Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-02 / 230. szám

2014. OKTÓBER 2„ CSÜTÖRTÖK BELFÖLD 5 Újraindul a túlzottdeficit-eljárás? adósság Az új módszertannal sem látható a csökkenő trend A túlzottdeficit-eljárás lehet­séges újraindításáról írt az Európai Bizottság a Magyar- országról szóló részletes elemzésében. A 110 milliárd forintos zárolás mérsékli a kockázatokat, de ez nem strukturális reform, amire szükség lenne a fenntartható adósságcsökkentéshez. Az új GDP-módszertan nem változtat a tendencián, de az adósságszintet legalább lej­jebb vitte. Hornyák József A szigorú költségvetési politika - és a 110 milliárd forintos nyá­ri költségvetési zárolás - nem győzte meg az Európai Bizott­ságot arról, hogy Magyarorszá­gon csökkenő trendben mozog az államadósság, ezért tovább­ra sem tettek le teljesen a túl­zottdeficit-eljárás újraindításá­ról. A bizottság illetékes főigaz­gatósága által szerdán kiadott jelentés szerint elképzelhető, hogy az ország visszakerül a szégyenpadra, ha a kormány nem valósít meg strukturális reformokat. Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás után került a túlzottdeficit-eljárás alá, a magas hiány kockára tette az unióból érkező kohéziós for­rások lekötését is. A második Orbán-kormány adóemelések­kel, új adók bevezetésével és ki­adáscsökkentekkel elérte, hogy a GDP 3 százaléka alá csökken­jen a hiány, így tavaly tavasz- szal Brüsszel megszüntette a deficiteljárást, most azonban az államadósság miatt aggódnak. A nyáron bejelentett, a GDP 0,2-0,3 százalékát kitevő költ­ségvetési zárolással is ugyanaz a baja a bizottságnak, mint ami például a különadók kivetésé­vel volt. A lépésekkel nagyobb esély van arra, hogy idén csök­ken a GDP-arányos államadós­ság a tavalyi szintről, de ezek nem strukturális lépések, vagyis időről időre kiigazítás kényszer léphet fel. Szerintük további strukturális intézke­désekkel lehet elkerülhető az eljárás újraindítása. A második negyedév végére több mint 5 százalékkal nőtt az adósság a tavaly év végihez képest, ami miatt több elemző szerint bizonytalanná vált az adósságcsökkentési terv. A fo­rint gyengülése is komoly koc­kázatot jelent, hiszen több mint 40 százalékos az adósság devi­zaaránya, és a múlt év végi 295 körüli szintről mostanra 310 fo­Nagyobb növekedés egyszeri hatásokkal a gazdasági növekedés idén jóval nagyobb lehet, minta bizottság által tavasz- szal prognosztizált 2,3 szá­zalék - a kormány és a leg­több elemző 3 százalék felet­ti GDP-bővüléssel számol -, és elismerik, hogy a kilába­lás kiegyensúlyozottabb, amit elsősorban a belföldi kereslet támogat. Itt sem marad el a kritika, miután számos hatásról azt írják, hogy csak átmenetileg segí­tik a növekedést. Ilyen egy­szeri hatás az EU-források gyorsuló lehívása, a jegy­bank hitelprogramja és a rezsicsökkentés. Szerintük az ország növekedési poten­ciálja alacsonyabb, mint a legtöbb régiós társáé, és a termelékenység alacsony szintjét tükrözi. rintra emelkedett az euró ára. A brüsszeli jelentés megjegyzi, hogy az ukrán krízis mellett a lazább magyar monetáris poli­tika is szerepet játszott a hazai deviza esésében. Ha az idei év végén éppen any- nyiba kerülne az euró, mint ta­valy, az MNB múlt heti jelentése szerint 78,4 százalékra csökken­ne az adósság, ami 1 százalék- pontos csökkenés egy év alatt. Ha viszont nem tud visszaerő­södni a hazai deviza a mostani szintjéről, a tizenöt forintos le­értékelődés több mint 1,6 száza­lékponttal dobja meg az adóssá­got, így pedig már közel sem len­ne tapasztalható a csökkenés. Van viszont még egy csavar a történetben. Az EU éppen most tért át egy új