Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-05 / 207. szám
KOZELET 0 • HÍRSÁV Szénbányát nyitna • a kormány a kormány számol a bányászattal, ezért kiemelt hangsúlyt fektet a fejlődési lehetőségek vizsgálatára, a tervek között szénbánya nyitása is szerepel - mondta Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára Oroszlányban, a 64. Bányásznap központi ünnepségén. Emlékeztetett arra, hogy a tárca elkezdte a bányászati koncessziók kiírását. Az újabb pályázatok között szénbánya megnyitását célzó is szerepelhet. ■ Lesz vagy nem nemzeti italbolt? „AZ ALKOHOLTARTALMÚ italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén” - kommentálta a Portfolió érdeklődésére a Kormányzati Információs Központ a nemzeti italboltokkal kapcsolatos hírt. A Napi Gazdaság írt arról, hogy jövőre nyitnak a nemzeti dohányboltokhoz hasonló elven működő nemzeti italboltok, az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették. ■ MTI Duna-projekt október közepére a duna projekt kivitelezése október közepére elkészül, a fejlesztés célja a magyar- országi szakasz árvízi biztonságának növelése volt a rendszerek megerősítésével. A csaknem két és fél évig tartó munkálatok a folyó teljes magyarországi szakaszán 12 ártéri öblözetet, közel 200 töltéskilométernyi töltést és 25 árvízvédelmi műtárgyat érintettek - közölte a Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A tájékoztatás szerint az Európai Unió és a magyar állam által támogatott projektben 11 fejlesztést valósítottak meg a folyó teljes magyarországi szakaszán. ■ MTI Csökkentik a támogatásokat kockázat Bizonytalan helyzetbe kerültek a mezőgazdasági termelők Agrártámogatások (milliárd forint) ■ 2013 ■ 2014-2020 átlaga Közvetlen támogatás Vidékfejlesztési támogatás BÉfeÉH148 Nemzeti kiegészítés ■42 |19 ígért nemzeti támogatás |50 ■|72* ' Nem része az EU-ból korábban kapott izarvasmarha állatjóléti támogatása 'G-GRAF1KA FORRÁS: MOSZ Rendkívül nehéz év vár az agráriumra, csúszik a vidék- fejlesztési program uniós jóváhagyása, bizonytalan a pályázatok kiírásának időpontja. A kormány ígérete szerint 2014 és 2020 között a mezőgazdasági termelők 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak, Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese lapunknak azt mondta: minimum 30 százalékkal kevesebb pénzzel kalkulálhatnak. Agyagási Edit A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy 2014 és 2020 között a termelők 212 milliárd forint többlettámogatás kapnak, a MOSZ számításai szerint azonban, az agrártámogatások a 2013-hoz viszonyítva 240 milliárd forinttal csökkennek. Nem csak a közvetlen támogatásokra és vidékfejlesztésre fordítható EU-s forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is - közölte Máhr András. „2013-ban az EU-ból 1318 millió euró közvetlen területalapú támogatást kaptunk, ezzel szemben a következő költségvetési ciklusban éves átlagban 1270 millió euró támogatást hagyott jóvá az unió, azaz évente mintegy 14 milliárd forinttal csökken a támogatás” - magyarázta. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos pénzek kapcsán azt mondta, hogy az előző hét éves periódusban 3,9 milliárd euró volt a támogatási keret, jelenleg viszont 3,455 milliárd euró áll rendelkezésre, s ez átlagosan 19 milliárd forintos csökkenést eredményez. Ez azt jelenti, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG teljesítménye nagyban hozzájárult a GDP második negyedévi 3,9 százalékos növekedéséhez - nyilatkozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek. A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az említett időszakban 5,6 százahogy az uniótól az agrárium a következő hét évben 230 milliárd forinttal kap kevesebbet. A szakember szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy eddig az EU-pénzeket 25 százalékkal egészítette ki a költségvetés, ezzel szemben - a kormány döntése alapján - a jövőben ez csak 15 százalék lesz, azaz 160 milliárd forinttal juttat kevesebbet a kormány vidékfejlesztésre. Rendkívül nehéz év elé nézünk, megjósolhatatlan következményei lesznek a forrásmegvonásoknak - hangsúlyozta a szakember. „A csökkenő támogatások mellett szembe kell nézni az orosz embargóval, az 1200 hektár feletti támogatálékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az egyik leggyorsabban növekvő ágazat Magyarországon. Az agrárium teljesítményét többek között az állatállomány növekedése, a kalászos gabonák és például a meggytermés kedvező alakulása húzta - közölte. sok 100 százalékos megvonásának következményeivel, miközben sehol sem tart a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyatása, kérdéses, hogy mikor kerülhet sor új pályázatok meghirdetésére. A gazdák az eddigi szabályok alapján kezdték meg az őszi munkákat, kockáztatva, hogy egy későn megjelent jogszabály miatt megbüntethetik őket” - mondta. A vállalkozások számára az is feszültséget okoz, hogy a kormány a 2014. augusztus 31-én lezárult Agrár Környezetgazdálkodási Programot (AKP) nem hosszabbította meg, és ez - a MOSZ számításai szerint - közel 50 milliárd forint további bevétel kiesést okozhat. „Teljes bizonytalanság van, a gazdák nem tudnak jó választ adni arra a kérdésre, hogy folytassák-e az általuk eddig megkezdett környezetkímélő programjaikat, vagy búcsút mondhatnak vállalkozásaiknak” - tette hozzá. A napokban megjelent kormányhatározat szerint évi 8,72 milliárd forinttal nő 2015- 2020 között az AKG program kerete, részleteket azonban nem lehet tudni. Az agrárium húzza a GDP-t A rezidensképzést is központosítják a tervek szerint szakorvosképzés A rezidens- képzést központilag szervezik meg, az ösztöndíjrendszert pedig minden szakorvos-hallgatóra kiterjesztik - ez is azok között az intézkedések között szerepel, amelyektől az egészségügyi államtitkárság az elvándorlás érdemi lassulását és a munka- | erőhiány enyhülését várja. „Bizakodva és kíváncsian várjuk a konkrét javaslatokat” - reagált a bejelentésre a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás azt mondta lapunknak: ha a szakorvos-jelöltek nem a kórházaktól, hanem az államtól kapják, a fizetésüket, azzal megoldható lenne az országon belüli mobilitás, és a rezidensek kiszolgáltatottsága is csökkenne. Ami az ösztöndíjak kiterjesztését szintén üdvözlik, hiszen már korábban javasolták, hogy mindenkit engedjenek be a rendszerbe, aki vállalja a feltételeket, vagyis, hogy nem fogad el hálapénzt, és a végzés után a képzéssel megegyező ideig a képzőhelyen marad állásban. Mindamellett - tette hozzá - nem ösztöndíjakban, hanem megfelelő fizetésben kell gondolkodni, különösen, hogy az első jelentősebb számú | ösztöndíjas 2016-ban megszerzi a szakvizsgáját, és ha addig nem rendezik az orvosok bérét, az ő jövedelmük jelentősen csökkenni fog. Az ösztöndíjak ugyanis havonta nettó 100, illetve 200 ezer forint juttatást jelentenek a fizetésen felül. Zombor Gábor államtitkár a napokban egy konferencián arról is beszélt, hogy a gyakorlati oktatás hiányosságait kiküszöbölendő, minőségi kontrollt is bevezetnek a rezidensképzésben. Erre