Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-27 / 251. szám

2014. OKTÓBER 27., HÉTFŐ GAZDASÁG - KÜLFÖLD 7 Milliárdokba kerül az embargó károk Februárban tiltólistára kerültek cégek, azóta egymást érik az orosz tilalmak a honvédség Az embargóval sújtott zöldség-gyümölcs ágazat megsegítésére az EU125 millió eurót biztosított, de ez elégtelennek bizonyult, ezért újabb 165 millió eurós kárenyhítésről döntöttek Mindeddig becslések szerint 5,5 milliárd forint kár érte a hazai élelmiszergazdaságot az Oroszország által augusz­tusban bejelentett embargó miatt, jóllehet az akkori lépés csak az év eleje óta tar­tó gazdasági háború egyik epizódja volt. Az orosz piac nagy része már év elején befagyott, amikor Moszkva tiltólistára tett magyar hús- feldolgozókat. Braunmüller Lajos Az augusztusban bejelentett általános orosz tilalom má­ris több mint ötmilliárd forint kárt okozott a hazai élelmiszer­ágazatnak, ám a Moszkva által vezényelt embargós politika ko­rábbra tekint vissza. A gazda­sági adok-kapok még az év ele­jén kezdődött, amikor Moszkva nemet mondott az uniós sertés­húsra és húskészítményekre azzal a hivatkozással, hogy Lit­vániában kimutatták a sertés- pestist. Vélhetően nem annyi­ra a kór felbukkanása, hanem az akkor már eléggé fagyos orosz-uniós kapcsolatok ■ hatá­sára döntött Moszkva a tilalom mellett február első napjaiban. Ez már csak azért is valószínű, mert Oroszország maga is évek óta hasztalan próbálja mentesí­teni területét a sertéspestistől. A februári általános tilalom után újabb csapás volt a hazai élelmiszerágazatnak, hogy a Roszszelhoznadzor, az orosz élelmiszerhatóság magyar cé­geket tett tiltólistára. A felügye­let a februári döntést követően hamarosan éppen Magyaror­szágon kezdte meg csaknem kéttucat húsüzem, exportőr és állattartó telep ellenőrzését, a rendszeres audit részeként. Kardeván Endre, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára még optimistán azt várta az ellenőrzéstől, hogy a magyar sertéstermékek men­tességet kaphatnak. Nem így történt, az orosz fél - szakértők szerint egyér­telműen mondvacsinált okok miatt - tiltólistára tett 14 olyan hazai húsfeldolgozót, amelyek korábban rendszeresen szál­lítottak Oroszországba élelmi­szert. Az igazai csapás azon­ban akkor érkezett, amikor Oroszország augusztus ele­jén bejelentette: egyévi idő­tartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségter­mékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az EU-ból, az USA-ból, Auszt­ráliából, Kanadából és Nor­végiából. Az érintett termék­kör tavalyi Magyarországról Oroszországba irányuló kivi­tele mintegy 70 milliárd fo­rintot tett ki. A kormányzat korábban úgy számolt, hogy a magyar gazdaság 70 millió forintot veszít naponta az em­bargó miatt. Ez a szám szak­értők szerint is helytálló, ezért csak az augusztusi bejelentés óta hozzávetőleg 5,5 milliárd forint elmaradt bevétellel kell számolnia az élelmiszergaz­Az oroszok is megérzik az egyre keményebb embargót minden bizonnyal az oroszok is megsínylik. Szakértők sze­rint bár orosz vállalatok, és maga az állam is nagyon sokat tett az elmúlt években az élel­miszertermelésfejlesztéséért, mindez kevés lehet. Oroszor­szág sokat fejlődött ezen a té­ren, ám még mindig nagyon messze van attól, hogy élelmi­szerből önellátó legyen. A jelek szerint tehát rövidebb távon Oroszország húzza a rövideb- bet. Míg a valóban komoly ki­daságnak. Az embargós poli­tikának újabb fejezete is van. A Roszszelhoznadzor tájékoz­tatása szerint múlt keddtől a moszkvai hatóságok ideigle­nes korlátozást vezettek be az EU-ból származó másodlagos marhahústermékekre, belső­ségekre, az állati zsiradékok­ra, valamint a húsnyesedékre. A Roszszelhoznadzor azzal indokolta az intézkedést, hogy az EU tagállamaiból, köztük Magyarországról szállított állati termékekben többször kimutatták tiltott és káros anyagok jelenlétét. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: az eséssel járó szankciók ellensú­lyozására az európai termelők­nek adott különböző támogatá­sok egyelőre elegendőnek bizo­nyulnak, az orosz boltoból el­tűnhetnek a mára megszokott minőségi termékek, és újra megjelenhetnek Moszkvában az egykori hiánygazdaság üres polcai. Nehéz azonban árazni a pszichés hatásokat: az el­múlt években viszonylagos jó­léthez szokott oroszok a mos­tani embargónál jóval kemé­nyebb időket is táléltek már. újabb embargónak szintén po­litikai okai vannak. Az EU az embargóval sújtott zöldség-gyümölcs ágazat meg­segítésére közösségi szinten 125 millió eurónyi forrás biz­tosításáról döntött szeptember elején, mivel szezonális okok­ból ezen ágazat termelői kerül­tek a legnehezebb helyzetbe a váratlan tilalom bejelentésével. Erre a keretre a lengyel terme­lők - némileg megalapozottan, de eltúlzott mértékben - csap­tak le, később az Európai Bi­zottság is elismerte, hogy az első csomag elégtelennek bizo­nyult, ezért szeptember végén újabb 165 millió eurós káreny­hítésről döntöttek. Egy két hete megjelent föld­művelésügyi miniszteri rende­let pedig a korábbi állatjóléti támogatási keretet emelte fel a baromfiágazat esetében nyolc­ról kilencmilliárd forintra. A pluszpénzt a baromfiszektor egésze kapja, ám az egyes rész­összegek úgy lettek megálla­pítva, hogy a víziszárnyasokat, tehát a kacsákat, libákat tartó termelők járnak igazán jól. Er­re azért is szükség volt, mert a szezonális, zömmel ősszel és té­len értékesített víziszárnyaso­kat tartó gazdáknak különösen rosszul jött az orosz embargó. hadik terv Pilóta nélküli robot­repülőgép fejlesztési program és gépkarabély modernizáció is szerepel a Magyar Növekedési Terv részét képező Hadfelszere­lési Iparkorszerűsítési Tervben (HADIK Terv) - közölte a parla­ment honlapján a honvédelmi miniszter. Hende Csaba az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdésére közölte, hogy a terv keretében a fontosabb fejlesztési programok közül már megvaló­sult vagy folyamatban van a már említettek mellett a tábori veze­tési és irányítási képességek ki­alakítása, a gépjármű beszerzési program, a Mistral Légvédelmi rakéta rendszer fejlesztése, loká­tor fejlesztés, BTR modernizáció és moduláris felépítményű gép­jármű fejlesztés, mobil, konténe- rizált víztisztító berendezések, valamint könnyűszerkezetes (előre gyártott elemekből ösz- szeállítható) víztisztító-művek tervezése, gyártása. Hende azt nem közölte, hogy mennyibe kerülnek a programok, melyek finanszírozását részben a tárca jóváhagyott éves büdzséje bizto­sította, más esetben pedig egyéb kormányzati források álltak ren­delkezésre. A finanszírozásra vonatkozó pontos információkat a 2014. évi költségvetési év le­zárása után, a zárszámadást követően tudják rendelkezésére bocsátani. ■ É. S. Autóhitelesek: tíz-húsz százalék járhat vissza elszámolás A jegybank elszá­molási képlete híján és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autó­hiteleseknek, a Magyar Lízing- szövetség szerint egyelőre azt lehet mondani, hogy reálisan a kihelyezett összeg 10-20 száza­lékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós. Az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet Átlagosan egy-egy szerződés esetében 2 millió forintot tett ki a finanszí­rozott