Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-06 / 233. szám

2014. OKTÓBER 6.. HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Kaposvári október hatodikák emlékezete történelem A nevezetes évfordulón Rajk László, a Republic együttes és Fábry Sándor is a városba látogatott Kaposvár címere a városházán. 1905-ben ezen a napon iktatták be az úgynevezett királyi könyvekbe Az emléknapok mindig visz- szatek intésre, egyfajta ösz- szegzésre sarkallják az em­bert. Ezt persze a szürke hét­köznapokon is megtehetnénk, de sokkal érdekesebb az ünne­pek reflektorával bevilágítani közös múltunkat. Az alábbi­akban azt vesszük sorra, hogy mi esett meg velünk, kapos­váriakkal - kortársainkkal és elődeinkkel - az utóbbi más­fél évszázad október 6-áin, a magyar ügyért életüket áldo­zó katonatisztek vértanúságá­nak emlékünnepén. Megnézzük (természetesen a teljesség igénye nélkül), mi történt e napon és e tájon poli­tikában és kultúrában, a gaz­dasági életben és az oktatás te­rén. Többnyire nem lehet kide­ríteni, hogy a szóban forgó ese­mény véletlenül vagy a szer­vezők tudatos döntése folytán került-e az emlékezetes törté­nelmi napra, bár némelykor legalábbis elgondolkodtató az egybeesés. Illendő és ésszerű, hogy ma­gával a gyászünneppel kezd­jük, hiszen Kaposváron már a kiegyezés évében, 1867. ok­tóber 6-án - tehát azonnal, ahogy ez lehetséges volt - nyil­vánosan is megemlékeztek az aradi vértanúkról. Mégpe­dig úgy, hogy számos egyko­ri honvéd és nem egy honvéd­özvegy részvételével gyászis­tentiszteletet tartottak a főté­ri római katolikus templom­ban, a jelenlegi székesegyház elődjében. A szertartás ide­jén minden bolt bezárt a vá­rosban, az iparosok így tiszte­legtek az aradi tizenhárom és valamennyi szabadságharcos előtt. Később az országos ün­neplésbe is bekapcsolódott Ka­posvár: 1890-ben a város és a megye közönsége egy-egy ko­szorút küldött Aradra az évfor­duló előtt, s a szokásos gyász­mise mellett ünnepi színielő­adásra is sor került a megye- székhelyen. 1989-ben viszont a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének tagjai már nem vehettek részt az„aradi koszo­rúzáson - a román határőrök ugyanis nem engedték át őket a határon. Őket sem .....Megta­pa sztaltuk - számoltak be út- jukról a kaposváriak -, mit je­lent töltött fegyverrel föl s alá sétáló román katonák között létezni, mit jelent kiszolgál­tatottnak lenni, s azt is, hogy a román conducator fél a sa­ját népétől, retteg a szomszéd néptől.” A politika persze mindig is elválaszthatatlan volt az ok­tóber hatodikáktól; 1912-ben például a Szociáldemokra­ta Párt a balkáni háború elle­ni tiltakozásul rendezett nyil­vános népgyűlést a Kaposvá­ri Munkásotthonban. Aznap délután pedig Gárdos Maris­ka, a neves szociáldemokrata író-újságíró „Szerelem és az etika” címmel tartott előadást a Turul - a későbbi Dorottya - Szálló nagytermében. Egy nlásik jeles író, költő és újságíró pályáján egyenesen meghatározó jelentőségű volt ez a nap: Roboz István kérel­mére báró Sennyey Pál, a Hely­tartótanács elnöke 1865. októ­ber 6-án adta ki az engedélyt a Somogy című kaposvári he­tilap megjelentetésére. Miután Roboz István szerződést kötött a nyomdával, s az újságírók­kal is megállapodott, éppen öt hónap múlva, 1866. márci­us 6-án valóban elindulhatott fél évszázados útjára a vegyes tartalmú lap, a megye első új­ságja (amit elődjének tart a So­mogyi Hírlap). Hadd említsük meg egy har­madik jeles irodalmár nevét is: Kányádi Sándor 1993. ok­tóber 6-án látogatott el Kapos­várra. A kitűnő erdélyi poéta felkereste a Táncsics Mihály Gimnáziumot, s olvasóival ta­lálkozott a megyei könyvtár­ban. ■ 1865-ben ezen a napon adták ki az angedélyt Somogy első újságjának megjelentetésére Mi pedig most a kultúra más területeire látogatunk, hogy felidézhessük a Repub­lic együttes azóta legendás­sá nemesült kettős koncert­jét, amely 1995. október 6-án este kezdődött Somogy megye székvárosában. Egy jelen le­vő laptudósító szerint „hirte­len csoda történt a sok eladott labdát látott kaposvári sport- csarnokban”, a zenekar fron­tembere, Cipő (a 2013-ban el­hunyt Bódi László) pedig éVek múlva is úgy emlékezett, hogy „az 1995-ös fellépésünk örök emlék marad. Bizton állítha­tom, hogy az akkori októberi buli sikerült a legjobban fenn­állásunk óta.” Tény, hogy az egyik legnépszerűbb magyar rockegyüttes telt ház előtt ün­nepelte platinalemezét Kapos­váron, s a zenészek - saját be­vallásuk szerint - azóta kötőd­nek erősen a városhoz. Látványos elemekben más rendezvényeken sem volt hi­ány. 1993. október 6-án a Vál­lalkozók Országos Szövetsé­gének szervezési igazgatója, Réthly Gábor helikopteren ér­kezett, hogy megnyissa a hato­dik Somogy Expót a Guba Sán­dor utcai vásárközpontban. A gazdaság szférájában időz­ve még szóba hozzuk, hogy öt év múlva ugyanezen a napon avatták fel Kaposváron a Phi­lips és a Videoton együttmű­ködésével létrejött háztartási- gép-összeszerelő üzemet. Az intézmények közül azon­ban leginkább a kaposvári is­kolák és kollégiumok életé­ben jelentett mérföldkövet ok­tóber 6-a. 1896-ban ekkor in­dult meg az új állami főgim­názium építése; a zalaegersze­gi vállalkozó, Gráner Géza ok­tóber 6-án kezdte meg az igaz­gatói lakás alapozását. (Bár az is igaz, hogy az iskola alapkö­vét már csaknem öt hónappal korábban letették.) A 21. szá­zad elejéről visszatekintve ne­héz elképzelni, de az iskolaépí­tés előtt a környék még a vá­ros szélének számított, a szán­tóföldek és kukoricatáblák kö­zött az Esterházy (a mai Baj­csy-Zsilinszky) utcának nyo­ma se volt. Egy év múlva, 1897-ben szin­tén október ó-án nyílt meg - akkor még a Sétatér utcában - az államilag segélyezett siket- néma-intézet. Egy bérelt ház­ban, a volt erdőmesteri lak fő­épületében eleinte csak kilenc növendéket tanított a nagy ba- juszú Kiinda Kálmán, a gyere­kek száma azonban gyorsan növekedett, s az intézmény 1902-ben a Meggyes, azaz a mostani Somssich Pál utcába költözött. A folyamatos gya­rapodás eredményeként 2006 tavaszán felavathatták az im­máron összetett gyógypedagó­giai feladatokat ellátó Durácz- ky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központot. 1946. október 6-án is diák­intézményeket adták át Ka­posváron: a Baross lakta­nya kórházépületéből átala­kított nyolcvan férőhelyes Jó­zsef Attila Népi Kollégiumot, valamint a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség (Ma- disz) Rákóczi téri új székhá­zát. A kor szellemének megfe­lelően az ünnepségeken részt vett, illetve beszédet mondott Rajk László belügyminiszter, aki egyúttal a kommunista párt kaposvári taggyűlésén is felszólalt. Végül, de nem utolsósorban: 1978-ban október 6-án nyílt meg a Terényi Zoltán igazga­tása alatt álló Damjanich ut­cai középiskolai diákotthon, amely 1981-ben kollégium­má lépett elő, 1987-ben felvet­te Gyergyai Albert, a nagyba­jomi születésű irodalomtudós nevét, 2003-ban pedig össze­vonták az Eötvös Loránd Mű­szaki Középiskolával. Az október hatodikák törté­nete azonban az utolsó évti­zedekben sem csak a fejlődés­ről szólt, hanem ismételten a gyászról is. 1996-ban e napon hunyt el Baróti János, a kapos- . vári székesegyház főesperese. Az Őrtilosról származó pap 1985-től szolgált a Nagybol­dogasszony Plébánián, a meg­előző másfél évtizedben pedig a Jézus Szíve Plébánia espe­resplébánosa volt. Hanák Péter, a kaposvári születésű történész és akadé­mikus, a dualista korszak ta­lán legjobb ismerője is októ­ber 6-án hunyt el, 1997-ben. Küzdelmes életút állt mögöt­te: kaposvári gimnáziumi ta­nulmányai után kényszerű­ségből vasesztergályosnak ta­nult, a második világhábo­rúban munkaszolgálatosnak hívták be, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetében 1949-től dolgozott. Utolsó éveiben a Kö­zép-európai Egyetem történeti tanszékét vezette. Szintén október 6-án vesz­tettük el Iliev Ilia Ivanovot, a kaposvári kórház röntgen- osztályának vezető főorvo­sát (1998) és Torma Kálmánt, a Kapós Volán Zrt. vezérigaz­gatóját, a Kaposvári Rákóczi FC örökös tiszteletbeli elnökét (2008). Befejezni persze nem, leg­feljebb abbahagyni lehet a ka­posvári október hatodikák his­tóriáját. Most csak utalunk rá, hogy 1904-ben e napon szá­mos új utcát nevezett el a váro­si képviselő-testület; a kapos­váriak ettől fogva barátkozhat­tak meg egyebek közt a Kont- rássy, a Nyár, az Iszák és a Ker­tész utcanevekkel. 1905-ben ezen az őszi napon iktatták be az úgynevezett királyi köny­vekbe, hogy I. Ferenc József megerősítette Kaposvár ren­dezett tanácsú város címerét. Vagy ismét az újabb idők ese­ményei között tallózva: 1995. október 6-án igazán távolról jött delegáció, mongol parla­menti küldöttség látogatott Ka­posvárra, 2010. október 6. nap­ján pedig Fábry Kornél kapós- füredi plébános rokona, Fábry Sándor humorista adott önálló estet a kaposfüredi sportcsar­nokban; a bevételt a Szent Őr- angyalok-templom tetőzetének felújítására fordították. Bizony, nagyot fordult az idő kereke az első kaposvári he­tilap megszületésétől a jóté­kony célú Fábry-show-ig. Leg­inkább azonban a kaposvá­ri lovasakadémián 2007-ben rendezett országos lovastor- na-bajnokság megnyitója tette szemléletessé az idők változá­sát. Az ünnepségen, amely vé­letlenül az aradi emléknapra esett, a verseny díszvendége­ként köszöntötték I. Ferenc Jó­zsef császár és király kereszt­fiát, Habsburg Ottót... ■ Nagy Zoltán Ötvenéves a klub. 50 éves lett a Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállomá- nyúak Klubja. Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök (képünkön) is együtt ünnepelt a jubiláló szervezettel a hétvégén, a megyeszékhelyen Eletet leheltek Csani bácsi házába kaposgyarmat Becsülni kell a dacot, amivel az aprófalvak megtartják népességüket Becsülni kell a dacot, amivel a somogyi aprófalvak megtart­ják életkedvüket, lakosságukat - mondta Gelencsér Attila or­szággyűlési képviselő a kapós- gyarmati tájház átadó ünnepsé­gén. S felhívta a figyelmet arra: hazánk talán utolsó esélye a kö­vetkező hét év lesz, amikor az Európai Uniótól nyerhető pénz­források a korábbinál sokkal nagyobb mértékben költhetők munkahelyek teremtésére. Az ingatlant a falu Rózsika né­nije, Balogh Józsefné korábbi pol­gármester vásárolta meg egykor Csani papától. Hegedűs Jenő, a zselici kis falu első embere kö­szöntötte az érdeklődőket: eljött a település csaknem valameny­nyi lakója és sokan a környező falvakból, s ráadásul Csani papa unokája is. Nekik valóban nem térkép e táj, amire Radnóti Mik­lós verssorokba foglalt gondola­tait felidézve Hegedűs Martin emlékeztetett. A ház nagyon csinos lett. A be­rendezési tárgyakat a szobák­ba a helybéliek adták össze. Bá­lint Gábor plébános a megszente­lés során azt mondta: sokan hoz­tak ide értékeket, s még többen vihetnek a lelkűkben haza a lá­togatásukat követően. Kaposgyarmaton komolyan gondolják - Morus Tamással szólva -: a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng to­vábbadása. ■ C. A. Gelencsér Attila (balról) és Hegedűs Jenő együtt nézte meg a tájház szobáit

Next

/
Thumbnails
Contents