Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-16 / 242. szám
HÍRSÁV Péntektől 400 forint alatt a benzinár A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 5 forinttal, a 95-ös benzinét pedig 9 forinttal csökkenti pénteken a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A benzin átlagára 394-395 forintra, a gázolajé 404-409 forintra mérséklődik. A Mól legutóbb szerdán a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 6 forinttal, a benzinét pedig 9 forinttal csökkentette. ■ MTI Az államé a paksi fejlesztő társaság A magyar államra ruházzák át a paksi kapacitás-fenntartás irányításáért felelős társaság, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 10,157 milliárd forint értékű részvényeit - döntött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése. A részvények átruházása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül történik majd, a több mint 10 milliárd forintos vételárat pedig két nagy könyvvizsgáló által végzett független vagyonértékelés alapján kalkulálták ki. ■VG-Online Hírlapi kacsa Zombor menesztése „zom bor Gábor egészségügyi államtitkár bírja a bizalmamat, a távozásáról szóló hír hírlapi kacsa” - hangoztatta Balog Zoltán. Az Emmi Zombornak feladata van vezetője, Balog Zoltán közölte, hogy az a munka, amit nemrégiben elkezdtek, még csak most indult el igazán. „Nagyon komoly feladatai vannak az államtitkárnak, amiket komoly erőbedobással végez”- mondta az emberi erőforrás minisztériumának tárcavezetője. ■ É. S Börtönre ítéltek egy volt román minisztert két Év letöltendő börtönre ítélte első fokon a román legfelső bíróság Miron Mitrea volt közlekedési minisztert korrupció miatt. Abban volt vétkes, hogy megvesztegetést fogadott el egy megyei építkezési szakhatóság főfelügyelőjétől, aki így hálálta meg, hogy megőrizhette állását, funkcióját. A 2000 és 2004 között közlekedési és közmunkaügyi miniszteri tisztséget betöltő Mitrea édesanyja lakását újítatta fel a megkapott hálaadományokból. ■ MTI Leosztják a Klik hatásköreit emmi EU-pályázatok elsőként óvodai és az egészségügyi dolgozóknak Lesz elég óvodai férőhely jövő szeptemberre, mondta a miniszter Szombaton döntés lehet a büdzséről A kormányülésen is foglalkoztak a Klik átalakításával, de még nincs arról végleges döntés, hogy a megyei döntési jogköröket erősítenék meg, vagy a kormányhivatalok alá szerveznék az oktatási intézményfenntartói rendszert. Éber Sándor „A 2014-20-as pénzügyi időszakban 939 milliárd forint értékű uniós támogatás érkezik a tárcához kapcsolódó területekre” - mondta lapunknak tegnap Balog Zoltán. Az emberi erőforrás miniszter közölte, ezen kívül számos olyan programban érdekelt tárcája amelyeket más minisztériumok felügyelnek. A gazdaságfejlesztési programokban például a gazdasági tárcával szakmailag együttműködnek a nők és a gyermeket nevelők munkahelyteremtésének támogatásában, az ifjúsági garanciaprogramban, a fiatalok munkavállalási lehetőségeinek javításában. óvodák Balog bejelentette az első két tárcáját érintő uniós forrásból támogatott pályázatot. A jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodai nevelés keretében szeretnék elérni, hogy valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében. Ezért óvónők, óvoda- pedagógusok, óvodai nevelésben dolgozók képzésére 1,3 milliárd forintot biztosítanak. Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár közölte: a programban 800-1000 óvoda vehet részt, főként azok ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. férőhely Balog lapunknak elmondta, a mintegy 4000 óvodai férőhely, amit a közelmúltban létrehoztak, számításaik szerint elég lesz (bekalulták azok számát is, akik felmentést kaphatnak a kötelező nevelés „A jövő évi költségvetésről szombaton születhet kormányzati döntés” - közölte Balog Zoltán. A tárcavezető arra számít, hogy jelentős többletforrások érkezhetnek az Emmihez tartozó ágazatokhoz jövőre, de konkrét döntések még nem születtek. Nem akarta elkiabálni az emelke„ebben a kormányzati ciklusban az a kabinet szándéka, hogy segítse annak életpálya elképzelésnek a megvalósítását, ami a köz- szolgálat egészét le tudja fedni”- mondta Balog Zoltán arra a kérdésünkre, mikor japnak béremelést az óvodapedagógusokon kívül a nevelést segítők is, példést, nehogy Varga Mihály gazdasági miniszter „meghallja”, és elképzelhető, hogy „rontaná a pozíciójukat”. az ellenzék korábban szóvá tette, hogy a kormányzat szándékosan megvárta az önkormányzati választásokat a jövő évi költségvetés benyújtásával. dóul a dadusok. A miniszter közölte: az óvodák önkormányzati fenntartásúak, ez jelenthet egyfajta gátat abban, hogy egységes állami szolgálatnak tudják tekinteni és meg tudják határozni a kötelezettségeket, a felelősséget, az elvégzendő munkát és az ezeknek