Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

4 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Fájós lábbal, magas vérnyomással Dublinig „békés” öregkor Megérdemelt pihenés helyett újabb áldozatvállalás, ez sok somogyi idős osztályrésze ► Folytatás az 1. oldalról Az iskolákban, óvodákban a szü­lői értekezleteken egyre több nagyszülő tűnik fel - halljuk a pedagógusoktól. A szüleit jó eset­ben kéthavonta, rosszabb eset­ben félévente látja a gyerek. Stikel János, a 148 tagszerve­zetet tömörítő somogyi nyugdí­jasszövetség elnöke előtt sem is­meretlen ez a folyamat. - Az idősebb nemzedékre egyre na­gyobb teher rakódik - mondta- Sok nagyszülő a szülők felada­tát kénytelen átvenni. Magam is ismerek olyan nagymamákat, akik ellátják az unokát, szülői értekezletekre járnak, ellenőrzik a leckét hónapokon át, mert fiuk, lányuk külföldön vállalt állást. - Minden terhet a nyakukba vesz­nek ezek az idősek - jegyezte meg. - A nyugodt, békés öregkor helyett vállalják a 24 órás szolgá­latot, legtöbbször erőn felül, s csu­pán egy dolog motiválja őket: se­gíteni akarnak a fiataloknak.- A lányom és férje is gyakran estig dolgozik, egyikük Győrben, másikuk Ausztriában. Nem egy- szera hétvégén is dolgozniuk kell- mondja a kaposvári Kelemen Lajosné. - Két-három hetet töl­tök náluk, s egy-egy hetes kime­nőt kapok, amikor végre haza jö­hetek. Sokszor sírva utazom hoz­zájuk, de megteszem a gyereke­mért és az unokámért. Nem sze­retnénk idegen felügyeletére bíz­ni a kicsit. Csak azt nem tudom, hogy meddig bírom. Fájós lábbal, magas vérnyomással, hetven fe­lett már nehezen szaladgál egy három éves csöppség után az em­ber. Második éve ingázom... Egy másik kaposvári nagyma­ma Budapest és Kaposvár között ingázik egy éve. Azt mondja, ő még a szerencsésebbek közé tar­tozik, mert csak hét közben kell segítenie, hétvégére haza jöhet. sok nyugdíjas szerint a jövőre beígért emelés ellenére sem őrzi meg reálértékét a nyugdíj. Ismét a nyugdíjas fogyasztói kosárról szó­ló törvény megalkotását szorgal­mazzák a somogyi nyugdíjasok. Rövidesen erre tesznek javaslatot abban a levélben, melyet Orbán Viktor miniszterelnöknek írnak.- Örülünk a 2,2 százalékos nyug­díjemelésnek, de látjuk, hogy a nyugdíjak továbbra sem őrzik meg reálértéküket - mondta la­punknak Stikel János, a nyugdíja­sok szervezeteinek megyei szövet­ségének elnöke. - A rezsicsökken­tés hatására ugyan lassult, de nem állt meg a folyamat. A somogyi nyugdíjas szervezet elnöke szerint az idősebbek által leginkább vásárolt termékek, il­letve igénybe vett szolgáltatások (alapvető élelmiszerek, rezsi, gyógyszer, egészségügyi ellátás) ára gyakran nagyobb mértékben emelkedett, mint amit a hivatalos inflációs adatok rögzítenek, így a nyugdíjak nem őrzik meg reálér­téküket. Ezért a nyugdíjas fo­gyasztói kosárról szóló törvény megalkotására tesznek javasla­tot, s miután elfogadnák a Parla­mentben, a jövőben ez képezhet­né nyugdíjemelés alapját. Stikel János szerint ez hosszabb távon is gazdasági és jogi garanciát jelenthetne a nyugdíjasok számá­ra. Rámutatott: ahhoz, hogy megvalósulhasson az elképzelé­sük, széleskörű egyeztetésre, konzultációra van szükség, a nagy országos és megyei nyugdí­jas szervezeteket is feltétlenül be kell vonni a folyamatba. Alapve­tő célnak nevezte, hogy a nyugdí­jak megőrizzék a reálértéküket. a nyugdíjas/ógyaszfő; kosárról kapcsolatos javaslatról az elnök­ségkövetkező ülésén esik szó. Stikel János felidézte: a téma évek óta napirenden van, tavaly­előtt már levelet küldtek a mi­niszterelnöknek. Orbán Viktor 2012. júniusi válaszlevelében át­gondolásra érdemesnek tartotta. - bízunk, hogy komolyan foglal­koznak majd javaslatunkkal, elfogadják érvelésünket, s megal­kotják a jogszabályokat - emelte ki az elnök. - Széles társadalmi réteget érintene a változás, nem mindegy, hogy milyen körülmé­nyek között élnek a nyugdíjasok, s mire számíthatnak a következő időszakban nyugdíjba vonuló emberek. Somogybán jelenleg közel 90 ezer öregségi nyugdíjas él, s miközben a fővárosi átlag­nyugdíjak nagyjából 120 ezer forint körül alakulnak, addig a megyében élők nagy része ennél jóval kevesebbet kap. Különösen szorult helyzetben vannak a fal­vakban élő, tsz-nyugdíjasok. - Hiába dolgoztak egy életen át tisztességesen - hangsúlyozta.- A közelgő tél előtt nem csak a tüzelő beszerzése, hanem sokak­nak a napi ennivaló megvásárlá­sa is súlyos problémát jelent. Gyakran látni, hogy tejből, ke­nyérből is a legolcsóbbat keresik az emberek, hús ritkán kerül az asztalra, mindenhol spórolnak, sokan az utolsó tartalékukat is felélték, Épp ezért nem mindegy, hogy reálértéküket a nyugdíjak megőrzik vagy sem. H. M.- A lányom Nyíregyházán, a fi­am Londonban él - mondta Kol­lár Lajosné, kaposvári nagyma­ma. - Beosztják, hogy mikor me­lyiknek segítek. Gyakorlatilag a saját lakásomban töltöm a legke­vesebb időt... Azt mondja, neki egyébként nem okoz gondot ez az élet; mi­előtt az unokái megszülettek, Olaszországban és Németország­ban is dolgozott pótmamaként, kiegészítve a csekély nyugdíját. A kényszer gyakran szokatlan élethelyzeteket teremt, mint an­nak a kaposvári kislánynak az esetében is, akinek szülei a nagy­világban dolgoznak, s az apa sze­repét a nagybátyja, az anyáét pe­dig a nagymama vette át. Vagy annál a szintén kaposvári ka­maszfiúnál, akinek anyja “ösz- szedubajozott” egy lakásra va­lót, azonban erre ráment a csa­lád. Ma az anya idehaza dolgo­zik, az apa viszont Londonig meg sem állt, a gyerek pedig a nyol­cadik osztály befejezése után to­vábbtanulás helyett maga is kö­veti az apját Angliába. Szabó János szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy szülő külföldön vállal munkát, s a gyermekét nem viszi magával, nagyszülő vagy más rokon fel­ügyeletére bízza, arról hivatalos eljárás keretében bejelentési kö­telezettség terheli. - Ha hosszú távon nagyszülő nevel egy gyere­ket, más értékrend szerint nő fól - mondta. - Hogy ez pozitív vagy negatív a gyerekre nézve, azt elő­re megmondani nem lehet. Hozzátette: valószínűsíthető, hogy azok, akik külföldön vál­lalnak munkát, előbb-utóbb a gyerekeiket is kiviszik majd. A felmérések szerint a kint dolgo­zók kétharmada nem akar ha­zatérni. Amint egzisztenciát te­remt, a gyerek is követi majd. ■ SH-összeállítás Az 1956-os forradalom kaposvári krónikája napról napra november i. Sikeresen működtek együtt a forradalom polgári és katonai vezetői, de Taszáron megjelentek az oroszok November 2. Munkára és igazságra vágytak November 3. Élet a puskacsövek árnyékában A Somogy Megyei Forradal­mi Nemzeti Tanács Poldesz Al­bert vezette küldöttsége reggel a Baross laktanyában tárgyalt Kléninger József főhadnaggyal, a laktanya új parancsnokával és az 5608. számú kaposvári lö­vészezred többi vezetőjével. Pol- deszék innen három páncélos­sal megerősödve vonultak át a Füredi úti laktanyába, hogy a megyei börtönbe kísérhessék az elvileg már „házi őrizetben” le­vő Martics Pál ezredest és társa­it, akik addig fegyverüket meg­tartva szabadon mozoghattak. A forradalom nem egy vezető­je tartott attól, hogy Marticsék egy katonai puccs révén akár új­ra a kezükbe vehetik az irányí­tást. Az időközben összegyűlt ci­vil tüntetők és a honvédek támo­gatásával végül erőszak alkal­mazása nélkül sikerült börtön­be vinni a leváltott katonatisz­teket. Poldesz eredetileg gépko­csival akarta őket beszállítani, de a tüntetők követelésére Mar- ticséknak - fegyveres katonák és a tankok kíséretében - gya­log kellett a városba indulniuk. Egyértelművé vált, hogy a kato­naság a forradalom oldalán áll. A Magyar Néphadsereg Ka­posvári Hadosztályának élére a sajtóban megjelent a megyei Forradalmi Ifjúsági Tanács meg­alakulásának híre. Az újonnan létrejött ifjúsági szervezeteket ösz- szefogni kívánó szerv már első nyilatkozatában kimondta a régi rendszerhez kötődő DISZ feloszla­tását. A nyugatnémet Vöröske­reszt képviselői Kaposvárra láto­gattak. A kaposvári forradalmá­rok szerették volna remélni, hogy már érdemes tervezgetni az új Magyarország jövőjét. A Szabad Somogy e napon megjelent híres cikke - „A sztrájkkal ma már ma­gunkat gyengítjük” - a munka felvétele mellett érvelt: „A szovjet csapatoknak ki kell menniük Ma­gyarországról. De amíg itt van­nak, addig is élnünk, addig is dol­goznunk kell. A sztrájkkal meg­fojtjuk magunkat... ” A lap másik nagy hatású írása „Méltón a forradalomhoz, méltón a népfenséghez’’ címmel jelent meg: „Legyünk büszkék arra, hogy Somogy népe nem ragadtat­ta el magát, hogy Kaposvárott a bosszú érzése nem ontott vért, hogy Kaposvár népe nem cseleke­dett méltatlanul a forradalom és népfenség eszméjéhez. ..Mi is ál­líthatnánk fel intemálótáborokat, lenne kikkel megtölteni a börtönö­ket, s a bosszú érzésétől vezetve viszonozhatnánk a múlt (ajándé­kait f. De nem tesszük, mert még ebben sem, a felelősségre vonás­ban sem - s különösen ezekben a módszerekben nem akarunk ha­sonlítani az elmúlt évek rendjére. ” A győztes forradalom konszolidá­ciójára azonban nagyon kevés idő maradt. A forradalmárok figyel­me egyre inkább a katonai kérdé­sek felé fordult. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács kül­döttsége ismét tárgyalt a szovjet alakulat parancsnokával, de már Taszáron, mivel az oroszok ellen­őrzésük alá vonták a repülőteret. A szovjet parancsnok a Vörös Hadsereg békés szándékait (!) hangoztatta, mondván, hogy a repülőtér elfoglalásának oka a szovjet csapatok kivonulásának biztosítása. A Nemzeti Tanács nem tartotta ezt megnyugtató­nak, s úgy döntött, hogy üzemi munkásbrigádokat szervez a ma­gyar haderő támogatására. A szovjet tiszt azonban tudomásuk­ra hozta, hogy amennyiben a csapatait bármi támadás érné, tüzet nyittat a repülőtérre és Ka­posvár lakosságára... DÉLELŐTT VÁSÁRLÁSI láz tört ki Kaposváron. „Tömött sorokban lepték el szombaton délelőtt Ka­posvár üzleteit a vásárlók - írta a napilap, a Szabad Somogy. - Vá­sároltak mindent, élelmiszert, ke­nyeret, sót, húst, zsírt, mindent, ami szükséges.” újabb ülést tartott a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Ta­nács. Sajátos helyzetben folyta tanácskozás: határozatainak jó része már a napi élet gondjaira próbált megoldást találni, ami biztos jele volta forradalom kon­szolidációjának, mi azonban már tudjuk, hogy a másnapi interven­ció miatt ez volt a somogyi forra­dalmi szerv utolsó ülése... a forradalom helyi vezetői az élelmiszer-ellátással, az árak kér­désével, a lakásproblémákkal, a benzinkutak működésével és a munkabérekkel egyaránt foglal­koztak ezen a napon. Természete­sen politikai jellegű döntéseket is hoztak; egyebek közt bizottságot küldtek ki azÁVH besúgói névso­rának megvizsgálására, s a ki­alakult feszült helyzetben elítélték az újjáéledő pártok szervezkedé­sét, „mert az elvonja a figyelmet a forradalom fő feladatairól". Egye­lőre nem is engedélyezték a párt­gyűléseket. Ugyanakkor egy élel­miszert szállító vonatot s autóval kéttagú küldöttséget indítottak Zalaegerszegre, egyrészt hogy fű­tőanyagot szerezzenek cserébe, másrészt hogy felvegyék a kap­csolatot a Zala megyei forradalmi tanáccsal. A delegáció késő éjjel ért vissza Kaposvárra. a forradalom utolsó nagy ka­posvári tömegmegmozdulása a fővárosi harcokban hősi halált halt tizenhat éves Viski György, egy helybeli asztalos fiának teme­tése volt, akit délután mintegy há­romezren kísértek utolsó útjára a Nyugati temetőben. Koporsóját a honvédzenekar gyászindulójának hangjai mellett diáktársai vállu­kon vitték a kijelölt díszsírhely­hez, ahol katonai díszsortűz bú­csúztatta. A forradalom polgári és katonai vezetői mára várható szovjet támadás elleni védekezés esélyeit latolgatták; a Somogy Me­gyei Forradalmi Nemzeti Tanács a védelmi előkészületekről tár­gyalt a Forradalmi Katonai Ta­náccsal. Behívták a tartalékoso­kat. Azt persze mindenki tudta, hogy nem helyben fog eldőlni a város és a forradalom sorsa. új vezetőket helyezett a Forra­dalmi Katonai Tanács: Sajti Al­bert alezredest bízták meg a pa­rancsnoki teendők ellátásával. Az újjáalakult Zrínyi Miklós Kör emlékiratot intézett a So­mogy Megyei Forradalmi Nem­zeti Tanácshoz, melyben számot vetett azzal, hogy fegyveres ön­védelmi harc várhat a nemzetre. „A világ csodálata és tisztelete előtt egyenesen állunk - írták. - És ezt nem törhetik többé sár­ba csillagos páncélkocsik sem." Délután a Forradalmi Nem­zeti Tanács képviseletében Far­kas László titkár és Kunszabó Ferenc látogatást tett a közeli szovjet csapatok parancsnoká­nál. Nem sikerült kipuhatolni­uk az oroszok szándékát, erről mégis sokat elárult, hogy este a Dombóvárnál állomásozó szov­jet páncélosalakulat elfoglalta a Kaposvár melletti taszári ka­tonai repülőteret. A taszári ma­gyar helyőrség nem tanúsított ellenállást. A Nemzeti Tanács a szovjet csapatmozdulatok hírére - ka­tonatisztek és civilek részvéte­lével - megalakította a Forradal­mi Katonai Parancsnokságot, amelyet megbízott Kaposvár vé­delmének megszervezésével. MEGYEI KÖRKÉP ’h'ty/AV'FTvH ■ Vállalna úgy külföldön mun­kát, hogy családja itthon marad? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu m A szavazás eredményét „ 'Wr holnapi számunkban közöljük""*^ A megérdemelt pihenés helyett huszonnégy órás műszak sok somogyi idős ember osztályrésze. A fiatalok pénzt keresnek, az időseké a gyereknevelés Újabb levél Orbán Viktornak: nyugdíjas fogyasztói kosár összeállítását javasolják a somogyi szépkorúak

Next

/
Thumbnails
Contents