Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2014. NOVEMBER 2., VASÁRNAP W&M W“ ' i ' US MŰVÉ SZBEJÁRÓ 13 „Ott vagyok, ahol lennem kell irodalom Dragomán György új könyvére kilenc évet vártunk, de megérte- Hosszú szünet után jelent meg ez a kötet, nem káros egy ekkora kihagyás egy író karrierjében?- Most, hogy túl vagyok rajta, azt gondolom, hogy ez az időszak lesz valószínűleg a legpozitívabb szakasza az életemnek. Voltak azért megnyugtató tények, ame­lyek tartották bennem a lelket: például Sámuel Beckett élete. Ennek volt egy olyan szakasza, amelyet ő úgy hívott, hogy ost­rom a szobában. Ami persze egy szójáték (siege in the room) - de ez alatt a négy év alatt írta a Go- dot-t, a trilógiát és egy csomó novellát. Arra gondoltam, biztos velem is ez történik. A népszerű fiatal író úgy érzi, hogy az új kötetével, a Máglyával „kijárta az Iskolát” Kilenc év várakozás után végre megjelent a világhírű A fehér király szerzőjének, Dragomán Györgynek az új regénye, a Máglya a Magvető Kiadónál. A kötetet nemcsak Magyarországon várták: hét nyelven már készül a fordítás. Mézes Gergely- Pontosan mi történt?- A fehér király után elkezd­tem írni a Mesék a palotából munkacímű könyvemet, majd mellette a Máglyát. A kettőt pár­huzamosan: hol az egyikbe, hol a másikba csaptam, ennek az lett a vége, hogy... szóval négy év szünet még rendben lett vol­na, de a következő öt már nem annyira. Amikor már tudtam, mi fog történni a könyveimmel, megnyugodtam. És közben ír­tam még kétkötetnyi novellát és egyéb dolgokat. Most oda jutot­tunk, hogy megjelent a Máglya, van egy majdnem kész regény és kétkötetnyi novella. A Mág­lyával kijártam az iskolát.- Hogy érted?- Látom már, hogy a könyve­im miként állnak össze, miként követik egymást. Azt hiszem, a Máglya a legkomolyabb mind közül. Most azt érzem, hogy ott vagyok, ahol lennem kell.- A fehér király a 2000-es évek leg­nagyobb magyar nemzetközi könyv­sikere volt, 30 nyelven jelent meg Kínától Brazíliáig. Odakint is annyira várták a Máglyát, mint itthon?- Minden szerkesztő nagyon várta, hét nyelven már készül is a fordítás.- Másként olvasnak téged mond­juk Amerikában, mint Kelet-Euró- pában?- Ez úgy működik, hogy vala­hol valaki a világon beleszeret a munkádba, magáénak érzi, annyira, hogy az élete részévé tud válni. Ezért nem hiszem, hogy másként olvasnák külföl­dön a könyvemet. Inkább azok olvassák másként, akik ott, Er­délyben éltek. Mert a saját sor­sukat keresik benne, és néha talán meg is találják. Egyébként a magyar olvasat nincs annyira messze a külföldiekétől.- Minden könyved nagyon film­szerű, ami azért is érdekes, mert most film készül Angliában A fehér királyból. El tudod annyi­ra engedni magadtól a könyvet, hogy ne akarj beleszólni?- Annyira nem tudom elen­gedni, hogy inkább teljesen el­engedem. Nekem ott az egész film a fejemben. Persze azt, amit én látok, senki sem tudná megcsinálni. Szerencsére ez an­gol film lesz, amitől elfelejtem, hogy az én mondataimra épül. A forgatókönyv például olyan, mintha nem én írtam volna, mégis benne van a könyv lénye­ge. Ilyen a jó adaptáció. Ami ne­héz műfaj, tudom, hiszen sokat láttam, filmkritikusként is dol­goztam. De arra nincs garancia, hogy a film jó lesz. Csak arra, hogy a film alkotói mindent be­letesznek, amit tudnak.- Mikor kezdődhet a forgatás?- Májusban. Ha minden jól megy.- A Máglya szintén nagyon film­szerű. Van olyan „filmkocka”, amely a regény magjának tekint­hető?- Azt hiszem, több is. Amikor írtam A fehér királyt, láttam egy csomó olyan dolgot, amelyek oda nem illettek. Volt ugyanis egy rö­vid pillanat, amikor azt hittem, A fehér király több hangon fog szólni. Ezekre a hangokra épül a két új regényem. És persze ké­pekre, amelyeket valóban mint a filmkockákat láttam: a liszt­szórást, a lány kezét, a repülést, a hangyákat a diófán, a fűben...- A főszereplőd épp abban a korban van, amikor felnőtt nővé ■ válik. Nem tartottál egy ekkora szerepjátéktól?- Elkezdtem írni, és rájöttem, hogy ez nem egy fiú hangja, má- sabb, kopogósabb. Tehát nem gondolkodtam azon, hogy úris­ten, én most egy kamaszlányról írok... ebbe nem is lehetne így belevágni. Visszatekintve ma már nagyon merész dolognak tűnik, nem is tudom, nekiáll- nék-e még egyszer. De sosem voltam futó sem, sőt, utáltam futni. Mégis meg kellett írnom, hogy milyen örömből futni. Rá­jöttem, azaz láttam, éreztem, leírtam, és próbáltam nem gon­dolkodni rajta.- A regényben meglepő módon a transzcendencia, a mágia is meg­jelenik. Ez sem tudatos volt?- Engem is meglepett. Én fi­lozófusnak készültem, nem va­gyok babonás, még kiskamasz koromban is szkeptikus voltam. Nem foglalkoztam néprajzzal, nem olvastam ennek utána, mégis pontosan láttam, hogy működhet a mágia. Ahogy meg­lepett, hogy lányról írok, úgy meglepett az is, hogy megjelent a könyvben ez a világ. Eleinte nem is akartam ezeket a jelene­teket megírni. Sőt, ha valaki azt mondja tíz éve, hogy a követke­ző könyvem két boszorkányról fog szólni, kiröhögöm!- Az egész könyvet áthatja a gyász, a felejtés, az emlékezés kérdése.- Nagyjából akkor kezdtem írni, amikor apám meghalt, Névjegy MAROSVÁSÁRHELYEN SZÜLETETT 1973-ban. Családjával 1988-ban települt át Magyarországra. A szombathelyi Nagy Lajos Gim­náziumban érettségizett 1992- ben. AzELTE bölcsészkarán foly­tatta tanulmányait angol-filozó­fia szakon 1992-1998 között. Az Eötvös József Collegium és a Lát­hatatlan Collegium diákja volt. 1995-BEN FÉLESÉGÜL vette Sza­bó T. Anna költőnőt. Két fiuk született; Gábor (2002), Pál (2005). ELSŐ REGÉNYE A pusztítás köny­ve volt 2002-ben, ezt A fehér ki­rály követte 2005-ben. Művei mintegy 30 nyelven jelentek meg. Számos díj birtokosa, köz­tük a Márai-díjé (2006), József Attila-díjé (2007). A fehér király­ból jövőre forog majd a film Cari- ce van Houten (Trónok harca) holland színésznővel a női fősze­repben, egy brit alkotópáros, Alex Eíelfrecht és Jörg Tittel ren­dezésében. aki nagyon közel állt hozzám. A Máglya a gyász könyve is, áthatja minden oldalát a veszte­ségtudat.- És hangsúlyos szerepet kapnak az örökölt tárgyak. A sajátjaidat is bele írtad?- Vannak köztük sajátok is, vagy hasonlítanak rájuk. De én úgy tartom: a tárgyakhoz sosem szabad ragaszkodni, én inkább megjegyzem őket, semmint megvásárolom. Amikor apám meghalt, a szobája még sokáig úgy maradt. Sokat ültem ott, és néztem a holmijait. De míg ír­tam, nem is jöttem rá erre. Lá­tod, én olyan bután írok, hogy közben mégis okos vagyok: vakon megyek végig aZ egész könyvön.- Gyerekek mellett hogy lehet írni?- Hozzám akkor is be lehet jönni, ha csukva van a szobám ajtaja. Sokszor segít, ha nem vagyok teljesen egyedül. Ami­kor igazán sötét dolgokról írok, inkább az nehéz, hogy ne ter­heljem rájuk, hogy ne gondol­kozzak mondjuk játék közben a könyvön, mert azt a gyerekek megérzik. Nagyon vigyázni kell, mert könnyű szétrakni a belső feszültséget a családban. Csütörtökön kezdődik a Győri Könyvszalon RADNÓTI ÉS kora címmel ren­deznek irodalmi program- sorozatot a vidék legnagyobb könyvfesztiváljának, a Győri Könyvszalonnak a nulla­dik napján, november 6-án. Az idén négynapossá vált eseményen bemutatkoznak a hazai könyvkiadók, átadják a város alkotói díját, író-olvasó találkozókat, kulturális prog­ramokat rendeznek. A város alkotói díját Czigány György Príma Primissima díjas alko­tó veheti át. Ágnes Varda életműdíjat kap EGYEDÜLÁLLÓ És elkötelezett munkássága elismeréseként Ágnes Varda francia film­rendező, író és művész kapja idén az Európai Filmakadé­mia életműdíját. A francia anyától és görög apától Brüsz- szelben született, idén 86 éves rendező a 27. Európai Filmdíjak díszvendége lesz december 13-án Rigában. Revüműsort indít a Fővárosi Nagycirkusz A LÁTVÁNYOS cirkuszi pro­dukciókat a zenés-táncos szórakoztató revü műfajjal ötvözi a Fővárosi Nagycir­kusz novemberben minden szombat este műsorra tűzött Randevú a cirkuszban cí­mű új produkciója. Ebben a revühangulatról a Zéró Gravitáció műsor művészei, a cirkusz tánckara, valamint Peller Károly, az Operettszín­ház művésze és Varga Viktor énekes vendégszereplése gondoskodik. Kedden indul a várt Héttorony Fesztivál T(z kiállítás, huszonöt kon­cert lesz a november 4-én induló Héttorony Fesztivá­lon, amelynek gáláját idén is Makovecz Imre születés­napján, november 20-án tart­ják Budapesten, az újbudai Szent Imre-templomban. A fellépők között olyan mű­vészek szerepelnek, mint Szvorák Katalin, Palya Bea, Lajkó Félix, Berecz András és Berecz István, az Etnofon, a Söndörgő, a Góbé, a Csík zenekar, Ferenczi György és a Rackajam. Rembrandt-képek a Szépművészetiben tárlat Több mint száz festő 178 alkotása látható a héten nyílt monstrekiállításon Jövőre Pécsett kezdődik a várva várt Illés 50 turné Több mint 100 festő 178 al­kotását vonultatja fel a Szép- művészeti Múzeum péntektől látogatható, Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítása. A közönség itt más mun­kák mellett összesen húsz Rembrandt-művel és három Vermeer-festménnyel talál­kozhat a falakon. Ilyen nagy­szabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyar- országon a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland „arany évszá­zad”, azaz a 17. századi hol- _ 7 i­land festészet - mondta el a J sajtóbemutatón Baán László, § a Szépművészeti főigazgatója. Rembrandttól összesen húsz festményt sikerült ezúttal Budapestre hozni A négy évig tartó előkészüle­tek során mintegy 50 köz- és magángyűjteményből több mint 130 festményt sikerült megszerezni, melyek biztosítá­si összértéke 1 milliárd euró; ezeket a munkákat egészítik ki a Szépművészeti világszin­ten is jelentős holland kollekci­ójából válogatott képek. Rembrandttól összesen húsz festményt sikerült ezúttal Bu­dapestre hozni, a 37 darabos Vermeer-életműből pedig há­rom munka érkezett a Szép- művészeti Múzeumba, pedig a delfti mesternek eddig soha egyetlen munkája sem járt Magyarországon. A kiállítás február 15-éig látogatható. ■ SZÖRÉNYI LEVENTE, Szörényi Szabolcs és Bródy János rész­vételével Pécsen, a Kodály Köz­pontban indul 2015. február 7-én az Illés 50 turné Magyar- országon az együttes megala­pításának ötvenedik évfordu­lója alkalmából. A sorozatot legfeljebb hat-hét állomásosra tervezik, a pécsi nyitókon­certen, a Kodály Központban mintegy ezer néző harminc Illés-dalt hallgathat meg a le­gendás előadók és a fiatalabb generáció tolmácsolásában. Ugyanez a produkció komoly sikert ért el idén augusztus­ban Kolozsváron, ahol 25 ezer ember vett részt a koncerten. A Kodály Központban a három Illés-tagon kívül olyan művé­szek lépnek színpadra, mint Feke Pál, Vastag Tamás, Nagy Sándor, Serbán Attila és Sza­bó Ádám. A klasszikus nóták nagyjából hatvan százalékát adják elő a legendás tagok, míg a többi a fiatalok tolmácsolásá­ban csendül majd fel. Bródy János felidézte: az Il­lés együttes megalakulása nem köthető pontos dátumhoz, 1964 és 1965 fordulóján állt össze a zenekar a jól ismert felállás­ban. Mint fogalmazott, 1965 nyara, a négyszámos Illés-kis­lemez megszületése számít a magyar rocktörténelem origó­jának, ettől kezdve írtak ma­gyar dalokat a műfajban. ■

Next

/
Thumbnails
Contents