Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-29 / 227. szám

2014. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Azonosítás a nyugdíjért kötelezői Aki nem megy be pénzintézetéhez, nem fér a pénzéhez ► Folytatás az 1. oldalról * A személyes azonosításra szük­ség van, elmaradása esetén az egészségpénztári tagok nem tud­nak majdfizetni egészségkártyá­jukkal és a számlájukat is zárol­ják az azonosítás időpontjáig.- Az azonosítás az ügyfél pénz­intézetében történik - magyaráz­ta az Aegon Magyarország egyik somogyi munkatársa s csak né­hány percet vesz igénybe. Az eljá­rás során az érvényes iratok, az­az a személyi igazolvány, ennek hiányában jogosítvány vagy útle­vét, illetve a lakcímkártya bemu­tatására van csupán szükség. Ér­demes minél hamarabb időpon­tot egyeztetni a pénzintézettel, ugyanis Magyarországon az em­berek hajlamosak az utolsó pilla- | natra hagyni mindent, így az év | utolsó heteiben bizonyosan ko- 1 moly torlódások lesznek a pénz- J táraknál. Persze a személyes azo- I A normál időskori élethez legalább húszmillió forintot kellene összespórolni a nyugdíjkorhatárig Burgonya: drágaság nehezíti a termesztést agrárium Magasak a költsé­gek és kockázatos az értékesítés: szakemberek szerint alapvető­en emiatt szorult háttérbe a bur­gonyatermesztés Somogybán is. A rendszerváltás előtt még több mint 3500 hektáron szedték a krumplit, manapság nagyjából 1000 hektáron.- Európa tele van étkezési bur­gonyával, a felvásárlási árak sok helyen mélyen a termelési költ­ségek alá zuhantak, s ez kihat a belföldi piacra is - mondta Var­ga György, a berzencei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója szak­mai tanácskozásuk után. Hozzá­tette: a folyton változó gazdasá­gi körülmények miatt vállalko­zásuk is új lehetőséget keresett. A 65 állandó dolgozót, s to­vábbi 20 főt három-négy hóna­pon át foglalkoztató vállalkozás nemrég alapvetően vetőburgo­nya-előállításra szakosodott. A 16 szaporító fajtán kívül 64 kí­sérletben szereplő fajta is talál­ható a gazdaságban, ahol a ko­rábbinál is jobb minőség, illetve a fertőzés kockázatának csök­kentése érdekében zárt körzeti technológiát alkalmaznak. Dön­tően a hazai piacon értékesítik a berzencei vetőburgonyát, ám ro­mán, szlovák és horvát megren­delőknek is szállítanak. Varga György azt mondta: ha változnak az igények, elképzelhető, hogy a mostani hetven hektárral szem­ben már több mint 100 hektáron termesztik a szaporító-anyagot.- 2015-től nagy változás lesz- hangsúlyozta. - A támogatott növények,között nem „szerepel a burgonya, a szakma értetlenül fogadta a döntést. Könnyen el­képzelhető, hogy számos helyen, ahol eddig krumplit termesztet­tek, olyan növényre térne át, me­lyet támogatnak. ■ Harsányi M. Öntözésre lapoznak a gazdaság kitartóan fejleszt: borsó- és csemegekukorica beta­karításnál használt, s az intenzív termesztésű növényekhez szüksé­gesgépek beszerzésére közel 100 millió forintot költ. Jövőre is csak­nem 20 millió forintért két új cséplő dobos öntöző berendezést helyez üzembe. A hibrid kukori­ca, a napraforgó és a zöldborsón kívül csemege kukoricát és babot is termeszt, a területek közel nyolcvan százalékát öntözik. ► Folytatás az 1. oldalról már csak a növekvő várható élettartam miatt is: az évszázad felére nagyjából 85 évre emelke­dik a várható élettartam, a nyug­díjrendszer viszont - ahogy Eu­rópában a legtöbb helyen - átla­gosan 15 finanszírozott nyugdí­jas évvel számol. A szakértő sze­rint a társadalom nemcsak emi­att öregszik el, hanem a sokkal kevesebb megszülető gyerek mi­att is, a jelenleg is alacsony fog­lalkoztatási mutatók nem feltét­lenül javulnak érdemben, sokkal kevesebb fiatalnak kell eltarta­nia járulékaiból mind több nyug­díjast. Ebből