Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-26 / 225. szám

4 2014. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Egymást vádolták a fivérek édesapjuk halála miatt Az állam hátat fordított nekem... bizonytalan jövő Hiába százalékolták le, lehetetlent kért tőle a nyugdíjfolyósító Egymás ellen fordultak a testvé­rek a Kaposvári Törvényszéken, amikor csütörtökön annak a vé­sel férfinak az ügyét tárgyalták, aki a vád szerint hagyta meghal­ni a 83 éves édesapját. Gondat­lanságból elkövetett emberölés­sel vádolják, mert nem hívott or­vost az idős, beteg férfihez, aki magatehetetlenül, a saját székle­tében feküdt az ágyán, végül pe­dig kihűlt a fűtetlen szobában, mert mindössze egy ágyhuzat­tal volt betakarva, pedig 10 Cel­sius fok alatt volt a hőmérséklet. Az apát annak az 51 éves fiának kellett volna gondoznia, aki egy háztartásban lakott vele, a vád­lott ehelyett gyakran italozott. A tárgyaláson tanúként idéz­ték be a vádlott négy fivérét, akik közül hárman a faluban laktak. Nem látogatták túl gyak­ran az idős apát, emiatt részben egymást okolták, mert láthatóan megromlott közöttük a viszony. Volt, aki azzal vádolta a testvére­it, hogy csak az idős férfi nyug­díjára pályáztak. Mások azt bi­zonygatták, megpróbáltak törőd­ni az apával, de a vádlott visel­kedése ezt megakadályozta. Az egyik fivértől megkérdezte a bí­ró, miért nem fogtak össze, hogy közösen gondozzák az apjukat. Erre azt a választ kapta: ha az idős férfi rá és a feleségére hall­gat, jobb lett volna az élete. Ak­kor bizony hibázott, amikor azt látta, boltba megy az apja, aztán útközben leveszi a szemüvegét és sír, ő mégsem ment oda, hogy megkérdezze, mi a baj. ítéletet jö­vő héten hoz a bíróság. ■ K.G. Befűtöttek: kéménytűz Böhönyén Lángok csaptak fel egy böhö- nyei lakóház kéményéből csü­törtökön hajnalban. A család be- fűtött, ám a kémény elszennye­ződött és a lerakodott korom be- izzott. A böhönyei önkormány­zati tűzoltók megfékezték a tűz továbbterjedését. A kéménysep­rő járt korábban a háznál, de a kémény állapotát nem tudta el­lenőrizni, mert a tulajdonos nem volt otthon - írja a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. ■ Péter Róbert és felesége tizenöt éve kötöttek házas­ságot. Szentbalázson terem­tettek otthont, de az építési vállalkozó otthagyta őket a félig kész házzal, bírósági ügy lett belőle. Közben há­rom gyermekük született, a legkisebb idén lett nyolc­éves. Három évvel ezelőtt kezdődtek a fiatalasszony egészségi problémái. K.G.- A betegségem úgy kezdődött, hogy a mellbimbóm elkezdett váladékozni, rögtön tudtam, hogy baj van, mert akkor már régóta nem szoptattam. A tü­netek abbamaradtak, az orvo­sok nem találtak semmit - em­lékezett Péter Róbertné. - Ta­valy májusban segítettem a férjemnek, aki vállalkozóként üdítőt, szódát szállít. Pakolás közben erős fájdalmat érez­tem a hónaljamban. Egy cso­mót tapintottam ki. Mentünk a háziorvoshoz, aztán a mam- mográfia, az onkológia követ­kezett, mert kiderült, hogy a mellemben egy 3,5 centis da­ganat van. A nyirokcsomóimat is megtámadta. Közölték, hogy kemoterápiára és sugárkeze­lésre lesz szükség. Az emlő el­távolítását nem vállaltuk, mert azt hallottuk, ha a mellkason szétszóródnak a daganatos sej­tek, ahogy nálam is, akkor a műtéttel nem tudják megölni az áttéteket. A kemoterápiát és a sugárkezelést választottuk. A 32 éves nő azt mondja hogy nehéz időszak volt, sok­Péter Róbertné és a férje együtt küzdenek a súlyos betegséggel. Sajnos kevés segítségre számíthatnak ,S7,or .fel .akarta adni, de .a .csa-. ládja támogatása tartotta ben­ne a lelket.- A kemoterápiával járó szen­vedések, a rosszullét és a gyen­geség miatt sokszor mondtam, hogy elég, ezt már nem lehet kibírni. De a gyerekek előtt nem mutathattam, hogy mit ér­zek, mert azt.akartam,.hogy. ők ne éljék át, amin én keresztül­megyek. Próbáltam sugallni a külvilágnak, hogy tartom ma­gam. Csak a férjem tudta, hogy mit szenvedtem!- Naponta jártunk sugár- kezelésre Toponárra. Néha egy-két óra alatt megvolt, más­kor .délután .fél. ötkor, mentünk, be, és fél 12-kor végeztünk - vette át a szót a férje. Közben a feleségem munkaképtelen lett, és megszűnt az anyasági támogatása is. 70 száztalékos rokkantságot állapítottak meg nála. A járadék iránti kérel­münket azonban elutasította a nyugdíjfolyósító, mert a felesé­gemnek nincs meg a 10 éven belüli 2555, vagy a 15 éven be­lüli 3650 biztosított napja. Le­hetetlen is volna, hiszen hat évig gyesen volt. A gyesen és anyasági támogatáson lévő anyukák ugyanis nem bizto­sítottak, ez csak szolgálati idő­nek számít. A nyugdíjfolyósító­nál megmondták, hogy nincs méltányosság, hiába fellebbez­tünk. Csak az önkormányzat­hoz mehetünk szociális segé­lyért, ami 25 ezer forint.- A papírjaimon ott áll, hogy egy napig sem voltam munka- nélküli, dolgoztam, amíg gyes­re nem mentem. Nekünk terve­ink voltak, én nem az államból akartam megélni. Bővítettük volna a lakást, a családi vállal­kozásunkat pedig fejleszteni szándékoztuk. Amíg fizettem a járulékokat és az adót, addig jó voltam, de amikor nagybe­teg lettem, az állam hátat fordí­tott nekem. Ha egy 40 éves nő­től kérnének ennyi munkavi­szonyban töltött időt, azt mon­dom, hogy abba belefér a gye­rekvállalás is. Felfogták, hogy lehetetlent kérnek, vagy direkt alkotnak ilyen törvényeket? - kérdezte a háromgyermekes édesanya. Péter Róbertné azt mond­ja, a kórházban sok hasonló sorsú fiatal nővel találkozott. Nem a maga sorsáért, hanem értük is vállalja a nyilvános­ságot. A saját életében ugyanis tovább gyülekeznek a fellegek: a kontrollvizsgálatokon újabb daganatra utaló jeleket talál­tak. Marad a szorongás, hogy mit mutatnak majd a további vizsgálatok... Gothár Péter, a kaposvári Csiky Gergely Színház egykori főrendezője a Nemzet Művésze díjban részesül kimagasló életművéért A kaposvári Csiky Gergely Színház egykori főrendezője - 1979 és 1992 között töltöt­te be a posztot -, Gothár Pé- [ tér is részesül a Nemzet Mű­vésze díjban. Az elismerést a törvény alapján a magyar mű­vészeti élet kimagasló teljesít­ményt nyújtó, leginkább elis­mert, Kossuth-díjas, hatvanöt évesnél - tánc- és cirkuszmű­vész esetében ötven évesnél - idősebb - képviselői kaphat­ják méltó életkörülményeik biztosítására. Az Országgyű­lés a Magyar Művészeti Aka­démia kezdeményezésére ta­valy döntött az életjáradékkal járó elismerés megalapításá­ról. Ennek összege az öregsé­gi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegének 23-szorosa, jelenleg 655 ezer 500 forint. A díjat az irodalom, a színház-, a zene-, a képző-, a film-, az épí­tő-, a tánc-, az ipar-, a fotó-, a cirkusz- és a népművészet te­rületén alkotók számára ado­mányozzák. A Nemzet Mű­vésze címet egyidejűleg leg­feljebb hetvenen viselhetik - mivel Kossuth-díjas cirkusz­művész jelenleg nincs, az idén hatvankilenc személyt jelöl­tek a díjra. A három korábbi elismerés, a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere - jelenlegi nevén: a Nemzet Filmművésze valamint a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselése nem zárja ki a Nem­zet Művésze cím elnyerését, ám akik a csúcsdíjakból töb­bet is megkapnak, választani­uk kell, melyik után veszik fel az adómentes életjáradékot; ez a Nemzet Művésze cím eseté­ben a legmagasabb. ■ A.V. KÉPZŐ harmadszor: családi örökségünkért Mit hozunk magunkkal a csalá­dunkból, hogyan van jelen a jö- vőnkben a múltunk? Erre az örö­kérvényű kérdésre keresi a vá­laszt a Diákhitel Központ Zrt. harmadik alkalommal meghir­detett festészeti, grafikai és fotó- művészeti pályázata. A középis­kolás diákok és felsőoktatásban tanulók alkotásait október 19- ig várják a kepzo@diakhitel.hu e-mail címre. Csaknem 1400 alkotás született már a KÉPZŐ pályázat eddigi fennállásának első két évében a jellemzően társadalmi problémá­kat középpontba állító felhívásra. Az idei felvetés témája: nem lehe­tünk függetlenek tetteinkben, je­lenünket és jövőnket is meghatá­rozza családi örökségünk. A pá­lyázatra nem csupán művésze­ti képzésben résztvevők, hanem bármilyen magyar, közép- vagy felsőoktatási jogviszonnyal ren­delkező hallgató jelentkezhet al­kotásával. A beküldött pályamű­vek előzsűrizésen esnek át, a to­vábbjutó művekből ötfős szak­mai zsűri választja ki a díjazott, illetve a későbbi kiállításon részt vevő alkotásokat. A győztes pá­lyaművek 2014 novemberének első hetében mutatkoznak be a nagyközönség előtt a budapesti A38 Hajó Kiállítótermében. Az első három díjazott egymillió fo­rint értékben vihet haza asztali számítógépet, notebookot és okos táblagépet. ■ Márkus K. A stájer konyha remekei a Kapósban konyhaművészet Kaposváron főz Willi Haider, az első stájer szakácsiskola alapítója Vargányakrémlevest hajdinával, aszpikos csülköt, hideg marha­húst és egyéb finomságokat is vá­laszthatnak a Kapós Étteremben ezen a hét végén a stájer konyha szerelmesei és azok, akik megis­mernék a stájer ételekkel. Ezen kívül hatféle desszertet, külön­féle sajtokat és egy családi borá­szat borait is kínálják a Stájer Na­pok keretében az étteremben. A Türlzmus Világnapja alkalmából ugyanis egész hét végére kis Stá­jerországgá alakult a Kapós Étte­rem melletti kisterem.- Franz Mayer, a Kapós Hotel tulajdonosa szeretné, ha Kapos­váron minél többen megismer­nék szülőhazáját - mondta Ger­gely Ica, a Kapós Hotel és Étte­A stájer ételremekek a Kapós dolgozóinak az érdeklődését Is felcsigázták rém marketing vezetője -, s sze­retné erősíteni a kapcsolatot So- mogyország és Stájerország kö­zött. Ennek érdekében szervez­tük a mostani Stájer Napokat is. A Turizmus Világnapjának az idén a közösségépítés a mottója, kifejezetten az emberi kapcsola­tokra, a turizmus embereket ösz- szehozó erejére koncentrálnak. Ennek az elvárásnak igyekez­tünk minél inkább megfelelni ezzel a rendezvénnyel. Amely­re a Kapós Étterem meghívásá­ra Kaposvárra érkezett Willi Ha­ider, az első stájer szakácsiskola alapítója, aki miközben a kapos­váriaknak finomakat főz, az ét­terem szakácsainak továbbkép­zést is tart. ■ Márkus Kata

Next

/
Thumbnails
Contents