összeg, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállo­mány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat. ■ MTI Tiltakoznak a termékdíj kiterjesztése ellen a vegyipari cégek kiskereskedelem Jöhet a „szappanadó” drágább lehet a dezodor és gorombán nőhet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj „Megdöbbentünk a híren, hi­szen az eddigi gyakorlattal el­lenétben semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg az új adótörvény javaslatot” - mond­ta lapunknak Murányi István, a 40 tagú Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövet­ség főtitkára. A múlt héten be­nyújtott törvényjavaslat szerint bevonják a termékdíjas körbe az „egyéb vegyipari termékeket”, így termékdíjat kellene fizetni a szappan, a sampon, a mosószer mellett minden kozmetikai szer, a dezodorok és még a lakásillato- sítók után is. A két ágazat vállalatai még a reklámadó okozta sokkból sem tértek magukhoz, hiszen az új adónem megjelenése jelentős terhet jelentett a vállalatoknak, mert nem tervezett költség fede­zetét kellett előteremteniük. A tagvállalatok az elmúlt években erőteljes költségcsökkentést haj­tottak végre, de a reklámadót nem hárították tovább a fogyasz­tókra. Ha megszavazza a T. Ház a tervezetet, és bevonják a ter­mékdíjas körbe az említett ter­mékeket, az újabb nem tervezett költséget jelent a vállalkozások­nak - hangsúlyozta Murányi, hozzátéve, hogy a tagvállalatok szerdán még nem tudhatták, hogy mekkora hatással lehet a tevékenységükre a termékdíj, il­letve továbbra is ki tudják-e gaz­dálkodni annak terhét. Az sem mellékes, hogy a fogyasztói szo­kások átalakultak 2008 után: a napi szükségleti cikkek esetében az olcsóbb termékek felé fordul­tak. A luxuscikkek fogyasztása jelentősen nem csökkent, viszont azok a teljes forgalom kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. „A környezetvédelmi termék­díjak tervezett módosítása a fo­gyasztást adóztatná meg. Ha az Országgyűlés megszavazza a tervezetet, a termékek drágulá­sa várható, az pedig visszafogja a fogyasztás növekedését” - vé­lekedett Vámos György, az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a piaci szereplők - a termelő, a feldolgozó és a kereskedő - moz­Drágább lehet a szappan is gástere annyira beszűkült, hogy nem tudják lenyelni az adót, ami óhatatlanul a fogyasztói ár emel­kedéséhez vezet. Ennek kedve­zőtlen hatása lehet az inflációra. Komoly gondot jelent, hogy több adóteher-növekedés is érinti a kereskedelmet. Vámos ide sorol­ta az intemetadó és a környezet­védelmi termékdíj tervezett ki- terjesztése mellett azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter ter­vezetében szerepel az élelmiszer­lánc-felügyeleti díj emelése is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal honlapja szerint ma „a díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből szár­mazó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka.” A ter­vezet azonban goromba emelést helyez kilátásba, ami progresz- szíven sújtaná a nagyforgalmú kereskedelmi vállalkozásokat. A jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított elő­ző évi nettó árbevétel 0,5-50 mil­liárd forint közti része után csak 0,1 százalékot kellene fizetni, de a progresszív emelkedés miatt a forgalom 150-200 milliárd köz­ti sávja után már 3 százalékot, a 250 milliárdot meghaladó, de 300 milliárdot meg nem haladó része után 5 százalékot, afölött pedig hatot kellene fizetni. Csu­pán ez a felügyeleti díjemelés is sokmilliárdos teher lehet a ke­reskedelemnek. ■ D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents