Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
2014. OKTÓBER 5., VASÁRNAP SZTORI gggjfjgggg~ fgS mozgás Nem magányos sport, ugyanakkor elég hozzá egy jobb cipó és egy szabad óra A futórendezvényeken indulók tömege évről évre növekszik. Az elmúlt öt év alatt megduplázódott a hazai futóesemények száma. A jövő hétvégi Budapest Maratonon ismét megdől egy rekord: ötezren állnak rajthoz a leghosszabb távon. •6536* „Könyvet lehetne írni róla, mit jelent ez nekem” Divat a futás, divat a futócipő, és egyre többen vesznek részt futóversenyeken is Magyarországon. A jövő hétvégi Budapest Maratonon például ismét megdől a rekord: ötezren állnak rajthoz a leghosszabb távon. Fábos Erika A futás divatja a hetvenes években vette kezdetét, de mára ért a csúcsra. A Budapest Maratont például az elmúlt 29 évben ösz- szesen húszezer ember teljesítette, idén pedig ötezer futó nevezett be és áll rajthoz ezen az egy versenyen. Inkább a városi emberek mozgalma ez a sport- Trendi lett futni, és én őszintén örülök ennek - mondta Kocsis Árpád, a tegnagyobb hazai futó rendezvényeket szervező BSI igazgatója. - A futás inkább a városi emberek mozgalma. Nemcsak Magyarországon van ez így, hanem mindenhol a világon. Arra nem készült kutatás, hogy mennyivel futnak többen. Amit érzékelünk, hogy ma már szinte minden városban egész nap találkozhatunk futókkal. A futóeseményeken indulóink tömege szinte mindenhol évről évre növekszik. Az elmúlt öt év alatt pedig megduplázódott a hazai futóesemények száma.” A futás persze könnyen népszerű: minden korosztály sportja, nincs határ, bármilyen lassan és gyorsan lehet futni. Egyre népszerűbb például a babakocsis futás. A fő korosztály azért a 25-45 éveseké. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a férfiak és a nők aránya közel azonos lett. Mostanában több hölgy kezd el futni, mint férfi. Valószínűleg ennek a divatnak is köszönhető, hogy az aktív mozgást végzők aránya 12 százalék, ami három- százalékos növekedést jelent, ez nagy eredmény. Igaz, a skandináv országok 60 százalék feletti fizikai aktivitási szintjétől, de akár az Európai Unió 30 százalék feletti átlagától is még mindig jócskán el vagyunk maradva. Lubics Szilvia, az egyik legsikeresebb magyar hosszútávfutó szerint sosem késő elkezdeni futni, ő is kétgyermekes anya volt már, amikor hozzáfogott.- Mindenki számára fontos az egészsége megőrzése érdekében, hogy mozogjon - mondta Lubics Szilvia. - A futás az a mozgásforma, ami bármikor, bárhol űzhető. Nem kell időpontokhoz alkalmazkodni, egyszerűen csak rászánni néhány órát a hetünkből. Sokan mondták már nekem, hogy ők „nem tudnak” futni. De meg vagyok róla győződve, hogy kortól, nemtől, súlytól függetlenül ezt bárki elkezdheti. Eleinte, persze a gyaloglást és a futást érdemes váltogatni. Futás közben elrendezhetjük kavargó gondolatainkat, kikapcsolhatjuk a problémákat, nem utolsósorban friss levegőt szívhatunk. Érdemes gyakorlott futó segítségét kérni az elején Kocsis Árpád szerint az benne a vonzó, hogy gyors sikerélményt nyújt.- A kosárlabdánál például illik beletalálni a kosárba, vagy a teniszben át kell ütni a labdát a hálón, mert ha ez nem megy, akkor élvezhetetlen - mondta Kocsis Árpád. - A futásnál nincs ilyen, mindenki számára elérhető és űzhető. Azért érdemes egy gyakorlott futó segítségét kérni az elején: fontos a jó levegővétel, a megfelelő kézmozgás és talajfogás. De a legfontosabb a türelem és a fokozatosság. Nem kell már a második héten 10 kilométert futni. Sőt, az első 5-6 hétben a futóedzés fele akár gyaloglás is lehet. A futásról azt is szokták mondani, hogy a legdemokratikusabb sport: kortól, társadalmi státusztól, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető. Nem kellenek hozzá drága létesítmények, sporteszközök, egy jobb minőségű futócipő is elég ahhoz, hogy az ember hetente háromszor elindulhasson. Teheti ezt egyedül is, de leginkább a barátokkal, a családdal, a legközelebbi munkatársakkal futnak az emberek. A közösségek stimulálják, húzzák egymást, segítenek és tanácsot adnak. Az interneten különböző futóközösségek osztják meg egymással a tapasztalataikat.- A hosszútávfutó magányossága gondolat, nagy butaság - mondta Kocsis Árpád. - A futás napjaink egyik legjobb közösségszervező eleme. Közös edzések, futóklubok, versenyeken való részvétel és futóközösségek a világhálón, mind-mind erősítik az egyént, hogy nincs egyedül, tagja egy óriási családnak. Lubics Szilvia ugyanakkor azt mondja, a futásban az is jó, hogy lehetünk magányosak is, ha éppen ahhoz van kedvünk, arra van szükségünk, vagy nem találunk edzőtársat. Mára már minden terepre külön cipőt fejlesztettek ki Természetes, hogy a futásdivatra a divatipar is reagál. Mára már minden terepre külön cipőt fejlesztettek ki, de akár a megtett kilométer mennyiség alapján is lehet lábbelit választani, és más-más divatszínek határozzák meg évről évre a szereléseket. Sőt, a futócipők már nem csak a sportpályákon divatosak, hanem egyre többen hordják hétköznapi viselethez is ezeket. Farmerhez, kisruhához. Minél rikítóbb a szín, annál trendibb viselet. A SPARTATHLON versenyen több mint egy teljes napon át kell futni, szintidőket tartani, melegben, magas páratartalom mellett, hegyen-völgyön át, akár 1200 méteres magasságot is leküzdve. A táv, 245 kilométer. A magyar Lubics Szilvia már harmadszor nyerte a versenyt, de idén a női rekordot is megdöntötte, kevesebb mint 27 óra alatt teljesítette az ember- feletti távot.- 2003 nyarán kezdtem el futni, 29 évesen - mondta Lubics Szilvia. - Ki szerettem volna kicsit mozdulni a gyerekek mellől, akkor két kisfiam volt. Szükségem volt egy kis időre, amit magammal tölthetek. Ezen kívül meglehetősen gyengének éreztem magam fizikálisán, szerettem volna erősödni. Mivel sok időm nem volt, futni meg bármikor lehetett, így egyértelmű volt, hogy ezt csinálom. Előtte egészen az egyetem elvégzéséig semmit nem sportoltam. Az ultrafutásba a harmadik kisfiam egyéves kora után kóstoltam bele 2006-ban. 2007-ben már válogatott voltam 100 kilométeren. Azt gondolom, az öröklött alkaton és a tehetségen kívül fontos a cél- tudatosság is. Nem egyszerű ekkora távokat futni versenyen, de az igazán kemény, az ehhez szükséges edzéseket Lubics Szilvia az aranyéremmel megcsinálni nap mint nap. De ez mind nem számít: könyvet lehetne írni róla, mit jelent ez nekem. Persze, azért elég ellentmondásos is a futáshoz való viszonyom: a szabadságot jelenti, de ugyanakkor a kötöttséget is a mindennapokban. A repülést és a porba hullást. Erősnek érzem tőle magam, de néha a gyenge, esendő mivoltomat is megélem általa. Egy barátság vége ERZSIVEL (NEM így hívják, csak meg aka- rados virág rom óvni az inkognitóját) évekkel ezelőtt, a sugárterápiás rendelőben ismerkedtünk össze. Ő is mellrákos volt. tetszett a fellépése: magas, szép arcú, jó alakú nő, nálam tizenöttel idősebb, de ez nem látszik, mert nagyon fiatalos. Megkapott a derűje, amit egy ilyen szituációban is meg tudott őrizni. Telefonszámot cseréltünk. Akkor hívott fel, amikor a közös dokinőnk a kezébe nyomta az újságcikket, amit a rákkal való küzdelmemről írtam. Erzsi azt javasolta, találkozzunk. Belementem. jót dumáltunk egy kávézóban, aztán Erzsi búcsúzóul átölelt, két oldalról megcsókolt. Akkortájt kezdődött a gazdasági mélyrepülésem, így nem tudtam viszonozni a meghívást. Erzsi azt mondta, semmi vész, neki nincsenek anyagi gondjai, majd ő fizeti a ceh- het, csak találkozzunk, mert élvezi a társaságomat. így hát ő időnként felhívott, és akkor beültünk kávézni valahová. Nekem ciki volt kezdeményezni, elvégre, hogy néz az ki, hogy én hívom meg, aztán ő fizet? Még akkor is, ha jómódú nő, akinek a férje biztosítja a hátteret. Csak egyszer találkoztunk más körülmények között: kórházba került, én pedig meglátogattam.Első regényemet üdvrivalgással köszöntötte. Érzi, nagyon büszke lesz ő még az ő barátnőjére - hangoztatta. A balhé akkor tört ki, amikor megjelent a második könyvem. Felhívtam Erzsit, szívesen látom a dedikálásomon, mire ő rám zúdította a sérelmét: mindig ő keres engem, én őt sosem, ez nem igazi barátság, az igaziban az emberek megosztják egymással örömüket, bánatukat, de velem ezt nem lehet, neki ilyen barát nem kell. Rosszul éreztem magamat: hűtlen ' dög vagyok, gondoltam. Igaz, Erzsi kezdeményezte, sőt, erőltette a barátkozást, de az is tény, hogy én elfogadtam a közeledését. A KÖNYVHÉTEN futottunk ÖSZ- sze újra. Akkor is dedikáltam. Erzsi a nyakamba esett: béküljünk ki! Ne hagyjuk, hogy a kapcsolatunk holmi hülye félreértés áldozata legyen. Inkább elfogadja, hogy velem így lehet barátkozni. Azaz nem vagyok alkalmas a napi vagy heti szintű cse- vejre, sem telefonon, sem személyesen. Leköt a munkám, még hétvégéken is dolgozom. Tényleg így van egyébként - az én barátaim azok közül kerülnek ki, akik hasonló életformát élnek. Néha találkoztunk Erzsivel, mindannyiszor jókat dumáltunk. Tavasszal meghívtam magamhoz, örömmel jött el. aztán most, az ötödik regényem megjelenésekor megint beütött a krach - erről hosz- szabban már beszámoltam ezeken a hasábokon. Erzsi a Facebookon közölte, nem tetszik neki a könyvborító. Tudomásul vettem. Aztán valami ürüggyel megint írt, majd hozzátette, biztosan megsértődtem rá. Szokás szerint egy fontos munka kellős közepén voltam, így nem mentem bele a vitába. Nem utaltam az általa hangoztatott szólamra, miszerint a barát osztozik a másik örömében, nem pedig kéretlenül kritizál. aztán erzsi a héten valósággal nekem támadt, micsoda dolog, hogy ebben és ebben - az újságban szerepel a fény- • képem. Mondtam, oké, igaza van, ami olaj volt a tűzre. Közölte, nekem tűrnöm kell a kritikát, és a fejemhez vágta, én azt hiszem, attól leszek celeb, ha „széttett lábakkal” fényképeznek (írta egy fotóról, amin viccből törökülésben trónolok az új könyvem plakátja előtt). Itt tettem pontot ennek a furcsa barátságnak a végére. Többet nem lesz könnyes össze- borulás, hogy béküljünk ki. De azért nem értem. Érdekes képződmény az emberi lélek. Miért kellett Erzsinek így viselkednie? 5
