Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-13 / 264. szám
2014. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 11 Számyanyesett generációk vagyunk spíró üzenete Ne az idősen kapott állami kitüntetésért hajtsunk, mert az élet egyszeri és megismételhetetlen Kellett nekem (ráadásul több éves késéssel) elolvasni Spiró György Tavaszi tárlat című regényét, aztán hadakozni az emlékek tömegével. Egyébként mit gondoltam: a Csirkefej, a Kvartett, a Fogság (közel sem teljes felsorolás) írója nem fogja a lel- kemet felbolygatni, szembesíteni mindennel, és mindenkivel úgy, hogy több hét elteltével az írás révén próbáljam visszazökkenteni magamat a túlélést garantáló kellemes közönnyel, átlagos igénytelenséggel bélelt világomba... Mit tud ez a Spiró György, hogy képes bevonni az olvasót egy szürke, még csak nem is rokonszenves házaspár életébe, akik olyanok, mint mi legtöbben, és egyáltalán nem olyanok, amilyenekké egykor vágyakoztunk lenni. Miért kell együtt érezni az 1956-os forradalom után alaptalanul megvádolt férfin fokozatosan elhatalmasodó félelemmel, rettegéssel ? 1956 ősze. Négy és fél éves vagyok. Játszás után esténként nem férek be a kis konyhánkba az apámmal izgatottan beszélő ismeretlen emberektől. Aztán egy felvonulást nézek a járdáról, zászlókat lobogtató, vidáman éneklő embereket. Utána pedig a mély csend. Apámat börtönbe vitték, hozzánk rendőrök járnak rendszeresen, én újra felveszem a már rég elhagyott szokásomat, hogy mindig anyám kezét fogjam™ Fátray Gyula nem szervezkedett, nem lobogtatott zászlót - az 56-os forradalom idején kórházban operálták. A koncepciós perek idején, a megfélemlítés érdekében kellett azonban egy - az ő társadalmi rétegéből, státuszából származó - bűnbak is, valakik őt erre a szerepre kiszemelték. Beindult az ördögi gépezet: valótlanságokat tartalmazó újságcikk, munkahelyről kitiltás, sakkversenyből kizárás, ismerősei elkerülik, félnek társaságától, majd a büntető per, és a kivégzés valószínűsége. Vagy a gyors disszidálás egyedül, család nélkül. De Fátray Gyula nem indul el. Mi sem mentünk. Soha nem kérdeztem miért nem, számunkra annyira magától értetődő volt itt élni. Spiró „hőse” itt marad, és a szerencse - találkozás egy befolyásossá vált régi ismerőssel - megmenti az életét. Ugyanígy ki is végezhették volna. Akkor, és itt ez ellen nyíltan senki nem mert volna tiltakozni. Mit változott, fejlődött mindezek hatására Fátray? Izgalmas kérdés. És mi mit fejlődtünk? Valamennyire mi magunk vagyunk Fátray Gyula. Apámat szabadon engedése után besúgásra akarták rávenni. Kibújt ez alól, nem írt, mert nem tud senkiről semmi terhelőt írni. És ha akkor nem a védelmet adó, eseménytelen kis faluban élünk, mit tett volna? Hova aljasíthatták volna?! A besúgásra, árulásra kényszerítet- teknek a besúgás, árulás tudatával kellett végig élni az életüket. Más korban, más körülmények között akár hősökké válhattak, de legalább tisztességes emberek lehettek volna. Aztán voltak a karrieristák, akik rohantak a mindenható Pártba. Voltak a közönybe süllyedtek. És voltak az igaz hívők, az őszintén lelkesek - az ő megha- sonlásuk, tragédiájuk később következett. A rendszer valamilyen módon mindenkinek megtörte a gerincét, mindenkit térdre kényszerített. Spiró György már régóta az egyik legjobb és legnépszerűbb magyar író Spiró Györgyöt nagy írónak tartom: nem ítéli el Fátray Gyulát, nem ítéli el annak bután okos, feljelentések írására is képes feleségét, a kétszínű barátokat, munkatársakat. Olyan fajta megértést olvastam ki, amely mélyen megindítja az embert. Elgondolkoztat: van jogunk ítélkezni? Spiró a bölcs megértés mellett kaffkai, or- welli eszközök nélkül is kivédhetetlenül felbolygat, szembenézésre kényszerít. Úgy tud felrázó, és megrázó lenni, hogy ezt olvasás közben észre sem vesszük. Mi történik a regény végén? Szinte semmi. Fátray ismét dolgozhat ugyanott, ugyanazok között. Szóba állnak vele, mintha mit sem követtek volna el ellene. Hiszen a Párt megkegyelmezett neki. Ő is részt vesz az „ellenforradalom” utáni május elsejei nagy felvonuláson az atyaian integető pártvezérek előtt. Még szerelmi kapcsolat létesítésének gondolatával is kacérkodik. Nem kell ahhoz Spirónak szájbarágó módon tudtunkra adnia, hogy tudjuk: Fátray soha nem fogja megcsalni fura, gyakran utált, ám Bécs- be utazgatásra kiszemelt, egyre jobban kereső feleségét. Tudjuk, hogy soha többé nem fog a gyűléseken eredeti, a pártvezetésnek vélhetően nem tetsző (de annál jobb) ötletekkel előállni, s hogy mindez annyira már nem is zavarja. „Megnevelése” sikerrel járt. Fia tanulhat, ő maga elbújhat a kimutatásai közé - kék az ég, és zöld a fű, oly egyszerű az élet... Mégsem így van ez egészen. A május 1-i kék ég alatt megkönnyebbült, mosolygó arcú, viszont nagyon hosszan ható, erős méreggel mérgezett lelkek bolyonganak. De hát boldogságra vágytak ők is a háború, a Rákosi éra, a sok-sok nélkülözés, szenvedés, 56 után. Alkotni akartak a művészek, és a megélhetés mellé alkotásokat venni az emberek. Tavaszi, őszi tárlatokra jártak a szüleim is. Nagyon szerettem bennük, ahogy vágytak a boldogságra, még szépek, fiatalok voltak. Egyre jobban éltünk, miközben nem esett szó 56-ról, nem akarták, hogy mi gyerekek politikával foglalkozzunk. Szerelmemnek csak házasságkötésünk után öt évvel árultam el, hogy apámat ellenforradalmárnak tartva elítélték. Mesterien működött a kezdetben megfélemlítő, majd atyáskodó, olykor jóságoskodó, húzd meg-ereszd el, lelket deformáló zsarnoki rendszer. Kihasználva, hogy valamilyen módon mindenki nyugalomra, boldogságra, tavaszi tárlatokra vágyott.- Tetszettek volna forradalmat csinálni - mondta egy ismertté vált politikus a korosztályunknak. De 56 után sem ő, sem mások nem csináltak itt forradalmat. Ugyanúgy nem tanultunk meg szabadon, önállóan, kiteljesedve gondolkodni, tenni, mint ahogy a fogságban tartott madár nem tud szárnyalni, a ketrecbe zárt vad vadászni, száguldani. A totális rendszer pártkongresszustól pártkongresszusig kimérte az emberek életszínvonalát, szabadságuk fokát. A Pártba ugyan nem léptek be családom tagjai még az igazi előrejutás érdekében sem, a métely azonban hatott annyira, hogy mi gyerekek a fél igazságok, fél szabadság, fél boldogság pocsolyájában dagonyáztunk. Dehogy kádárista Spiró György! Ragyogóan sejteti a május 1-i felvonulás élő képeivel, hogy az a rendszer ördögi zsenialitással, cinizmussal épített az emberek béke vágyára, alkotni akarására, jóindulatú hiszékenységére. Ez a kotyva- lék máig hat: a szárnya nyesett generációk nem, vagy nehezen tudnak mit kezdeni a szabadság felelősségével, fáj az önállóság. Spiró György regényének értő olvasása segít megértetni, hogy fontosak a tavaszi tárlatok, de még fontosabb szükség esetén megcsinálni - úgy mint szüléink megcsinálták - a magunk forradalmát. Nem az idős korban megkapott magas állami kitüntetésért, hanem mert az élet egyszeri és megismételhetetlen, és az élet legfontosabb, legszebb értékeit, élményeit örökre elveszítjük, ha Fátray Gyulákká válunk. Dr. Zárdainé dr. Ádám Edit, Kaposvár Lombikprogram: jelentősen növekedhet a születési arány esély a szülőknek Sikeres vizsgálat; a pécsi egyetem kutatóinak felfedezésére sokan felkapják a fejüket világszerte A pécsi felfedezés révén jóval nagyobb lehet a születési arány Kétszázezer meddő pár él Magyarországon Pécsett született az első magyar lombikbébi Nem túlzás: világraszóló eredményt értek el pécsi kutatók abban a kutatásban, amely a mesterséges megtermékenyítés sikerességét növelheti. Az Európai Szociális Alap támogatásával valósult meg a Pécsi Tudományegyetemen az a projekt, amelynek célja a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldatmarkerek vizsgálata. A huszonhét hónap időtartamú, 755,4 millió forint európai uniós támogatással járó kutatói program most ért véget - Bódis József programvezető szerint ugyan a gyakorlati megvalósításra még várni kell, az eredmény valóban világraszóló, olyan, amire sokan felkapják majd a fejüket.- A program során azt vizsgáltuk, hogy az embriók egy része miért nem életképes. Tudni kell, hogy jelenleg száz, a lombikbébiprogramban részt vevő anya közül nagyjából 35- 38 jut el a szülésig - ami persze jó arány, ha azt nézzük, hogy húsz évvel ezelőtt legfeljebb tízen szültek. Most sikerült kimutatnunk egy olyan fehérjét, amelynek a megléte biztosan azt eredményezi, hogy nem fog megszületni a gyermek. Ez jelentős előrelépés, hiszen azt jelenti, hogy az ilyen petesejteket nem fogjuk visz- szaültetni - s már ezzel ötven százalékra ugorhat fel a születési arány. Bátran kijelenthetem, hogy ez valóban világraszóló felfedezés, és nagyon sok kitűnő kollégám közös munkájának az eredménye. Kérdésünkre Bódis József elmondta: még nem tudni, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér (egészen konkrétan egy erre a célra kifejlesztett chip) mikor lehet ott a lombikbébiprogrammal foglalkozó intézményekben, az azonban bizonyos, hogy immár valóban csak a technikusokra vár a feladat.- A felfedezésnek a tudományos értékén túl is van hoza- déka: reményeink szerint hoz ugyanis annyi pénzt, amiből tovább folytatható ez a kutatás, és más további szabadalom is elérhető - fűzte hozzá a projekt vezetője. ■ Fülöp Zoltán A felmérések szerint ma Magyarországon a meddő párok száma 150-180 ezer közé tehető. Meddőségnek nevezzük, ha egy éven át tartó védekezés nélküli aktív nemi élet mellett sem jön létre terhesség. Amennyiben természetes úton nem jön létre a terhesség, a petesejt megtermékenyítése és visszaültetése laboratóriumi körülmények között is lehetséges. Amennyiben kizárták a meddőség lehetséges okait és kezelték az alapvető problémákat, elsőként mesterséges spermiumfelhelyezéssel (insze- minációval) próbálkoznak. Amikor az inszemináció nem segít, vagy a spermiumszám túlságosan alacsony, akkor kerül sor a petesejt és hímivarsejt mesterséges úton történő találkozására. 1988. augusztus 24-ÉN reggel 7 óra 9 perckor a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem klinikáján megszületett az első magyar lombikbébi, egy 3850 grammos kislány, Zsuzsanna. talán kevesen tudják, de 1986-ban ugyanis Pécsett kezdődött meg a mesterségesen létrehozott terhesség kísérleti program. Másfél éven át folytak az állatkísérletek, ez idő alatt több mint ezer egérnél végezték el a pete megtermékenyítését, illetve visszaültetését. Ennek során a lombikbébiprogram több lépésből áll. Elsőként a petesejtek előkészítése történik meg a petesejtek érésének hormonális stimulálásával, az érés folyamatos orvosi ellenőrzésével. ezt követi a petesejtek leszívása: a petefészkekből az orvos az érett petesejteket a hüvelyen keresztül egy fecskendővel eltávolítja. Ezután jön a petesejtek megtermékenyítése. Bizonyos esetekben lézerrel megbontják az embrió burkát a megtaposok tapasztalatra, óriási gyakorlatra tett szert a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, amely 1987 decemberében hazánkban elsőként hajtott végre sikeres beavatkozást egy tíz év óta meddő házasságban élt fiatalasz- szonynál. ma Magyarországon évente körülbelül ötezer mesterséges megtermékenyítéssel, beültetéssel járó beavatkozást végeznek, ebből nagyjából 1200-1500 jár gyermekáldással. dás segítésére. Az utolsó fázis az embriók felhelyezése: a hüvelyen és a méhnyakon keresztül bevezetett vékony katéterrel behelyezik a kettő vagy három embriót a méhbe. a terhesség a továbbiakban nem különbözik a természetes úton létrejött terhességektől. Fontos megemlíteni, hogy a magyar egészségbiztosító öt lombikbébiprogramot finanszíroz, azaz ennyi lehetőség van az ingyenes próbálkozásra. ■ Azt vizsgálták, hogy az embriók egy része miért nem életképes Öt próbálkozást fizet a egészségbiztosító KÖRKÉP - OLVASÓINK ÍRJÁK