megfelelő bért. alól), hogy ne legyen férőhelyhiány jövő szeptemberre. Szerinte több férőhely van mint óvodás, de a belső migráció következtében ebben vannak területi egyenlőtlenségek. Idén a büdzséből 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, uniós forrásból 10 milliárdot. egészségügy Egy másik pályázat révén a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügybe főként a hátrányos helyzetű térségekben. Vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő. Erre a célra 2,5 milliárd forintot szánnak, mintegy ezer főt képezhetnek ki. kuk „A Klik tervezett átalakításáról még szintén nincs kormányzati döntés” - mondta lapunknak Balog Zoltán a kedd esti kabinetülésről. Ő azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell erősíteni a Klik-et és világosan el kell különíteni a különböző döntési szinteket. Szerinte ez a Klik belső feladata és nem feltétlenül igényel „egy nagyobb közelséget” a kormányhivatalokhoz. A közelmúltban már a kormányoldalon is többen kifejtették, hogy a köznevelésben az állami intézményfenntartó jelentős átalakítására van szükség, a túlközpontosítás megbénította a működést. Czunyiné Bertalan Judit.köz- nevelési államtitkár lapunknak elmondta, a megyei szinteket erősítenék meg. Több döntési jogkört kapnának a dolgozók felvételében, kinevezésében, a kétmillió forint alatti beszerzésekben. Más szakmai álláspont szerint a Lázár János által irányított Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó kormányhivatalok felügyelete alá helyeznék a Küket. Balog Zoltán tárcavezető közölte, hogy valamennyi állami humánszolgáltatás, az egészségügy és a szociális ágazat esetén is felvetődhet a megyei döntési szintek megerősítése. KSH: 350 ezren kivándoroltak, még tízezren sem jönnének vissza ksh Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérés szerint, amelyet tegnap ismertettek a kutatás vezetői a KSH-ban. A 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya. Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával). A kivándorlók 84 százaléka dolgozik. Határozott hazatérési szándékról 10 százalék számolt be. A kutatást „A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európá- ban” EU-projektben végezték. Németh Zsolt elnökhelyettes elmondta: szürreális becslések jelentek meg a sajtóban az elvándorlás mértékéről, és nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a mértékékről: több körülmény nehezíti a pontos mérést. ■ MTI A felvétel módszertana A KSH az ismertetett kutatás során magyar háztartásokat kérdezte, van-e külföldön dolgozó családtag. Fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontja vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó - európai uniós és EFTA-orszá- gok - tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Eurostat gyűjt és rendszerez. Béremelés a dadusoknak ebben a ciklusban? Kinek lesz drágább a kötelező autóbiztosítás? IDÉN SZEPTEMBERBEN, aki Újvagy használt autót vásárolt, évi 25 526 forintért tudott rá kgfb-t kötni, míg akinek ekkor járt le az egy éves biztosítása, az 16 800 forintos átlagdíjon talált magának új biztosítást- közölte saját adataira hivatkozva a netrisk.hu internetes alkusz cég. A piacvezető online alkusz felmérte azt is, hogy miképpen alakultak ez év elejétől a kgfb-díjak. Az átlagdíj az év első napján 19 900 forint volt. Ez szeptember elsejére 22 515 forintra emelkedett, de a díjnövekedés nagyon függött az autó motorjának a teljesítményétől. Például az alap - A0- kategóriába tartozók közül, a 75 kilowattnál kisebb teljesítményű kocsik tulajdonosai 23 615 forintért köthettek kötelező biztosítást szeptemberben. Náluk 6,97 százalék volt a díj- emelkedés az év eleje óta, idézi az MTI. A 76-150 kilowattos kategóriában 31 459 forint volt a szeptemberi átlagdíj, míg a 150 kilowattnál nagyobb járművekre 41 642 forint átlagdíjon lehetett kgfb-t kötni. Az előbbinél 13,3, míg az utóbbinál 38,1 százalék volt a díjemelkedés az év elejeihez képest. A jelzett tendenciából arra a következtetésre jut a cég, hogy a novemberben induló kgfb-kampányban is enyhe díjemelésre lehet számítani. ■ A vitás kérdések nem befolyásolhatják a jó kapcsolatokat - mondta Áder János Budapesten Heinz Fischer államfőnek, aki a földkérdésről kijelentette: a konkrét törvényről az Európai Bizottság döntése vált szükségessé, és azt tiszteletben kell tartani. Áder szerint is ez mindkét ország érdeke. Fischer megemlítette, a bécsi törvényhozásban a kormánypártoknak 99, az ellenzéknek 84 mandátuma van, s ez erősíti a demokráciafelfogást, hogy egyenrangú feleknek kell lenniük, és fontos az ellenzék kontrolljoga. Orbán Viktor is találkozott az osztrák köztársasági elnökkel. Szíjjártó Péter, a külügyek vezetője pedig Bécsben tárgyalt kollégájával, főként a gazdasági kérdésekről.
