Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-10 / 237. szám

HÍRSÁV Felmentette Basescu Kelemen Hunort traian basscu román ál­lamfő elnöki rendelettel fel­mentette kormányzati tiszt­ségeiből Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnökét. Az RMDSZ vezetője augusztus elsején nyújtotta be lemondását a miniszter­elnök-helyettesi és kultu­rális miniszteri tisztségről. Az államfő közölte: három hónapig hiába várta, hogy Victor Ponta kormányfő má­sik tisztségviselőt jelöljön Kelemen Hunor helyére. Az RMDSZ Biró Rozália szená­tort javasolta a posztra, de az államfő őt alkalmatlan­nak találta. ■ MTI Nem avatkoznak be a törökök nem tartja elképzelhetőnek a török külügyminiszter, hogy országa földi had­műveleteket hajtson végre az Iszlám Állam (IS) szíriai bázisai ellen. Mevlut Cavu- soglu a NATO új elnökével, Jens Stoltenberggel Anka­rában folytatott tárgyalá­sai után ugyanakkor azt közölte: repülési tilalomra lenne szükség a török-szíriai határon. Az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kész tanulmányozni egy Szíria és Törökország közötti bizton­sági övezet kialakításának a lehetőségét - közölte szerdán Washingtonban John Kerry amerikai és Philip Hammond brit külügyminiszter. ■ VG Francia író kapta a Nobel-díjat PATRICK modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A 69 éves írót az emlékezés művészeté­ért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatat- lanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Modiano munkáját Franciaországban is számos kitüntetéssel ju­talmazták. ■ MTI Csökkenő hozamok mellett is lendületben maradt a forint Tizmilliardok lelki bajokra világnap A pszichés betegek felét kezelik csak megfelelően 579 | 569 1561 VG-GRAF1KA FORRÁS: OEP Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet 2007 végén zárták be. Félmillió beteget kezelnek évente azóta is kórházban A pszichiátriai betegségek a fejlett országokban min­denütt súlyos gazdasági terhet jelentenek: Magyar- országon csak a pszichiát­riai gyógyszerek támogatá­sa évi 30 milliárd forintba kerül. A nem kezelt de­presszió viszont húszszor ennyibe. Haiman Éva Magyarországon évente több mint félmillió embert kezel­nek pszichés betegségekkel egészségügyi intézmények­ben. A kezelt betegek száma az utóbbi években enyhén csökkent - derül ki az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tártól (OEP) kapott adatokból. Ma van a lelki egészség világ­napja, amelyet 1992 óta tarta­nak meg, hogy harcoljanak a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek ellen, és a lelki egészséget ál­lítsák a középpontba. Az Egészségügyi Világszer­vezet már évekkel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2030-ban már a depresszió jelenti majd a vi­lágon a legnagyobb egészség­ügyi problémát. A pszichés betegségek napjainkban is komoly kiadást jelentenek va­lamennyi országnak: a men­tális betegségek kezelésére fordított összeg már tíz évvel ezelőtt is az egészségügyi ki­adások 15 százalékát tette ki. Magyarországon az antip- szichotikumokból, antidep- resszánsokból évente majd­nem 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészség- biztosító tavaly összesen közel 29 milliárd forintot fordított. nem is a sok munka, in­kább a gyors munkatempó miatt stresszesek a magyar munkavállalók, de az igaz­ságtalanság, a tiszteletlen­ség és a szekálás, sőt a sze­xuális zaklatás és fizikai fenyegetés is komolyan je­len van az életünkben - de­rül ki az első országos munkahelyi stresszfelmé- résből. A Semmelweis Egye­Rihmer Zoltán pszichiáter, a Semmelweis Egyetem tanára a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapján pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy közgazdasági vizsgálatok szerint a depresz- szióval összefüggő társadal­mi-anyagi teher már jelenleg is sokkal nagyobb, mint a hi­pertónia, asztma, a reuma és a csontritkulás miatti kiadások. Depresszió vagy az annak talaján kialakuló testi betegsé­gek miatt esnek ki a legtöbben a munkából; nem mellesleg a rokkantság tíz leggyakoribb oka között nyolc pszichiát­riai betegség szerepel. A WHO tem kutatása alátámasztot­ta, hogy a nagyfokú mun­kahelyi stressz számos lelki és testi megbetegedés elő­idézője. A depresszió, a szo­rongás, a pánik, a kiégés, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések, de a gya­kori nyak-, hát- és derék-fáj­dalom esetében is komoly rizikótényező lehet a mun­kahelyi stressz. számításai szerint világszerte több mint 350 millió ember szenved aktuálisan depresszi­ótól. Magyarországon évente mintegy 700 ezer esettel kell számolni, de csak mintegy 40- 45 százalékuk áll orvosi (első­sorban gyógyszeres) „kezelés alatt. Ennek oka - mutat rá Rih- mer Zoltán -, hogy a