következik, hogy az állami nyugdíjkassza képtelen lesz a mai arányaiban biztosíta­ni a nyugdíjakat, kivéve, ha az aktívaknak az egekbe emelik a járulékait: ma általában a nettó bér 80-90 százaléka a nyugdíj, ez jelentősen csökkenni fog. Szá­mítások szerint harmadával, mások szerint harmadára... A nyugdíjszakértő szerint ez ellen csak saját megtakarítással lehet védekezni: harminc-har­mincöt éves kortól félre kellene tenni a bérnek nagyjából a 15 százalékát, hogy ne következzen be érdemi életszínvonal-romlás a nyugdíjas évekre. A baj az, hogy nosítást december 31. után is meg lehet majd ejteni, csak éppen ad­dig nem tud fizetni egészségkár­tyával, és nem folyósíthatnak szá­mára nyugdíjat az önkéntes pénz­tárából. Jelenleg több mint egymillió önkéntes nyugdíjpénztári tag van Magyarországon - az első fél­évben kétezerrel nőtt a számuk 2013-hoz képest -, és az önkén­tes nyugdíjpénztárak tagdíjbevé­tele tavaly hetvenhat-miUiárd fo­rint volt, ami egymilliárddal jobb eredmény, mint a 2012-es. ■ Vas A. iatwmmum ■ Ön szerint szükség van az azonosításra? Szavazzon hírportálunkon ira ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. idehaza nagyon kevés a megta­karítás, a háztartások legfeljebb egyharmadának van bármiféle félretett pénze, az is gyakran csak egy két hónapra elegendő. A majdani nyugdíjrendszer nagy vesztesei a jelenlegi 40-50-es ge­neráció lesz, melynek tagjai már eddig is jó sok járulékot befizet­tek, viszont nem biztos, hogy ele­gendő összeget félre tudnak ten­ni hátralevő éveikben. százalékot, a minimum elvárt 16-hoz képest. A mindenkori fix árat viszont a minimum cu­kortartalomhoz kötik- A verőcei cukorgyárral, a szerződésben tavasszal megkö­tött bázisár az idén nem lett fix - tette hozzá. - A kialkudott 42 eurós egységárat nyolc euróval csökkentették a cukor világpia­ci árára tekintettel, ami komoly árbevétel kiesés: 200 hektáron mintegy 20 millió forint. A gyárba az ország más tá­jairól, a legmesszebbről Szalk- szentmártonról szállítanak cu­korrépát. ■ J. G. Elégedetlenek az árral a répatermesztők cukorrépa A minimum elvárt értéktől is elmarad az idei cukortartalom ► Folytatás az 1. oldalról- Öt éve termesztünk répát és egy viszonylag alacsony hek­tármérettől tartottunk a tava­lyi csúcs felé, ami 350 hektár volt - tájékoztatott Rideg Gábor ügyvezető. - Az elmúlt évek­ben az aszály miatt károkat szenvedtünk, ezt korrigálan­dó, a termesztési felületet visz- szavettük 200 hektárra, ami az üzemi mérethez képest a legop­timálisabb. A terméshozam vélhetően jó lesz, a minőség kevésbé. A cu­kortartalom alig éri el a 13-14 Kamion a barcsi határátkelőn. Megindultak a répaszállítmányok is FÓNAI IMRE Mennyi? Harminc! mikor és mennyivel - devi­zaadós sorstársaimhoz ha­sonlóan engem is leginkább ez a két kérdés izgat, és e te­kintetben a szerdai parla­menti döntés után sem lát­ni sokkal tisztábban. Vala­mikor, valamennyivel, ma­radjunk ebben és érjük be a politikusok szájából röpkö­dő számokkal: 25-30 száza­lékkal csökkenhet a tőketar­tozásunk. Vagy a törlesztő­részletünk? Majd kiderül ez is, türelem, maximum még egy év, addig már fél lábon is, ha eddig kibírtuk a 240 forintos frankárfolyam mel­lett (apropó, mikortól is ilyen magas, azaz mióta is ilyen gyenge a forint?) - már aki kibírta, ugye... az egy szem ellenszavazó­nak, Fodor Gábornak, vagy éppen a több mint ezer devi­zaperbe bonyolódó Léhmann Györgynek nem könnyű megmagyarázni az „elszá­moltatjuk a bankokat” szlo­gennel párhuzamosan, hogy miért is ágáll az úgyneve­zett adósmentő jogszabály ellen. Jogbiztonságot, alkot­mányosságot számon kérni, a perek folytatására biztatni, amikor az állam most elő­ször garantálja, hogy ha 25- 30 százalék is, de visszajár? Ebben a légkörben azt hi­szem, kevesek gondolták to­vább azt is, amit Orbán Vik­tor a parlament őszi szezont kezdő ülésén mondott. „A kormánypártok elég erősek már ahhoz - így a miniszter- elnök -, hogy kikényszerít- sék az elszámoltatást”. Akár harminc százalék is vissza­járhat - mondta továbbá a rádióinterjúban, miközben a bíróságok még tárgyalják a bankok kontra állam pere­ket, miközben néhány eset­ben az Alkotmánybíróság­ra is döntés vár még a témá­ban. Avagy ha a „kormány­pártok elég erősek”, úgy ez csupán formaság? Aligha­nem, hisz' már kész az íté­let... akarom mondani, a tör­vény. Pályázat: szociális tűzifa a somogyi rászorulóknak SEGÍTSÉG A tavalyi kétmilliárd forintról idén hárommilliárd fo­rintra nőtt a szociális tűzifatá­mogatási kerete, és a szénre is pályázhatnak a települések. 2011-ben indult a program, s az ötezer lakosnál kisebb tele­pülések önkormányzatai támo­gatást kapnak ahhoz, hogy a la­kosság egy részének térítésmen­tesen adhassanak téli tüzelőt. Tavaly 168 somogyi település igényelt és kapott 140,5 millió forint értékben szociális tűzifát.- Korábban bekapcsolód­tunk a programba, s most is tervezzük - közölte Keresztes József, Mosdós polgármestere. - Legutóbb 26 család kapott se­gítséget, s abban bízunk, hogy most több mint 30-nak biztosít­hatunk szociális tűzifát. Czeferner Józsefné Nagyba­jom polgármestere hasznosnak ítélte a kezdeményezést, mivel kézzelfogható segítséget ad a rászorulóknak. Két éve közel 50, tavaly csaknem 100 család kapott fát a programban. Magyarországon 800 ezer-egymillióra becsülik a mélyszegénységben élők szá­mát - mondta Szabó János ka­posvári szociológus. Hozzátet­te: az alapvető változást a töme­ges munkahelyteremtés jelen­tené, ám aki nem jut álláshoz, számára döntő kérdés a szociá­lis juttatások biztosítása. ■ Harsányi Miklós Léhmann újra támad, ha hagyják adósmentés Az ügyvéd megérti, ha valaki a kisebb, de biztosabb pénzt választja ► Folytatás az 1. oldalról Azt Léhmann György is elisme­ri: egy per kimenetele bizony­talan és több évig tarthat, mire eredményre vezet. - Az állam ezzel szemben azt ígéri, hogy nagyjából egy éven belül csök­ken a tőke, a politikusi nyilat­kozatok szerint 25-30 százalé­kos mértékben - így a jogász. - Érthető, ha valaki a kevesebb, de biztosabb pénzt választ­ja. Én azt kérem majd a foly­tatódó pereimben, hogy addig nem fizet az adós, amíg a tar­tozása jelenidejűvé nem válik, vagyis míg túlfizetésben van. így akár egy-két évig sem kel­lene fizetni, ami már jelentős könnyítés lehetne az adósok­nak. Ha mégis „elvágná alat­tam a fát” a parlament, akkor nem marad más, mint „föllár­mázni” az Európai Unió intéz­ményeit, hogy nézzék meg, mi folyik Magyarországon jogál­lam címszóval. Emlékeztetnék arra: a témában irányadó uniós jogelv részletezi, hogy a szerző­dési feltételek mikor tekinthe­tők tisztességesnek. De leszö­gezi azt is, hogy egyes államok ennél szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak a fogyasz­tó javára. A fogyasztóval szem­ben, a bank javára nem. Vagy­is megint csak uniós jogelvbe ütközik, hogy a törvény most megnehezítette az adós perlé­Devizaperek aktái Léhmann-nál si lehetőségeit. Megnehezítette, de végérvényesen el nem vág­ta, ezért most megint én követ­kezem... Léhmann szerint egyébként nem a törvényhozás, nem is a per volna az igazi megoldás, ha­nem az egyezség bank és ügy­fél között, ahogyan azt már egy éve ilyentájt is javasolta, levelét egyenesen Orbán Viktornak cí­mezve. Az állam azonban nem az egyezség kikényszerítését választotta. A siófoki ügyvéd úgy számol: amilyen egyezsé­get ki lehetett volna csikarni, ahhoz képest most harmadak­kora pénzt garantál az állam a devizaadósok számára... ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents