebb juttathatják az emberiséget a világegyetem- benne pedig önmaga - létrejöttének megértéséhez. A Rosetta-missziót 1993-ban hagyta jóvá az ESA, az űrszonda megtervezése és megvalósítása pedig 2003-ig tartott - mondta pénteki előadásán Spá- nyi Péter mérnök, aki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaként működött közre a szerkezet fedélzeti számítógépének kidolgozásában. A rosette-i kőről - amely annak idején az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsát jelentette - elnevezett eszköz 2004. március 1-jén indult útjára Francia Guyanából. Hosszú és viszontagságos Utazása során végrehajtott több „hintamanővert” - vagyis előbb a Föld, majd a Mars gravitációs lendítőhatását kihasználva nyert energiát a továbbhaladáshoz -, elhaladt két kisbolygó mellett, hogy aztán két és fél évnyi hibernáció után idén augusztusban elérjen a mintegy 4x3x2,5 kilométer átmérőjű, a felvételek tanúsága szerint leginkább egy gumikacsára emlékeztető formájú Csurjumov-Geraszimen- ko üstököshöz.- A Rosetta űrszonda több szempontból is „világelsőnek” nevezhető - vélekedett Spányi Péter. - Egyrészt valóban azért, mert ez idáig egyetlen űrprogram sem jutott el addig, hogy a mag körül keringve, testközelből tanulmányozhasson egy üstököst. Abban a tekintetben is egyedülálló, hogy űreszköz ilyen hosszú ideig soha nem volt még hibernálva, vagyis repült minden ellenőrzés nélkül a célja felé. És azért is uniká- lisnak tarthatjuk a Rosettát, mert ez a világ „legkörnyezet- tudatosabb” szondája, hiszen a napelemeken kívül semmilyen más energiaforrást nem használ - ismertette a szakember. Ez utóbbi tulajdonság azért számít különösen fontosnak, -mert a Rosetta a Nap-Föld távolság ötszörösét tette meg, míg elérte az üstököst, ebben a messzeségben pedig a felvett napenergia csak az egyhuszonötöde a Föld közelében vételezhető természetes „hajtóanyagnak”. S bár egy ideig minden rendben zajlott, úgy tűnik, mégis a napenergia hiánya lesz az, ami véget vet a közeli megfigyelésnek. A landolóegység ugyanis először visszapattant a „gumikacsa fejéről”, mivel a szerkezetet az üstököshöz rögzítő szigonyok nem működtek megfelelőképpen. Emiatt pedig olyan szögben landolt, hogy a napelemei nem tudtak elégséges energiát vételezni, így a műszer tápegységei tegnap hajnalban lemerültek. Az ESA németországi irányítóközpontjának bejelentése szerint jelenleg már nincs kapcsolatuk a leszállóegységgel, melynek akkumulátorai 60 órára elegendő energiát biztosítottak. A Philae így hibernált állapotba került, és így is marad, ameddig az üstökös nem kerül közelebb a Naphoz. Az ESA reményei szerint két hónap múlva sikerülhet az újraindítás. Péntek éjszaka még sikerült kapcsolatba lépni a Philae-vel, és egy próbafúrás adatait még leküldte a Földre. Spányi Péter szerint a landolás óta eltelt három nap alatt is felbecsülhetetlen értékű adatok juthattak el a földi irányítóközpontba, így az űrszonda elsődleges küldetése mindenképpen sikeresnek nevezhető. Arról nem is beszélve, hogy, bár a landolóegységgel megszakadt a kapcsolat, az úgynevezett orbiter továbbra is az üstökös körül kering, amely további fontos információkat továbbíthat az otthoniaknak. Az adatok kiértékelésére még várni kell, könnyen elképzelhető azonban, hogy egy néhány év múlva megjelenő tanulmány a Rosetta által megszerzett ismeretek alapján talál választ arra a kérdésre, hogy hogyan kerültünk ide, és mit is keresünk az univerzumban. Magyar tudóscsoport tervezte meg a Philae „agyát” és „szívét” A landolás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Nagy János, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy a kutatóközpont és az SGFKft. szakemberei fejlesztették ki a leszálló- egység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép feladata akkor kezdődött, amikor a Philae szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást, az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérelte a mérőműszereket, kontrollálta az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozta létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányítóközpont parancsainak fogadására. ZÁBORI BALÁZS, a MTA Ener- giatudományi Kutatóközpont munkatársa elmondta, az intézet a leszállóegység SESAME mérőrendszerének részét képező pordetektor és a mágneses tér, valamint a sugárzási jellemzők vizsgálatára szolgáló műszerfejlesztésében vett részt, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae energiaellátó rendszerének tervezésében és megépítésében működött közre. Úton a Rosetta űrszonda Philae névre keresztelt landolóegysége az üstökös felé. A különleges leszállóegység agyát magyarok fejlesztették. JEGYZET TAKÁCS ZOLTÁN Légvárak A „MEGMENTETT devizahitele- seket persze nem vigasztalja, de a péntek esti Gera-gól kissé azért dobott az utóbbi időben kissé nyomott közhangulaton kis hazánkban. Még akkor is, ha a józanabbak látták, hogy valódi helyzete csak a finneknek volt ezen az Európa-bajnoki selejtezőn. HOGY MENNYIRE kell a népiéleknek a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott sikere, azt jól mutatja, hogy ezen az egy mérkőzésen többen voltak, mint az elmúlt forduló ösz- szes első osztályú bajnokiján együttvéve. Közröhej, hogy minden NB I-es drukker befért volna az új debreceni stadionba vagy a Fradi-aré- nába. Az pedig már tényleg az unortodoxia csúcsa, hogy a héten bejelentették: 9 mil- liárdból kap új, tizenötezres csodastadiont a Videoton is. MINDEZEN infrastrukturális fejlesztésekkel amúgy az égvilágon semmi baj nem lenne akkor, ha a kormány kiemelt fontosságúnak nyilvánított futballreformja nem a tudományos légvárépítés kategóriájába tartozna. Ahhoz ugyanis nem kell különösebb szaktudás, hogy belássuk: jelenleg reménytelen korosztályok szaladgálnak a magyar pályákon, ezért minden pénzt az utánpótlás-képzésre kellene fordítani. A MODERN futballban ugyanis a tökéletes fizikai állapot és technikai tudás alap, ezeken túl átlagon felüli gondolkodás- és futássebesség kell a sikerhez. Ha szétnézünk a honi pályákon, akkor azt látjuk, hogy kinél az egyik, kinél a másik van rendben, de együttesen senkinél. Márpedig csak lelkesedéssel olykor lehet szép eredményeket elérni (lásd feröeri siker a görögök otthonában), de tartós sikerkorszakra így nincs remény. így hát hiába vagyok most boldog ezzel a finnek elleni „csodagyőzelemmel”, ha a lelkem mélyén pontosan tisztában vagyok vele: a légvárak előbb-utóbb mindig leomlanak. BÁR NE lenne igazam. Katalin hercegné még mindig túl vékony trónörökös Az orvosok szerint már jól van, és a pocakja is gömbölyödik ENSZ: felére csökkentik a kenyai élelmiszeradagot Katalin hercegné egyre jobban néz ki, sokat mosolyog, de még mindig nagyon törékeny, pedig már a 16. hétben jár. Egyre több nyilvános rendezvényen vesz részt, ami a brit alattvalók számára két szempontból is jót jelent. Egyrészt újra megcsodálhatják kedvencüket, Vilmos herceg feleségét a különböző magazinokban, másrészt pedig fellélegezhetnek: Katalin újra a régi, túljutott az első három hónap kínzó tünetein. A herceg és felesége legutóbb a Royal Variety Performance évről évre megrendezendő idei előadásán voltak jelen. A Royal J Variety Performance a brit szó- I rakoztató ipar egyik legpatiná- A hercegné legutóbb egy fekete, földig érő csipkeruhában tündökölt sabb rendezvénye, amelynek fellépői a brit királyi család legmagasabb rangú tagjai előtt mutathatják be produkciójukat. Az előadást rendszeresen megtekinti II. Erzsébet királynő is. A hercegné egy fekete, földig érő csipkeruhában tündökölt, és nem csupán megjelent, de egész este beszélgetett a'vendégekkel és a fellépőkkel is. Katalin, a kis György herceggel sem hízott, szinte csak annyit, amennyi kisfia súlya volt. Ebben közrejátszott, hogy koraterhességi szindrómával küzdött akkor is, ahogy most. Ez az első hónapokban hányással és komoly súlyvesztéssel is járhat, ami a babára nézve is kockázatos lehet. ■ FELÉRE KÉNYSZERÜL csökkenteni mintegy félmillió, többségében Szomáliái és dél-szudáni menekült élelmiszer-fejadagját az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) a fogyatkozó források és a világban jelenleg tapasztalható humanitárius válságok nagy száma miatt - jelentette be a világszervezet szóvivője pénteken New Yorkban. Farhan Haq elmondta, hogy bár az Élelmezési Világprogram mindent megtett ennek elkerülésére, nem maradt más lehetősége, mint napi ezer kalóriára csökkenteni a Kenyában befogadott félmillió menekült élelmiszeradagját. A szóvivő kifejtette, hogy a kenyai programnak 15,5 millió dollárra lenne szüksége sürgősen az ellátás 2015 januárjáig való biztosításához. Az Élelmezési Világprogram havi 9700 tonna élelmiszert oszt szét a Kenyában lévő mintegy 500 ezer menekült között. A menekültek gabonafélét, hüvelyeseket, növényi olajat, tápanyagban gazdag kukorica-szója keveréket és sót kapnak, napi és fejenkénti 2100 kalóriányit. A kisgyerekek, a terhes nők és a szoptató anyák különleges élelmiszereket kapnak, nehogy alultápláltak legyenek. Az ENSZ jelenleg öt nagy humanitárius válságot kezel, a Szíriáit, az irakit, a dél-szudánit, a közép-afrikai köztársaságbelit és a nyugat-afrikait. ■