depresz- szió még ma is aluldiagnosz­tizált és alulkezelt betegség világszerte. Annak ellenére is, hogy felismerésében és ke­zelésében is lényeges javulás tapasztalható. Ráadásul a kor­szerű antidepresszívumok és pszichoterápiás eljárások se­gítségével ma már a betegek döntő többsége ambulánsán is sikeresen kezelhető. A fejlett egészségügyi ellátással ren­delkező országokban végzett vizsgálatok szerint a fokoza­tosan javuló tendencia ellené­re a depresszióban szenvedő betegeknek még mindig csak 30-60 százaléka kap kezelést. Egy londoni tanulmány sze­rint nemzetgazdasági szinten 23,5-szer magasabb a nem ke­zelt, mint a kezelt depresszió költsége. deviza Három és fél hónapos csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, miközben a hosszú lejáratú állampapírok hozama mélypontra került. A 10 éves kötvény hozama tegnap 26 bázisponttal, 4,15 százalékra csökkent, az euróért pedig egy rövid ideig 305,5 forintot kellett adni, amelyre reggeli 307-es szintről kapaszkodott a hazai fizetőeszköz. A hét elején még 310 forintot kértek az euróért. A forint közel egy hónapja erősödő trendben mozog, a 308- as szint felett húzódó 200 napos mozgóátlagot pedig könnyedén vitte át a hazai deviza. A folya­matos erősödést korrekció is követhetné, egyelőre azonban nincs olyan jel, ami a forint nagyobb esésére utalna. A len­gyel jegybank 50 bázisponttal csökkentette a kamatot ezen a héten, amivel 10 bázisponttal a magyar 2,1 százalékos ráta alá süllyedt a kamatszintjük. Ez növeli a forint vonzerejét, aho­gyan az is, hogy az amerikai Federal Reserve egyelőre nem készül kamatemelésre és az Eu­rópai Központi Bank is laza mo­netáris politikát alkalmaz. A devizahitelek forintosítása azonban egyre közelebb van, és a piacokat az is befolyásol­hatja, hogy az önkormányzati választások után a kormány valóban elszánja-e magát a Var­ga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett szer­kezeti reformokra. Ha nem az újraelosztás mérséklése lesz a fő irány, akkor a könnyen kiáb­rándulás következhet. ■ H. J. Az euró ára (forint) 318 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Komoly rizikótényező a stressz Megdrágult a Déli Áramlat KÖLTSÉGEK Az eddig hitt másfélszeresébe kerül Jár a gyed a megváltozott munkaképességűeknek is Az eddig publikáltnál 47 szá­zaikkal magasabb, összesen 23,5 milliárd eurós várható összköltséget költséget jelen­tett be a Déli Áramlat vezeték­re Alekszander Ivannyikov, a Gazprom pénzügyi és gazdasá­gi részlegének első helyettese. Az Interfax által idézett vezető a tengeri szakasz esetében 14 milliárd eurós kiadásról nyi­latkozott az eddigi 10 milliárd euró helyett. Az európai szá­razföldi szakasz a korábbi ada­tok szerint 6 milliárd euróba került volna, az új számítások alapján viszont csak 9,5 mil­liárd euróból hozható ki. (Ez utóbbi növekedéséhez hozzá­járul a magyarországi szakasz is, amelynek már az elsőként elfogadott változata is több mint 600 millió euróba került volna, de a helyette, más nyom­vonalon lefektetendő cső ennél másfélszer hosszabb lesz, és több kompresszort is kell majd hozzá telepíteni.) A fekete-tengeri szakaszt a South Stream Trpisport építi meg, a cső az oroszországi Ana- pától a bulgáriai Karaderéig ha­lad majd. A társaságban a Gaz- promnak 50 százaléka van, a fennmaradó részen az olasz Eni, a német Wintershall és a fran­cia EdF osztozik. A szárazföldi szakaszok esetében minden or­szágban egy Gazprommal közös projektcég jött létre. ■ VG Drágábban épül, mint tervezték javaslat Az ombudsman sze­rint méltánytalan helyzetet eredményezhet, hogy a reha­bilitációs ellátottak nem jogo­sultak gyermekgondozási díj­ra. Az illetékes minisztérium kezdeményezi a szabályozás módosítását - közölte az Alap­vető Jogok Biztosának Hivatala. Székely László alapjogi biztos egy megváltozott munkaképes­ségű kisgyermekes anya pa­nasza nyomán vizsgálta meg a szabályozást. A törvény szerint nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátást kap, kizárva ezzel az egészségkárosodott embere­ket a gyedre való jogosultság­ból - írták. Az ombudsman szerint ez méltánytalan helyzetet eredmé­nyezhet számos rászoruló, egész­ségkárosodott szülőnél. Székely László jelezte a problémát Zom- bor Gábornak, az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma egészség­ügyért felelős államtitkárának. Arra is felhívta a figyelmét, hogy az egyébként biztosított és járu­lékfizetésre kötelezett kismama csupán a csekély összegű gyes­ből és a rehabilitációs ellátásból kénytelen ellátni önmagát és gyermekét, holott a gyed éppen a gyermekgondozás miatt kiesett jövedelmet lenne hivatott pótol­ni. A minisztérium válaszában jelezte: kezdeményezni fogja a szabályozás módosítását. ■

Next

/
Thumbnails
Contents