Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-04 / 206. szám

Magánellátás államiban egészségügy A nagy kórházak lehetőséget látnak a fizetős betegekben Magán-egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele Rendszeresen, évente vesz igénybe magánszolgáltatást 30 százalék Vett már igénybe magánszolgáltatást 60 százalék Szakorvosi ellátást vásárolt 88 százalék Diagnosztikai szolgáltatást 38 százalék Egynapos sebészeti beavatkozást 8 százalék Egyéb fekvőbeteg-ellátást 2 százalék FORRÁS: SZINAPSZIS Juncker átszervezné a bizottságot új szervezeti felépítésben dolgozhat majd az Euró­pai Bizottság Jean-Claude Juncker irányítása alatt, a jövőbeli elnök a testület törté­netének legnagyobb szabású átszervezésére készül - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint Juncker a bizottság tagjait hat vagy hét munkacsoportba osztja. A luxemburgi politikus tegnap egyeztetett Navracsics Tibor külügyminiszterrel. ■ VG Megfojtja a palesztin gazdasagot a megszállás bemutatta a „megszállt pa­lesztin területek” gazdasági helyzetéről készült 2013-as jelentését az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konferen­ciája (UNCTAD) Kairóban; a riport szerint az izraeli politika „megfojtja” a palesz­tin gazdaságot. A tanulmány nem tér ki a július 8-án kirob­bant, héthetes gázai válság következményeire. A palesz­tinok életkörülményei enél- kül is 1967-óta a legmélyebb szintre süllyedtek. ■ MTI Matolcsy nem megy el a bizottság ülésére matolcsy györgy jegybankel­nök nem megy el a költségve­tési bizottság ülésére, annak összehívását ugyanis törvény­telennek tartja. A bizottságot hétfőre Burány Sándor, a tes­tület MSZP-s elnöke hívta ösz- sze, hogy meghallgassák Ma­tolcsy Györgyöt és a jegybank felügyelőbizottsági tagjait az MNB ingatlanvásárlásairól és az alapítványainak juttatott 200 milliárd forintról. ■ MTI Matolcsy György Az Uzsoki utcai Kórházban idén indult pilot program nyomán került az érdeklődés középpontjába az „államiban magán” betegellátás, pedig már évek óta elérhető, példá­ul az egyetemi klinikákon. Főként a várólisták növeke­désével egyre nagyobb is az igény a magánellátásra. Haiman Éva Eredetileg külföldieknek nyúj­tott VIP-ellátásnak szánták, de ma már több a magyar be­tegük, így pilot program lett a fővárosi Uzsoki utcai Kórház­ban indult magán-betegellátás. Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatója ma az egyik leg­többet szereplő kórházigazgató. A napokban egy rendezvényen ismételte el sokadszor: ők a rendelkezésükre álló kapaci­tástöbbletet igyekeznek kiak­názni annak érdekében, hogy ha már vannak olyan betegek, akiknek van igényük és pén­zük arra, hogy az államilag biztosítottnál gyorsabban, vagy kulturáltabb körülmények kö­zött gyógyuljanak, azok ne a magánintézményeket gyarapít­sák. Főleg akkor ne, amikor az egészségügy minden eddiginél forráshiányosabb, az orvosok és nővérek tömegei pedig a ha­táron túl kénytelenek megke­resni a megélhetésükhöz szük­séges pénzt. A magánbetegek ellátása a közellátástól elkülönítetten működik, a személyzet tisz­tes bérkiegészítéshez jut ez által, és még így is marad 20- 25 százalék tiszta haszna a kórháznak, amiből fejleszte­ni, beruházni tud. Mindezek alapján nem csoda, hogy, mint a kórház igazgatója jelezte, az Uzsokiban októbertől még na­a kórházszövetség már két évvel ezelőtt azt javasol­ja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók­nál is legyen lehetőség a fi­zetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás mű­tétek esetében. A szakma másik képviselője, Szepesi András egészségügyi köz­gazdász szerint a magán­ellátás lehetővé tétele a kór­gyobb területen fogadnak majd magánbetegeket. A Pécsi Tudományegyetemen 2011-ben döntöttek úgy: önálló státuszt hoznak létre a biztosí­tókkal és a betegfejvadász-cé- gekkel való kapcsolattartásra, hogy az akkori háromszorosá­ra növeljék a klinikák szabad kapacitásának terhére igénybe vett magánellátások volume­nét. Ivádi Vilmos, a pécsi Klini­kai Központ igazgatóhelyettese most egy konferencián közölte: a szervezett magánfinanszíro­zott ellátás bevezetésének ka­pujában állnak. Debrecenben szintén nem ma kezdték: ott 2007 óta mű­házak, az azokban dolgo­zók és a betegek egyaránt profitálnak. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egész­ségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-he­lyettese pedig úgy fogal­maz, hogy az ellátórendszer elindult a kétszintűvé válás irányába, a határokat jogi és egyéb szempontból is tisztázni kell. ködik szervezett formában a té­rítéses betegek ellátása, amely az óta is folyamatosan fejlődik. Az ellátást végző klinikákon külön kórtermek állnak ren­delkezésre a magánbetegek el­látására, de a Klinikai Központ éppen a közelmúltban jelölt ki egy egységes fekvő- és járóbe­tegellátási funkcióval rendel­kező Térítéses Betegellátó Köz­pontot. Soltész Pál egyetemi tanár, a központ orvos-szakmai igazgatója a VG-nek elmondta: a térítéses betegellátásból szár­mazó bevétel még szerény, de a rendszer továbbfejlesztése, a betegvonzó specialitások be­vezetése érdemi növekedést hozhat. A többletbevételt itt is az orvosok és nővérek bérének emelésére és az OEP finanszí- ] rozott ellátás színvonalának emelésére fordítják. Hogy ez mennyit jelenthet, arra jó példa a Semmelweis Egyetem, amely még 2007-ben alapított gazdasági társaságot magánbeteg-ellátásra, átlag­ban havi fizetésük felét meg­kereshetik a nővérek,orvosok. Itt is a dolgozók legális több­letjövedelemhez juttatása és a szabad kapacitások kihaszná­lása a fő motiváció. Béremelést követel aPSZaz oktatás-nevelést segítőknek közoktatás „A közalkalmazotti bértáblában legalább 20 százalé­kos emelés lenne szükséges az oktatást-nevelést segítő mintegy 60 ezer dolgozó esetében” - han­goztatta tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánná arra emlékezte­tett, hogy például az óvodában a dadusok, vagy az iskolákban a pedagógiai asszisztensek, szak­oktatók 2008 óta gyakorlatilag nem részesültek béremelésben. Sokak keresetét minimálbérre kell kiegészíteni, olyan kevés összeget határoztak meg a szá­mukra a közalkalmazotti bér- | táblában, így nincs különbség a pályakezdők és a már évtizedek óta a pályán lévők bére között. Galloné reményét fejezte ki, hogy a jövő évi büdzsé összeállí­tásakor érvényt tudnak szerezni a béremelésnek. A PSZ elnöke elmondta, hogy a béremelés szeptemberben ese­dékes újabb lépcsője pedagógu­sok számára mintegy 5-12 ezer forintos bruttó növekedést jelent. Kifogásolta, hogy a többlet- munkát, a több diplomát, a jobb tevékenységet továbbra sem is­meri el az új rendszer. Van olyan pedagógus, aki 22 órát, van aki 26 órát tanít, keresetűje; mégis azonos. Ez ügyben tárgyalást kezdeményeztek az Emmivel, de a tárca jó megoldásnak tartja a jelenlegi rendszert. Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős állam­titkár nemrég azt nyüatkoz- ta lapunknak, hogy jelenleg egyeztetések folynak arról, a tanárok kaphatnak-e a jövőben cafeteriát. Ezt korábban egyes önkormányzatok juttatták a szá­mukra. Galloné lapunknak azt mondta: az intézményfenntartó központi korábbi vezetője, Ma- rekné Pintér Aranka januárban, a tárgyalások kezdetén úgy tá­jékoztatta őket, hogy a Kliknek erre nincs betervezett forrása, további egyeztetések ezután nem folytak az ügyben. A PSZ elnö­ke elmondta, az új köznevelési államtitkárral személyesen még nem találkozott, levélváltás tör­tént közöttük a nyáron. ■ É. S. Kétszintűvé válik az egészségügy Nincs egyezség az ukrajnai tűzszünetről HÁBORÚ Kijev különleges partneri státust kezdeményez a NATO-tól Újabb amerikait fejezett le az IS Egymásnak ellentmondóan nyilatkozott az orosz és az uk­rán vezetés arról, sikerült-e megállapodni a tűzszünetről Kelet-Ukrajnában. Petro Po- rosenko ukrán elnök szerint délelőtt telefonon azonnali, tar­tós tűzszünetről egyezett meg Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnöki hivatal azonban cáfol­ta az elnök állítását, Dmitrij Peszkov az orosz államfő szó­vivője azt közölte: „az államfők arról cseréltek véleményt, mit kell elsősorban tenni annak érdekében, hogy mielőbb meg­szűnjön a vérontás”. Délután Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy reménykedik a tűzszünet létrejöttében és arra biztatta a szembenálló feleket, hogy ülje­nek tárgyalóasztalhoz. Az orosz szeparatisták közleményben reagáltak, amelyben kijelentet­ték, hogy amíg ukrán csapatok vannak Dombasz területén - a donyecki és luhanszki régióban -, addig nem lehet szó tűzszü­netről. A Kreml továbbra is fenn­tartja többször hangoztatott álláspontját: szerintük a kato­náik nem vesznek részt a há­borúban, ezért a tűzszünetről nem is állapodhattak meg. Ez­zel szemben Donyeck ukrán kormányzója azt nyilatkozta, hogy „hatalmas mennyiségű fegyver áramlik még mindig Oroszország felől. Látható, hogy Moszkvában még nem tettek le a kelet-ukrajnai terület annek- tálásárój. Amit látunk, az lénye­gében egy megszállás.” Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán állam­fő egy hete Minszkben folytat­tak egymással négyszemközti tárgyalást. Akkor megegyeztek az ukrán válság megoldását cél­zó konzultációk folytatásában. Hétfőn konkrét eredmények nélkül ért véget az ukrán vál­ság megoldását célzó, Ukrajna, Oroszország és az EBESZ kép­viselőinek részvételével tartott nemzetközi összekötő csoport ülése. Hírek szerint a szepara­tisták az általuk ellenőrzött te­rületek különleges státusának elismeréséért cserében bele­mennének abba, hogy a terüle­tek Ukrajna részei maradjanak. Kijev is különleges partneri státust akar a NATO-tól, ame­lyet már az észak-atlanti szövet­ség a ma kezdődő walesi csúcs- találkozóján meg szeretne kap­ni - jelentette be Arszenyij Ja- cenyuk ukrán miniszterelnök. Azt is közölte, hogy Ukrajna hozzálát a Fal projekt megvaló­sításához, az orosz-ukrán határ teljes hosszának elkerítéséhez. Franciaország pedig azt je­lentette be, hogy leállítja a ko­rábban leszerződött Mistral hadihajók leszállítását Moszk­vának az oroszok ukrajnai akci­ói miatt. ■ VG terror Újabb, mintegy 350 fős katonai egység Bagdadba ve­zénylését jelentette be Barack Obama amerikai elnök, a kato­nák az Egyesült Államok nagy- követségének védelmét látják el. Ezzel mintegy 820-ra emelkedett az Irakban szolgálatot teljesítő amerikai katonák száma, akik közül 405-öt küldtek oda a dip­lomáciai misszió biztonságának megerősítésére, A Fehér Ház azt is közölte, hogy az Iszlám Állam (IS) elne­vezésű szunnita radikális szer­vezet elleni „erősebb regionális partnerség kiépítése érdekében” Obama hamarosan a térségbe küldi John Kerry külügyminisz­tert és Lisa Monaco terrorelhárí­tasi elnöki tanácsadót. Az elnök a NATO-csúcson is konzultációkat folytat majd a szövetségesekkel. Bagdad nemzetközi zónájá­ban kedden iraki katonák hozzá­tartozói rohamozták meg a par­lamentet, és azt követelték, hogy kapjanak tájékoztatást a Tikrit közelében az IS fegyveresei által elkövetet mészárlás áldozatairól. Az IS állítása szerint 1700 kato­nát gyilkoltak meg. Közben az amerikai hírszer­zés megerősítette, hogy eredeti az a kedd este publikált videó, amely egy újabb amerikai új­ságíró lefejezéséről szól. A 31 éves Steven Sotloffot tavaly au­gusztusban rabolták el Szíria északi részén. ■ VG K KŐZETET*

Next

/
Thumbnails
Contents