Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-12 / 263. szám

2014. NOVEMBER 12., SZERDA KÖRKÉP - OLVASÓINK ÍRJÁK 11 Devizahitelek: sokan félnek a forintosítástól bank Nem tudják, mennyi lesz a tartozás Öt sérült az autópályán balesetek megyeszerte Kaposváron elszabadult egy gépkocsi ► Folytatás az 1. oldalról A forintosítás előtt a bankok­nak még el kell számolniuk ügyfeleiknek az árfolyamrés­sel és az egyoldalú kamateme­lések miatti túlfizetésekkel kapcsolatosan, hogy aztán az így megállapított - s az eset­leges túlfizetésekkel jóváírt- összeg lesz aztán átváltva. S egy banki szakember szerint ez lesz az első lépés, amikor sokan rosszul járnak, hiszen a forint fél évtizedes romlása in­nentől kőbe vésetten rögzül az adósságukban - elvben ugyan­is ez egy megmaradó devizahi­tel esetében a forint erősödésé­vel csökkenhetett volna.- Az emberek nem tudják, mennyi lesz a valós tartozásuk- folytatta Lénárd Mariann -, s bizony sokan félnek a forinthitelektől, s már jelezték, marad­nának a devizaadós­ságban. A többség ugyanis attól tart, egyszerűen nem fog megfelelni a hitelkövetelményeknek. Utóbbiakat ugyanis kellően megszigorították, januártól pél­dául 400 ezer forint alatti - be­vallott - havi bevétel esetében a törlesztőrészlet nem lehet több a jövedelem 50 százalékánál. Egy­felől. Másrészt pedig sokak in­gatlana ma kevesebbet ér, mint az arra terhelt hitel nagysága. Vagyis, mivel az MNB-szabály szerint a hitel nagysága nem le­het több, mint az ingatlan értéké­nek nyolcvan százaléka, elvileg nem kaphatnak hitelt.- A forintosított devizahitel pedig új hitelszerződést jelent - mondta Lénárd Mariann. - Azaz elvileg soktízezren nem fognak megfelelni a szabálynak. Póthi­telest, más, terhelhető ingatlant pedig kevesebb tudnak majd fel­mutatni, hiszen akinek volt, már élt az ilyen lehetőséggel. Elképzelhető persze, hogy a kormány egyszeri felmentést ad majd a szabályozás alól a forinto­sításra váró devizahitelesek ese­tében. Persze ettől még lesznek, akik nem szeretnének váltani. - Erre alig van esélyük - mondta a BHKE vezetője -, ugyanis csak azok tarthatják meg a devizahi­telüket, akiknek több mint más- félmillió forintnak megfelelő ha­vi jövedelmük van, devizában. A többségnek váltania kell. S ezzel megszabadul az árfolyam- kockázattól, marad viszont a ka­matkockázat, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy ilyen alacsony lesz a jegybanki alapkamat, mely meghatározza a kereske­delmi bankok percentjeit - a hi­telkamatokat rögzítő szabályozás ugyan­is csak három évre nyújt biztonságot, ez idő alatt tehát szin­te bizonyos, hogy az adósság és a törlesztőrészlet is alacsonyabb lesz a jelenleginél.- Valójában nem a törlesztő­részletek nagysága a gond, ha­nem az alacsony keresetek - mondta Lénárd Mariann. - Míg a törlesztések akár 100-150 szá­zalékkal nőttek 2008 óta, addig a fizetések alig emelkedtek. Sokan a felvételkor érvényes árfolya­mon számítottak a forintosításra, de legalábbis a végtörlesztéskor meghatározott 180 forint környé­kén. Komolyan vették a bankok elleni hadjáratot, bíztak benne, hogy rengeteg pénzt kapnak visz- sza, s ezért jó ideje nem fizették a részleteiket. Nekik most sorra mondják fel a szerződéseiket, is­mét elindult egy komolyabb hitel­bedőlési hullám. Rajtuk már a fo­rintosítás sem segít... ■ Vas A ■ Sokan már jelez­ték, inkább ma­radnának devi­zaadósságban Átszakította a szalagkorlátot és az árokban kötött ki a megyeszékhelyen egy gépkocsi. Személyi sérülés nem történt, a kár azonban jelentős Három balesethez is riasz­tották a rendőröket ked­den: az M7-es autópályán egy kisteherautó borult fel, Kaposváron egy autó gurult el, a 65-ös útra pedig több tonnányi rakomány borult. Öten sérültek meg kedden haj­nalban az M7-es autópályán, amikor egy kisteherautó a kül­ső forgalmi sávból letért a jobbra kanyarodó sávba, majd a szalag­korlátot átszakítva egy közúti jel­zőtáblának ütközött. A kocsi ez­után többször megpördült, majd a pályatest melletti mélyebben fekvő füves területen állt még. A baleset körülményeit a rendőrök még vizsgálák - közölte Orbán Zoltán, a megyei rendőr-főkapi­tányság szóvivője. Bázelné Mi­hályka Szabina megyei kataszt­rófavédelmi szóvivő elmond­ta: egy sérültet a bogiári önkor­mányzati tűzoltók szabadították ki az autóból. A műszaki mentés­ben a siófoki hivatásos tűzoltók is részt vettek. A jármű kiemelé­séhez Székesfehérvárról riasztot­ták a darut, amely csőrlővel ki­emelte az utánfutót és a mikro- buszt az árokból. Kaposváron is balesethez ri­asztották az egyenruhásokat. A Hegyi és a Virág utca kereszte­ződésénél egy nem megfelelően rögzített gépkocsi átszakította a szalagkorlátot és az árokba bo­rult. Személyi sérülés nem tör­tént, anyagi kár viszont keletke­zett. A balesetről az autó tulaj­donosa tett bejelentést, akit rá­adásul meg is bírságoltak. A mű­szaki mentés idején a forgalmat rendőrök irányították. A 65-ös úton is baleset történt, a 80-as kilométerszelvényénél egy mezőgazdasági vontatóról í 200 méter hosszan több tonna ta- | karmány borult az úttestre. Az 1 útszakasz megtisztításáig rend- Öten sérültek meg a kisteherautó balesetében az autópályán őrök irányították a forgalmat. Colos a bálon elárulta magát emlékezet Aki nem ment el az előadásra, levontak a béréből Volt gonosztevő, ma utcanév história Ötszáz esztendeje végezték ki tüzes trónján Dózsát Csúfnevét magas termete miatt kapta. Sok Pista volt a faluban, megkülönböztetésnek szánták, bár Colosnak csak hát a háta mögött merték szólítani. Bizto­san két méter fölött volt, s terme­téhez megfelelő karosszéria is járult: 120-130 kiló lehetett. Álla természetellenesen hegyes volt: nem tudta megszokni műfogso­rát, ezért a szivarzsebében hord­ta. Ha bekapta, ábrázata pozití­van megváltozott. Főkönyvelője volt a KTSZ-nek, jó szakember hírében állt. Min­den évben menni készült, de a nyugdíjazás mindig elmaradt. Munkaidő után betért kedvenc cukrászdájába, s a felszolgáló rendelés nélkül hozta a bada­csonyi hosszúnyakút. Csak úgy lehetett társasá­gához férkőzni, ha a betolako­dó egy üveg hosszúnyakút kért az asztalára. Én is így próbál­koztam, sikerrel. Aztán mesél­ni kezdett. - Mi még tiszteltük, kényeztettük a nőket. - emléke­zett Colos Pista. - A nagy egyen­jogúság hajszolásában azóta sze­rintem a nők húzták a rövideb- bet. Kevés a házasság, összebú­toroznak és ha megunták egy­mást, mindegyik más utakat ke­res. A gyerekkel nem törődnek, ők a válások igazi vesztesei.- Akkoriban a táncba vi­telnek külön szertartása volt - idézte föl. - Megkérdeztük a mamát, vagy a gardírozót, hogy táncolhatunk-e a kislány­nyal. Aztán bemutatkoztunk. Ezzel kapcsolatban elmondok egy esetet. Én amúgy nem vol­tam bálokba járó, hölgytársa­ságot kereső ember, jól elvol­tam baráti körben egy-egy sző­ke fröccs mellett. Egyszer azon­ban a környezetem annyit erő­szakoskodott, hogy engedtem a kísértésnek. ■ Nagyon szerette a hosszú­nyakút, ha fröccsöt ivott, szívesen mesélt- Te is férfi, vagy tudhatod, hogy vannak akaratunktól füg­getlen szerveink - tette hoz­zá, s még bele is pirult, ami en­gem nagyon meglepett. - Sokat szégyenkeztem egy bitang mi­att, mert előfordult, hogy amikor szükségem lett volna rá, cserben hagyott, máskor viszont árulko­dott rólam... Az a bál meghatá­rozó volt az életemben. Egy nyú­lánk barna lány mágnesként vonzotta tekintetemet. Azt vet­tem észre, hogy suhanunk a par­ketten. Karcsú derekát engedte behúzni, illata kellemes és min­den feszes rajta. A női test kö­zelsége, melege, apró súrlódásai nem voltak közömbösek „elöljá­rómra” sem. Porig sújtva köszön­tem meg a táncot és a kijárat fe­lé igyekeztem. A gyönyörű nő azonban megállított. S később ő lett a feleségem. Legközelebb KTSZ nyílt nap­ján találkoztunk, egy moziban. Az előadást kötelező volt meg­nézni a vezetőknek, aki nem je­lent meg, levontak a fizetésé­ből. így is elfértünk a tágas mo­zi egyetlen széksorában. Aztán jött a „drót”, hogy szóródjunk szét, akkor talán többnek lát­szunk. Kezdtünk szétülni, ami­kor fájdalmas nyögésre lettünk figyelmesek. Pista bácsiból jött a hang: bízva magasságában nem akarta megkerülni a széksort. A szőke fröccsöl^ is azt sugallták, hogy lépjen az előtte álló ülőké­re, de nem számított arra, hogy a padlót frissen olajozták. Ezért teljes súlyával az előtte álló szék támlájára zuhant. A magyar ember röhög más baján. - Akasszák le! - jött az ukáz, mi pedig pukkadozva tel­jesítettük. Segítettünk a pórul járt öregnek, de ő olyan gyűlölet­tel tekintett ránk, hogy a vissza- idézésbe is beleborzongok. E. Sípos Gyula Csokonyavisonta Dózsa György történelmi szere­pe többféle értékelést kapott, a mindenkori uralkodó ideológia szempontjainak megfelelően. Volt a fennálló társadalmi rend erőszakos megváltoztatására tö­rő gonosztevő, máskor bátor vég­vári vitéznek, vagy a kizsákmá­nyolt parasztság forradalmi ve­zérének ábrázolták. Ma utcák, oktatási intézmények, köztéri szobrok, műalkotások őrzik em­lékét. Idén 500 éve annak, hogy Dózsát kivégezték. Ez a magyar történelem egyik legborzasztóbb epizódja. Állítólag vasból készítettek tró­nust, ráültették, fejére felforrósí- tott vaskoronát tettek. Kiéhezte­tett embereit arra kényszerítet­ték, hogy pörkölődő húsába ha­rapjanak, majd a leharapott ré­szeket megegyék. Aki ezt meg­tette, azt életben hagyták, aki nem azt megölték... Dózsa Györgyről keveset tu­dunk, még származására is ke­vés a bizonyíték. Hunyadi Má­tyás halála után a gyenge kezű II. Ulászló uralkodott, Bakócz Tamás esztergomi érsek jelen­tős befolyásra tett szert az or­szág irányításában. Bakócz a 1513-as pápaválasztáson nagy reményekkel indult, de alulma­radt. Az új pápa, X. Leó megbíz­ta Bakócz Tamást egy nemzetkö­zi törökellenes keresztes hadjá­rat megszervezésével. Bakócz fi­gyelme a Budán tartózkodó Dó­zsa Györgyre (Székely György­re) terelődött, aki azzal tűnt ki, hogy győztes párbajokat vívott a törökökkel. 1514. áprilisában beiktatták a sereg vezérének tisztségébe. Pa­rasztok, hajdúk, egytelkes ne­mesek, kézművesek, papok, me­zővárosi polgárok és diákok gyü­lekeztek Dózsa táborába, május közepén már 40 ezren voltak. ■ Magyarország már Mohács előtt legyőzte önmagát Az ország több részén hiány­zott a mezőgazdasági munkák­hoz szükséges ember, ami a föld- birtokosok elégedetlenségéhez, sőt erőszakos korlátozó intézke­déseikhez vezetett. Májusban az uralkodó elrendelte, hogy Dó­zsa azonnal induljon a török el­len. Ezidőtájt a keresztesek már garázdálkodtak, nemesi udvar­házakat, kastélyokat támadtak meg, erőszakoltak, gyilkoltak, fosztogattak. Dózsa felkelést hirdetett, Ceg­lédről Mezőtúr felé vonult, majd Gyulára. Apádfalván előhadait szétverték. Sikerült azonban ösz- szeszedni a sereget, előbb meg­verte a temesi ispán és a Csaná­di püspök Apádfalvánál diadal­maskodó hadát, majd elfoglalta Lippót, Sólymost. Célja Temes­vár elfoglalása volt, de ott Szapo- lyai lános erdélyi vajda és a Te­mesvárt védő Báthory István is­pán seregei legyőzték. A tények szerint Dózsa a ma­gyar történelem jelentős alak­ja volt, hiszen tevékenységei­vel befolyásolta az ország sor­sát. Ugyanakkor nagy mérték­ben hozzájárult a nemesség és a parasztság közötti maradék bi­zalom elvesztéséhez. A kivégzé­sek mellett az 1514. október 18- án összeülő országgyűlés bün­tető jellegű törvényekkel (kárté­rítéssel, a hűtlenek költözési jo­gának megvonásával) sújtotta a parasztságot és a jobbágyságot. Rendelkezett a Dózsa oldalán felkelt papok, hajdúk, tisztek, altisztek megbüntetéséről, míg Szapolyai lános erdélyi vajdának hatalmas pénzjutalmat ítélt oda. A szomorú következmény Mo­hács lett. Ott a törököknek már könnyű dolguk volt, mert a sors­fordító csata előtt tizenkét év­vel - Bánó Attila szavaival - Ma­gyarország legyőzte önmagát. Káplár Adolf Barcs

Next

/
Thumbnails
Contents