szükség is | lenne: a Rezidens Szövetségnek a Szinapszissal közösen végzett közvélemény-kutatása megerősítette a gyakorlati szakorvos- képzés terén tapasztalt korábbi kedvezőtlen tapasztalatokat: míg a hatodéves rezidensek háromnegyede elégedett volt az elméleti képzéssel, mindössze 4 százalékuk mondta ugyanezt a gyakorlati oktatásról. ■ H. É. Nem volt engedélyezési eljárásuk a kísérleti tankönyveknek köznevelés Czunyiné szerint hecckampány folyik - Galló Istvánná: az állam fogja megmondani, mi az érték „Öncélú és politikai célokat szolgáló hecckampány a tankönyvek tartalma körüli botránykeltés" - hangoztatta tegnap a köznevelésért felelős államtitkár Tatabányán. Czunyiné Bertalan Judit szerint az ellenzék a gyerekeket és a szülőket használja fel, amikor a tankönyvellátás megvalósulása nyugodt ütemben zajlott. A napokban több fórumon is kifogásolták a 4,6 milliárd forintból kifejlesztett, jelenleg 1501 iskolában tesztelt kísérleti, valamint az egyéb ingyenes tankönyvek tartalmát. A hetedikes irodalom tankönyv például azt sugallja, hogy a CNN-t néző, Coca-Colát (a kormány stratégiai partnere), hamburgert fogyasztó, Nike cipőt viselő, Disneylandbe látogató fiatalok igénytelenek, alacsonyabb értékrenddel rendelkezők lennének, csakúgy mint a filmrendezők, vagy a távmunkát végzők, akik faxolnak. A hatodikos erkölcstan könyvben a gátlástalan tudósokat a mozgásképtelen fizikus, Stephen Hawking fotójával ábrázolták. Az ötödikes informatikakönyv CD segédanyagának rajzfilmében egy kislányt baltával vernek szét, a gonosztevőn egy méhecske szemkiszúrással áll bosszút. A kifogásolt tartalmakat Czunyiné kiragadott példáknak nevezte, amelyekről szakmai állásfoglalást kell kérni. „Nem Tanárok sem ismerték előre gondolom, hogy ezek a tankönyvek úgy kerültek volna a piacra, hogy nem látta volna őket szakember” - mondta az államtitkár. „A kísérleti tankönyvek nem estek át engedélyezési eljáráson, mint a korábban készült tankönyvek” - hívta fel a figyelmet Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Az államosítás előtt a tankönyvlistáról csak azokat a tankönyveket lehetett megrendelni, amelyek átestek a kiadóknak jelentős pénzbe kerülő szakmai akkreditáción. Az idén tavasszal az intézményfenntartó listájáról kellett rendelni az iskoláknak, amelyen nem szerepeltek az akkreditált tankönyvek többsége. A tavasszal még el sem készült kísérleti, megrendelendő tankönyvek azonban igen. A PSZ vezetője jelezte, sok iskolában a tanárok még mindig nem kapták meg a tanításhoz a kísérleti tankönyvek tanári kézi példányát (az internetre ezeket augusztusban feltöltötték). A kísérleti tankönyveket a Nemzeti tankönyvtanács bírálta el. A testületből nyáron kilépett az akadémia delegált tagja. Tél Tamás szerint a kísérleti tankönyveknél (egyes fejezeteket tankönyvi használatra alkalmatlannak ítélt meg) a korábban megrendelhető, kiszorított tankönyvek között jobbak is vannak. Galloné hangsúlyozta: a tankönyvek az új nemzeti alaptantervhez igen rövid idő, egy év alatt készültek el. A korábbi a tanterwáltáskor erre négy évet áldoztak 6 milliárd forintért. A PSZ elnöke kifogásolta, hogy az állam fogja megmondani mi az érték, ami tankönyvekben is megjelenik. Előfordulhat, hogy ez az értékrend nem egyezik a családokéval és ez súlyos kihívást jelenthet a szülőknek és a pedagógusoknak. Mendrey Lászó, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kifogásolta, hogy a kormány a rohammunkával készült tankönyveket élesben teszteli a gyerekeken. ■ É. S.