statisztikai mód­szerre, ami megváltoztatta a magyar GDP-szintet is. Tavaly 29 850 milliárd forint volt a GDP, ez közel 770 milliárddal több, mint a korábbi módszer­tan szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye ki­emelte, hogy ez alapján tavaly év végére a 77,3 százalékra csökkent az adósság a 2012-es 78,5 százalékról. A gazdasá­gi tárca prognózisa alapján a tendencia folytatódik, és 2014- re várhatóan 76,9 százalékra csökken az adósságmutató. Az új módszertan nem csak a GDP, de a költségvetési hiány- számokat is összekuszálta kis­A kormány bizakodik MAGYARORSZÁG AZ idén ÍS teljesíteni fogja a GDP 3 szá­zaléka alatti hiányt - mondta Tállai András, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a kormány.hu-nak, reagálva az Európai Bizottság szakértői­nek véleményére. Hangsú­lyozta, hogy a bizottsága jú­niusi adatok alapján von le következtetéseket a költség- vetés és az adósságállomány helyzetéről Magyarországon. „Ezt mi nem tartjuk helyes­nek" - jegyezte meg. Hozzá­tette: ahogy az elmúlt három évben, úgy 2014-ben is telje­sülni fognak mind a költség- vetési hiányra, mind az ál­lamadósság csökkentésére vonatkozó kormányzati célki­tűzések. a bizottság utoljára tavaszi prognózisában értékelte a ma­gyar gazdaságpolitikát és a makrogazdasági pályát Ab­ban a dokumentumban is to­vábbi kiigazítások szükséges­ségét hangsúlyozták, az egyez­tetések után azonban a végső, júniusban elfogadott jelentés­ből az az elvárás már kima­radt, hogy a GDP egy százalé­kával egyenértékű megtakarí­tásra lenne szükség. sé - a tavalyi hiány 2,2 száza­lékról 2,4-re nőtt, leginkább a swap-ügyletek elszámolása miatt -, ez azonban nem jelent GDP-arányos költségvetési mérleg (százalék) 6 j ................................|..................... II IIHI1111-6 ■!! *2014,2015:-8 ■ ■ Az Európai Bizottság-16............™............ előrejelzése. 20 04-2015* VG GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT változást a tendenciában. A ma­gasabb GDP-szint miatt néhány százalékponttal alacsonyabb lett az államadósság, de a defi­citeljárás elkerülése érdekében továbbra is nagy szükség lehet arra, hogy a Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter által múlt héten pedzegetett struktu­rális intézkedéseket meghozza a kormány. Ezek a kiadások és az újraelosztási ráta csökkené­sével járnának. Az NGM egye­lőre azzal nyugtat, hogy min­den változás ellenére a GDP 2,9 százalék lesz idén a deficit, ami éppen alatta marad a 3 százalé­kos hiányszabálynak. A nyugdíj jelenleg a legstabilabb jövedelem idősek világnapja Az ENSZ világranglistája alapján sem jó Magyarországon öregnek lenni Magyarországon a nyugdíj a legstabüabb jövedelem, rend­szeressége és kiszámíthatósága miatt az idősebb korosztályt kevésbé érintik a fiatalabbakat sújtó nehézségek - írja az Idő­sek Világnapja alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH megállapítását egyebek mellett arra alapozza, hogy míg a 65 év felettieknek mindösz- sze a 4,4 százaléka él jövedelmi szegénységben, addig az ennél fiatalabbak körében ez az arány 16,1 százalék. A jövedelmi kü­lönbségek is mérsékeltebbek a nyugdíjasoknál: az alsó és felső jövedelmi ötöd közötti eltérés itt 2,8-szeres, szemben az aktívak­nál mért 4,5-szeres szorzóval. Orbán Viktor miniszterelnök az Idősügyi Tanács tegnapi alakuló ülésén a kormány legfontosabb feladatai közé sorolta a nyugdí­jak értékének megőrzését. Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság adatai sze­rint ez év közepén kicsivel több mint kétmillióan részesültek öregségi nyugdíjban, közülük 657 ezren valamilyen kiegészítő ellátásában - például özvegyi nyugdíjban - is. Ők havonta át­lagosan 116041 forintot kaptak, míg a havi átlagnyugdíj 105140 forintot tett ki ez év júniusában. Ennek az összegnek csaknem a kétszerese, 205 ezer forintot kaptak a korhatár előtti öregsé­gi nyugdíjasok, azok a fegyveres szolgálatot teljesítők, akik még korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba. A több mint kétmillió öregségi nyugdíjas közül egyéb­ként mintegy 1 millió 894 ezren töltötték be ténylegesen a nyug­díjkorhatárt. A társadalom elöregedésével a nyugdíjas háztartások aránya folyamatosan nő, 2012-ben már 31 százalékot tett ki a KSH ada­tai szerint, és sok közöttük az egyszemélyes vagy kis létszámú háztartás. A nyugdíjas háztar­tások bevételeinek nagy részét felemésztik a lét és az egészség fenntartásához elengedhetetlen kiadások: lakásfenntartásra 34 százalékkal, élelmiszerre 24 százalékkal, egészségügyre pe­dig több mint kétszer többet köl­tenek az átlagnál. Az egyedül­álló 65 éven felülieknek között az átlagnál nagyobb arányban vannak azok, akik számára az üdülés, a gyakori húsfogyasztás vagy akár a lakás megfelelő fűté­se nehézségekbe ütközik. Az ENSZ Népesedési Alapja az idősek világnapja alkalmából felállított egy, az idősek gazda­sági és társadalmi jóléte szerin­ti rangsort, amely azt mutatja, hogy mely országokban a leg­jobb megöregedni. A listát négy európai ország, Svédország, Nor­végia, Németország és Hollandia vezeti. Magyarország a listán mindössze a 40. helyen áll. ■ Haiman Éva HÍRSÁV GfK: csökkent a fogyasztói bizalom a gfk fogyasztóibizalom-in- dexe idén a harmadik negyedévben mintegy 15 ponttal csökkent; mind a fogyasztói bizalom, mind a fogyasztói várakozások in­dexe a tavaly év eleji értékre esett vissza - közölte a piac­kutató intézet. Hosszan tartó emelkedő, illetve stabilizáló­dó időszak tört meg a szep­temberi adatok alapján. A rezsicsökkentés által érintett társadalmi csoportok má­ra vélhetően kialakították fogyasztási szokásaikat, a nemzetközi szinten alacsony reálbérek pedig továbbra is visszafogják más társadal­mi rétegek kiadásait - idézi a közlemény Kozák Ákost, a GfK igazgatóját. ■ MTI Pénzügykutató: jövőre lassul a bővülés 2014- BEN MAGYARORSZÁG GDP-je 3,1 százalékkal nő­het, a bővülés jövőre 2,3 százalékra lassulhat - áll a Pénzügykutató Zrt. friss prognózisában. Várhegyi Éva, a kutató tudományos tanácsadója elmondta: az idei növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány választási politi­kája élénkíti a belső keres­letet, így emelkednek a be­ruházások és a fogyasztás. 2015- ben azonban csök­ken a növekedés üteme, mivel az idei bővülést zö­mében egyszeri tényezők idézték elő. ■ MTI Zombor: 160 beruházás országszerte Zombor Gábor MAGYARORSZÁGON 160 helyszínen zajlanak egész­ségügyi fejlesztések és be­ruházások, több mint 330 milliárd forint értékben - mondta az Emmi egészség­ügyért felelős államtitkára Nyíregyházán, a városi kór­ház új onkológiai tömbjének átadási ünnepségén. A 14,5 milliárd forint értékű, a Jósa András Oktatókórház terüle­tén megvalósuló projekt ke­retében az onkológiai tömb mellett jövőre megépül az új gyermekgyógyászati részleg, továbbá a szív- és érrendsze­ri központ. ■ MTI Kéthavi csúcson a forint szerdán tovább erősödött a forint az euróval szemben. A közös európai devizával 309 forintért is kereskedtek rö­vid ideig, amire két hónapja nem volt példa. Délután is 310 forint alatt jegyezték az eurót, ami további erősödést vetíthet előre. A külpiaci kockázatok és a devizahite­lesek mentése okozhat még meglepetéseket. ■ VG i k i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents