Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ INTERJÚ - BELFÖLD 7 „Orbán belegabalyodott a világhálóba” civilek Galló Béla szerint az internetadó elleni tüntetések új politikai formációk kezdetét jelenthetik Galló Béla politológus szerint a magyar társadalom elementárisán ki van éhezve új arcokra Minek a kezdete az internet­adó elleni tüntetés? A pártok mellett kinőhet-e a következő években kormányváltó civil mozgalom? Képes lesz-e fel­állni a padlóról az MSZP? A kérdésekre Galló Béla polito­lógustól vártunk válaszokat. Szerdahelyi Csaba- Gondolta volna, hogy éppen az internetadó veri ki a biztosítékot?- Lehetett sejteni, hogy előbb-utóbb sor kerül ilyen mé­retű demonstrációra. Mert hiába nyert idén háromszor is fölénye­sen a Fidesz, a társadalom alap­vető problémái ettől nem oldód­tak meg. Megtévesztő Orbánék kétharmados győzelme, mert korántsem jelenti azt, hogy a tár­sadalom kétharmada mögöttük van. Az, hogy épp az internetadó miatt szakadt el a cérna, talán nem is nagy meglepetés. Jól jel­zi, hogy az emberek mindennapi életmódját kockázatos megboly­gatni, márpedig az internet ter­mészetes része sokunk minden­napi életének. Ezek a tüntetések persze nem pártpolitikai akciók voltak, hanem új civil kezdemé­nyezések. Mindenekelőtt a ma­gyar középosztály tiltakozott ez­zel, hiszen a szegénységi küszöb környékén élő 3-4 millió ember közül csak kevesen internetez- nek. Őket sokkal inkább saját szociális problémáik izgatják. De a két tüntetés, több tízezer demonstrálóval így is egyértel­mű jelzés volt á kormány felé, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy ők elképzelik. Úgy gondo­lom, ez valaminek csak a kez­dete volt, nem szalmalángszerű fellobbanás.- Utoljára Gyurcsány őszödi be­széde után voltak ilyen méretű megmozdulások. Gyurcsány akkor azt mondta, nem baj, majd abba­hagyják.- Gyurcsány Ferenc ezzel a ki­jelentésével is tévedett. Ez nem úgy működik, hogy abbahagy­ják és hazamennek az elégedet­lenkedők, mint ahogy most sem mentek haza. Sajnos az elmúlt 25 évben a társadalom többsége vesztese a rendszerváltásnak, s amíg ez így marad, bármikor történhetnek ehhez hasonló, vagy még ennél is feszültebb til­takozások.- És azt gondolta volna, hogy Or­bán viszonylag gyorsan visszako­zik, az internetadót a nemzeti kon­zultációk csoportjába terelve?- Belegabalyodott a világháló­ba, de most még ki tudott evic- kélni belőle. Kérdés persze, mit hoz majd a jövő év, kik lehetnek részesei az úgynevezett nemzeti konzultációnak. Ha Fidesz-bel- ügy marad, az nem sok jóval ke­csegtet, mert ha valami, akkor a digitális hozzáférhetőség szélesí­tése közös nemzeti modernizá­ciós ügyünk, semmi köze nem lehet a napi politikához.- Jelzésértékű, hogy a civil tünte­tésen az ellenzéki pártok inkább háttérben maradtak?- Vagy inkább nem volt sok közük hozzá. Az alulról jövő spontán civil kezdeményezések hosszú időn keresztül elég gyen­gék voltak, igaz, konkrét ügyek­ben voltak azért életjelek. Nem véletlen, hogy most fogtak össze a civilek, hiszen a kommunikáci­ós lehetőségeiket látták veszély­ben. Ez leginkább a fiatalokat érintette meg, akiknek emellett a szociális érdekei is jócskán sé­relmet szenvedtek az elmúlt év­tizedekben.- Pedig az új adót úgy kommuni­kálta a kormány, hogy nem te fo­god fizetni, hanem a szolgáltatók a hatalmas profitjukból, az igazságos közteherviselés jegyében.- Csakhogy ezt szinte már sen­ki sem hitte el. Az internet hozzá­férhetősége politikai értelemben mindeddig nem volt korlátozva, az emberek a szabadságjogok el­leni kihívásként élték meg a fel­vetést. Ugyanakkor van ebben ál­talános felháborodás a kormány hektikus adópolitikája és általá­nos filozófiája ellen is. A pártok persze nyilván igyekeznek majd kihasználni a civilek jövőbeli kezdeményezéseit, kérdés, hogy a civil szféra ezt hagyja-e.- Eddig elég sokszor hagyta.- Igen. Volt is kommunikációs csata a kormány és a civilek kö­zött, hiszen a demonstráció szer­vezője, Gulyás Balázs nem tit­kolta, hogy korábban MSZP-tag volt, de már nem az, hanem hangsúlyosan függetlennek mondja magát. A civilek feladták a leckét a pártoknak, hiszen lát­hatóan nem akarnak önként és dalolva összebútorozni velük. Ez egyszersmind új politikai for­mációknak, új mozgalmaknak a kezdetét is jelentheti, lévén a pártpolitikai elit elhasználódott az elmúlt huszonöt évben, rend­szerváltó pártok tűntek el, egye­dül a Fidesz és az MSZP maradt a régiek közül a porondon. De tudjuk, hogy a Fideszen belül is rengeteg az ellentmondás, az MSZP utóbbi néhány évének lejt- menetét pedig jól ismerjük.- Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő négy évben az újabb választásokig kinő egy kormányvál­tásra esélyes új mozgalom?- A mozgalmak, a civilek erő­södése Európában is trend. A XX. század második felének jóléti társadalmaihoz köthető hagyo­mányos pártstruktúra, amely a középpártok váltógazdaságán, olykor nagykoalícióján alapult Névjegy: GALLÓ BÉLA SZÜLETETT: 1952. május 23. FOGLALKOZÁSA: politológus tanulmányai: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, Eötvös Lóránt Tudomány- egyetem szociológia szak munkahelyei: MKKE Nemzet­közi kapcsolatok tanszék, MTA Politikatudományi Intézet, Ma­gyar Hírlap, Új Egyenlítő folyóirat még egy-két évtizede is nagyon stabilnak látszott. De ma felbom­lóban van. A bal- és a jobbközép pártok is kezdik elveszíteni a tá­mogatóik jelentős részét, ennek egyik negatív következménye a szélsőjobb megerősödése szerte Európában. Az viszont üdvözlen­dő, pozitív fejlemény, hogy a civil mozgalmak aktivizálódtak, kere­sik helyüket a változó világban. Erre érzett rá a maga suta mód­ján nálunk a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 is, ám ez kevés siker­rel járt. Magyarországon a rend­szerváltás után a pártelvűség szinte minden más politikai szer­veződési elvet maga alá gyűrt, de lehet, hogy ez most megváltozik.- Képes kitermelni a civil szféra előttünk ma még ismeretlen veze­tőket, akiknek súlyuk lesz?- Katonai példával élve, Bona­partét annak idején tüzértiszt korában igen kevesen ismerték, aztán egy adott szituációban Na­póleon lett belőle. Korántsem a magyar civil szféra Napóleonját akarom megtalálni, ám ha egy adott országban a társadalom új politikai kultúra után kiált, ak­kor akár a civil szférában is fel­tűnhetnek ezt felismerő, hiteles vezetők. Új formációk, mozgal­mak, szövetségek adhatnak vá­laszt az új kihívásokra. Bár a ha­zai politikai jobboldal „személy- zetileg” teljesen zártnak tűnik, a másik oldalon azonban jöhetnek új vezetők, politikai tehetségek. A magyar társadalom elementá­risán ki van éhezve új arcokra.- Hol vannak jobban kiéhezve, vi­déken vagy a fővárosban?- A magyar közélet túlságosan Budapest-centrikus, miközben például az internetadó tüntetés­hez vidéki nagyvárosok is csat­lakoztak. Az elégedetlenség jelen van mind a fővárosban, mind a tágabb értelemben vett vidéken. Persze a vidéki lakosság jelen­tős része sokkal inkább ki van szolgáltatva a szélső jobboldali politikai csábításoknak, ezt a Job­bik sikerei egyértelműen mutat­ják. Ahol a szociális kihívásokra nincs baloldali válasz, ott mindig a szélsőjobb nyer teret, ez politi­kai egyszeregy. A Fidesz átütő pártpolitikai fölénye mellett a Jobbik térnyerése talán még erősebb kritikája az elmúlt év­tizedek baloldali politikájának. Enyhe kifejezés, hogy az MSZP nagyon elhanyagolta a vidéket, magára hagyva az ott élőket.- A következő választásokig az MSZP felállhat a padlóról, ahogy azt a Fidesz tette az első Orbán-kor- mány bukása után?- A hazai politikai élet örök­zöld témája, hogy az MSZP-nek meg kell újulnia. Ékelődik is ezen a jobboldal eleget, némi jog­gal. De most az MSZP alighanem a legutolsó válaszúihoz érkezett, amikor talán még kihúzhatja az ékelődök méregfogát. De ha ez is olyan „megújulás” lesz, mint az eddigiek, akkor új baloldali formációk vehetik át a szerepét, és ebben a hagyományos pártok­tól eltérő szervezetek is szerepet kaphatnak. Az MSZP-nek na­gyon határozott fordulatot kelle­ne tennie a vidék, a szegények, a fiatalok, és a civil szféra felé. És persze az értelmiséget sem vol­na szabad magától elidegeníte- nie. Amíg a jobboldal az elmúlt évtizedekben a semmiből felépí­tette a maga hátországát, addig a baloldal története a szétesés tör­ténete, és nem csupán politikai értelemben. A szocialistáknak tehát közel kellene menniük a va­lósághoz, új típusú politikát kel­lene megformálniuk, megfelelő szellemi háttérrel és politikusi garnitúrával.- Hová vezethet a kormány politi­kája, hogy nyit kelet felé, de folya­matosan csatározik a nyugattal, az Európai Unióval és újabban már az Egyesült Államokkal is?- A világban zajló folyamatokat nem lehet kritika nélkül szemlél­ni, a XXI. század első évtizede, a válság sok mindent más megvilá­gításba helyezett a rendszerváltás idejének világképéhez képest. Az Európai Unió az elmúlt huszonöt évben nem tartozott a globalizá­ció egyértelmű nyertesei közé, és ez rányomta bélyegét az újonnan felvett tagországok életére, így Magyarországéra is. A probléma ott van, ha az elkerülhetetlen kri­tikát túlfeszítjük, és épp a saját le­hetőségeinkkel nem számolunk, amikor bírálunk. Részei vagyunk az EU-nak, de nem mi fújjuk az európai passzátszelet. Ez nem megy. Orbán, amikor nyakló nél­kül kritizál, a túlfeszített lényeg­látás hibájába esik, amiről éppen Bibó István óvta a mindenkori magyar politikusokat. Kevésbé melldöngetően, jóval kifinomul­tabban és szakszerűbben kellene mozognia a világban, mert már igencsak feszegeti az uniós és a nyugati tűréshatárokat, és ennek nem lesz jó vége. Sokkal előrébb vinne, ha a kormány mokány ku- ruckodás helyett okos, hogy ne mondjam, ravasz „labancpoliti­kát” folytatna, mert ez konstruk­tívan segítené az Európai Unió fejlődését is. Újabb nemzeti konzultációt tart szükségesnek a kormányfő tervek A kabinet szerint a jövő év egyik legfontosabb feladata a bankok elszámoltatása lesz Bár a Fidesz vezető politikusai az utolsó pillanatig azt kommu­nikálták, hogy jövőre minden­képp lesz internetadó (új meg­fogalmazásban: a távközlési adó kiterjesztése), Orbán Vik­tor módosított a tervén, ezzel nem kis kellemetlenséget okoz­va a harciasán nyilatkozó párt­társainak. A miniszterelnök szokásos pénteki interjújában a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy ezt az adót a jelenle­gi formájában egyszerűen nem lehet bevezetni, mert ahogy fo­galmazott: a vita félrecsúszott, az emberek internetadót látnak a kormány technikai módosítá­sában. Orbán közölte: „nem va­gyunk kommunisták, nem az emberek ellen, hanem az embe­rekkel közösen kormányzunk”. Más kérdés, hogy Orbán Vik­tor a kérdést mégsem vette le a napirendről, mert a jövő év elején nemzeti konzultációt szerveznek a kérdésről, ahogy azt tette a kor­mány korábban más nagy hord­erejű kérdésekben. A miniszter- elnök szerint a „nemzettel” meg kell beszélni az internet szabá­lyozását és a pénzügyi kérdése­ket is. A kormány választ akar kapni arra, hogy az interneten keletkező hatalmas extra profit hová lesz, nem lehetne-e annak egy részét Magyarországon tar­tani és bevonni a költségvetésbe. Orbán megismételte, hogy 2020- ra minden magyar lakásban el­Orbán Viktor a kormány számára bevált nemzeti konzultációra szavazott érhető lesz a szélessávú internet, a program megvalósítása több százmílliárd forintba kerül. A konzultációra reagált az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tó­biás József úgy látja, hogy ezzel a kormányfői bejelentéssel egy­értelművé vált, hogy lesz inter­netadó, csak nem január 1-től. Több ellenzéki párt emiatt ar­ra szólította fel a kormányfőt, hogy végleg törölje az internet- adó tervét. Ugyanez motiválta a múlt péntek esti netadó elleni tüntetés szónokait, akik szerint készen kell állniuk újabb meg­mozdulásokra. Ennek ellenére a vasárnapi demonstrációt, annak tervezett időpontja előtt nem sok­kal mégis lefújták a szervezők. A miniszterelnök populis­tább, a kormány számára min­denképp hálásabb témát is szóba hozott, például azt, hogy 2015 egyik legfontosabb felada­ta lesz a bankok elszámoltatása a devizahiteles ügyekben. Mint fogalmazott, ez több százezer családot, s így több millió em­bert érint. A bíróságok egyéb­ként sorozatban tárgyalják és utasítják el a pénzintézetek ál­lam ellen indított pereit. Marad még egy nagy fel­adat Orbán szerint, ráadásul ez 2018-ig szól: Magyarország munkába állítása. Ideális eset­ben ekkorra már egyetlen jö­vedelem pótló támogatás sem maradna. ■ MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents