Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

13 2014. NOVEMBER 9., VASÁRNAP MŰVÉ SZBEJÁRÓ Itthon könnyebb embernek lenni zene Tízéves születésnapját és új lemezét ünnepli az Anna and the Barbies Pásztor Anna és testvére első zenekarára már néhány koncert után felfigyelt egy angol menedzser A tizedik születésnapját ün­neplő Anna and the Barbies zenekar november 14-én tartja jubileumi nagykon­certjét a SYMA Csarnokban. Pásztor Anna énekesnő-dal­szerző az új lemezről és az elmúlt tíz évről beszélt la­punknak. Mézes Gergely- Tátrai Tibor lesz a sztárvendé­getek. Miért rá esett a választás?- Azért is érdemes zenekart alapítani, mert a zenélés révén az idoljainkhoz is közel kerül­hetünk, játszhatunk egy szín­padon, például fesztiválokon. Tátrai Tibor az egyik ilyen idol, mindannyiunk példaképe. Re­megő kézzel hívtam fel, hiszen ez a jubileumi koncert lesz a „ zenekar történetében az eddigi I legnagyobb esemény. Kiderült, | hogy ismer minket, ső,t szere- J ti, amit csinálunk. Azt mondta, s szívesen eljön, sőt, még azt is kijelentette - ismerve, hogy mi­lyen szívesen használjuk a kül­sőségeket, a cirkuszi látványt- hogy akár még reptethetem is, ha akarom, vagy be is öltöz­tethetem.- És megteszed?- Igen. Van egy tolldíszem, amihez a tollakat Póka Egon lőtte nekem, aki nagy vadász. Szürkés-ezüstös színnel fújtam be őket. Én szoktam speciá­lis alkalmakkor, fellépéseken viselni, de most rá szeretném venni, hogy tegye a fejére. Ami­től úgy fog kinézni, ahogy én őt elképzelem: egy XXI. századi, elvarázsolt gitársámán, törzs­főnök.- Zeneileg mi lesz a kapcsolat?- Vannak áthallások a két zenei világ között. Most kísérle­tezünk, hogy neki mi állna jól a mi számaink közül, és hogy mi mennyire tudunk blueso- sak lenni. De egy merényletre is készülök: szeretnék egy szó- lisztikusabb blokkot, amikor ő improvizál, én pedig megpró­bálom azt eltáncolni. Mint egy gitár-tánc duett. Én ugyanis sokáig táncoltam, mindenféle műfajt kipróbáltam, így sokat freestyle-oztam is, de már jó tíz éve nem mozdultam meg. Nem gyúrok erre külön, nem találok ki koreográfiát, azt szeretném, ha a pillanatban születne meg a tánc. Nagy kísérlet ez, hiszen leveszem a színpadi öltözetem, és megpróbálom a legbelsőbb énemet a felszínre hozni a tánc segítségével Tibor gitárjátéká­ra. Meglátjuk, meddig bírom, reméljük nem egy 45 perces szólóval készül...- A jubileumi koncert egyben lemezbemutató is. Mi lesz hangsúlyosabb a múltidézés vagy az új dalok?- Két és negyed órát fogunk játszani, ebbe bőven belefér az új album és a régebbi nagy slá­gerek is. Egy-kettőt át is gyú­runk, és olyan dalokat is előve­szünk, amelyeket már rég nem játszottunk.- Keményebb lett az új album, mint az előző. Te hova tennéd a lemezek sorában?- Ez már az ötödik lemezünk, ha az első, Passionfruit című, angol nyelvű albumot is beszá­mítjuk. Az első komoly lemez­szerződéssel komoly elvárások születtek velünk szemben, pél­dául várták a rádióslágereket. Ez kemény meló volt, viszont maradt hely a kísérletezésre is. így születtek meg az olyan dalok, mint az Álmatlan vagy a Nyuszika, amelyek utat tör­tek maguknak az interneten. Mivel a rádióslágerek nehe­zen születtek, leültünk az öcsémmel, Pásztor Sámuellel, és megbeszéltük, hogy épít­kezzünk belülről és hagyjuk az elvárásokat. Onnan új úton indultunk el, így a következő, albumok eléggé sokszínűek let­tek, mondhatni, lubickoltunk a műfajokban. Az ÁNEM! tel­jesen szerzői album volt, és a Gyáva forradalmárt is otthon csináltuk, én például Kiss Tibi­vel egy gardróbban énekeltem fel a Márti dalát... Tehát eléggé eklektikusak voltunk, szeren­csére a közönségnek ez tet­szett. A Szabadesésnél viszont azt érzem, hogy bármennyire is másképp írjuk a dalokat a testvéremmel, sikerült egy egy­séges univerzumot létrehozni. Ráadásul sikerült a zenekar koncertszerű, élő megszólalá­sát a lemezen is megőrizni stú­diókörülmények között.- Az utolsó években szárnyal­tok, de hogy élted meg az első öt évet?- Abban a kiváltságos hely­zetben voltunk, hogy tudtunk örülni minden kis előre lépés­nek. Egy magyar zenekarnak általában nyolcévnyi munkára van szüksége ahhoz, hogy el­jusson a nagyszínpadra. Mi ezt a nyolc évet végigküzdöttük, remegtük, bejártuk a lépcső­fokokat. És bármikor újrakez­deném.- Mi volt a legnehezebb?- Hogy mindig többől épít­keztünk, mint amennyink volt: mindent elköltöttünk, sőt, még kölcsön is kértünk, így mindig adósságokat kellett törleszteni. De csak a magasságokra em­lékszem, minden eredményt megbecsültünk, a Művészetek Palotájában adott koncertet, a Fonogram díjat, a rádiós első helyet, az MTV-díjat, azt, ami­kor először gitáron számot ír­tam. Játszottunk az A-HA előtt, Lenny Kravitz előtt. A kun- csorgásokra nem akarok emlé­kezni, hogy milyen nehéz volt bejutni fesztiválokra, egyben tartani a zenekart, hogy a ta­gok higgyenek benne. Inkább arra emlékszem, hogy meny­nyire örültünk, amikor először pénzt kaptunk egy fellépésért: vehettünk belőle sört és gyrost.- Megvolt a lehetőségetek Névjegy A ZENEKART 2004-ben alapította a két testvér, Pásztor Anna és Sámuel. Gyorsan felfigyelt rájuk egy angol menedzser, akinek se­gítségével 2005 tavaszán meg­jelent az Anna & the Barbies el­ső, Passionfruit című lemeze. 2008-BAN ELKÉSZÜLT a Medal- lion című album. Még ebben az évben Lenny Kravitz előzeneka- raként játszhattak. 2010-ben jött a Gyáva forradalmár CD. Ekkorra alakult ki a jelenlegi felállás: Pásztor Anna - ének, Pásztor Sámuel - gitár, ének, Hernádi Dávid - basszusgitár, Vághy Tamás - billentyűk, Bub- nó Márk - dob. 2012 őszén megjelent ÁNEM!, amely Fonog­ram díjat kapott, mint az év leg­jobb rockzenei albuma. 2013 Év végén jelent meg a Csil­lagokkal álmodom című akusz­tikus koncertlemezük, majd el­indult a 2014-es turnéjuk, mely­nek csúcspontja a november 14- ei koncert a SYMA Csarnokban. arra, hogy a bizonytalanabb, de nagyobb sikert Ígérő külföldi karriert válasszátok. Miért ma­radtatok mégis itt, ezen a kicsi piacon?- 18 éves koromban elmen­tem külföldre, több mint 10 évig éltem különböző helyeken, Lon­donban, New Yorkban... koreog- rafáltam formációkat, írtam, táncoltam. Közelről láttam ezt a műfajt. Olyan nagy különbsé­get most nem látok a magyar és a kinti viszonyok között. Utaz­tam hatalmas sztárokkal is, de nem volt annyira jó, élhető élet az, mint aminek kívülről látszik. Itthon két óra alatt oda­érünk mindenhova, útközben ismerjük a kiskocsmákat, a rajongókat, ugyanez nagyban sokkal embertelenebb, hotelből hotelbe, stadionból stadionba... Az elején izgi, hogy reggel ott kaviár meg a pezsgő, de ma­gányos lesz hirtelen az ember. Viszont itt a koncert után lehet lángosozni a haverokkal a Cor- vintető alatt. Robbie Williams szerintem nem lángosozik se­hol: rohan pihenni, hogy bír­ja az iramot. Itthon könnyebb embernek maradni, élhető a legnagyobb magasság is. Szó­val nekünk a külföld ma csak kirándulás, kaland. ■EEB033* Filmekkel emlékeznek Radnóti Miklós halálára FILMVETÍTÉSSEL EMLÉKEZNEK Radnóti Miklós halálának 70. évfordulójára Budapes­ten és Pécsett. Az Erőltetett menet című magyar-ame­rikai alkotást több hely­színen tekinthetik meg az érdeklődők november 8. és 10. között. Ma a pécsi Ko­dály Központban 13.30-tól, Budapesten az Urániában 18.30-tól vetítik a filmet az Oscar-díjra jelölt Chris Sa- randon főszereplésével. Bucsi Réka filmje a legjobb 10 között BUCSI RÉKA Symphony No. 42 című alkotása is bekerült a legjobb rövidanimáció Oscar-díjára esélyes tíz pro­dukció közé. A tízperces di­gitális animáció 47 jelentben mesél ember és környezete irracionális kapcsolatáról. A produkció eddig több mint egytucatnyi díjban és elis­merésben részesült. Magyar írók háborús emlekei a PIM-ben A háborút megélt magyar írók és költők élményein keresztül, fotók, szövegrész- letek és visszaemlékezések segítségével mutatja be az 1914 és 1918 közötti éveket a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új időszaki kiállítása az I. világháború kitörésé­nek centenáriuma alkal­mából. A kiállításon az írók személyes használati tárgyai mellett korabeli képzőmű­vészeti alkotások, plakátok, fotók is láthatók. VOLT: megvannak az első nevek A motörhead, John Newman, valamint a Lilly Wood is fellép jövőre a VOLT Feszti­válon. A soproni rendezvény 2015-ben július 1-jétől 4-éig tart. A Motörhead jövőre lesz 40 éves, a Lemmy Kilmister énekes-basszusgitáros ál­tal vezetett csapat eddig 22 stúdióalbumot készített, és mintegy 30 millió albumot adott el világszerte. A szer- . vezők tájékoztatása szerint a korábbinál is komfortosabb kemping kialakítása érdeké­ben 2015-től kempingjegyet bocsátanak ki. Dzsesszzenészek elgondolkodtató tárlata kiállítás Kallus György, lapunk fotóriportere kedvenc zenészportréiból válogatott Jövőre már új helyen a Nemzeti Táncszínház Jazz - kép címmel nyílt meg Kallus György, lapunk fotóri­porterének a kiállítása az Óbu­dai Kulturális Központban. A tárlaton dzsesszzenészekről ké­szült portrékat láthatunk, töb­bek közt A1 Di Meoláról, Chico Freemanről, Tony Lakatosról, de felbukkannak a műfaji határok közt mozgó művészek is, mint Lajkó Félix, Snétberger Ferenc vagy Andreas Vollenweider. „A zenészportrékat ugyan­úgy érdemes készíteni, mint bármilyen más fotót: akkor jók, ha valamit továbbadnak, elin­dítanak a nézőben, jelen eset­ben kedvet csinálnak az adott muzsikus zenéjének meghall­gatásához - véli Kallus György. Kallus Györgyöt nemcsak a zene, hanem a zenészek is megfogták- Engem a zene érdekelt, noha tudom, hogy azt nem lehet le­fordítani a kép nyelvére. így be kellett érnem azzal, hogy vala­milyen hangulatot megfogjak.” Kallus Györgynek egy másik tárlata is látható Budapesten. A H13 galéria november 28-ig nyitva tartó Roma Fókusz című kiállításán roma zenészekről készült fotók láthatók, de a két sorozat csak kis részben fedi egymást - hangsúlyozta a fotós. És hogy kikkel szeretné bőví­teni a képcsarnokot? Kallus azt mondja, hogy nincsenek ilyen álmai: ő nem lát különbséget világsztárok és például egy ma­gyar, szűk körben ismert, de ki­váló muzsikus között. ■ a TERVEK szerint a következő évadot már a Millenáris Teát­rumban kezdheti a Nemzeti Táncszínház - jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. L. Simon László elmondta, hogy a kormány 2,7 milliárd forintból megújítja és kibővíti a Teátrumot. A mun­kálatokkal azért kell jövő ok­tóberre elkészülni, mert nem akarják, hogy a színháznak még egy évadot ideiglenes hely­színeken kelljen töltenie. A Táncszínháznak azért kellett kiköltöznie a budai Várban ta­lálható Karmelita kolostorból, mert az épületben 2016-tól már a Miniszterelnökség fogja vé­gezni munkáját. Az épületben mobilizálható, különböző méretűvé alakítható játék- és nézőterek, közösségi színterek készülnek, valamint próbatermet, öltözőt és kamara­termet is kialakítanak. Ezáltal a társművészetekkel való talál­kozásra, illetve a táncszakma olyan ünnepeire és fesztivál­jaira is alkalmas lesz, mint a World Music Expo (Womex), amelynek már a megújult épü­let adhat otthont jövőre. A Nemzeti Táncszínház az új hely elfoglalásáig ideiglenesen a Művészetek Palotájában, a Mar- czi közösségi térben, a Várkert Bazárban, a MOM Kulturális Központban és a Hagyományok Házában működik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents