Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-24 / 223. szám

2014. SZEPTEMBER 24., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Friss vízzel koccintottak Majorkán imremajor Lombár buktatókról, Semjén országépítésról beszélt ► Folytatás az 1. oldalról Amikor az első lakossági fó­rumot összehívták az ivóvíz ügyében Imremajorban, egy helybéli azt mondta Lomb­ár Gábor balatonfenyvesi pol­gármesternek: őt nem igazán zavarja, ha bor van a vízben. A faluvezető azonban felvilá­gosította, borról szó sincsen, annál inkább borról és meg is egyeztek abban, hogy vala­mit tenni kell annak érdeké­ben: egészséges vizük legyen az Imremajorban élőknek. Amint arra Móring József Attila országgyűlési képviselő is emlékeztetett, szokatlanul hosszú ideig, öt évig tartó pro­jektre tett pontot a most elké­szült nettó kilencvenmillió fo­rintos beruházás. Lombár Gá­bor az okokra is kitért, ami­kor arról beszélt: bizonyos ha­tóságok előbb kiadtak egy en­gedélyt, majd visszavonták és ötször-hatszor még hiánypót­lást kértek.- Nem tudni, kinek ált ér­dekében az időhúzás - így a polgármester. - Egyszer talán megtudjuk ezt is. Semjén Zsolt - aki egyéb­ként megjegyezte, hogy volta­képpen hazajött, hiszen Bala- tonfenyvesen van nyaralójuk és sok százszor elbiciklizett már az imremajori úton - or­szágépítésről beszélt, tudniil­lik „ha a legkisebb településen is egyről a kettőre tudnak jut­ni és ezáltal épülhet az ország, akkor elmondhatjuk, hogy or­szágépítők vagyunk”. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján építették fel Imre­a keddi átadón keivel is. Sokat kell tenni an­nak érdekében, hogy a legki­sebb településen élők se érez­zék hátrányban magukat; kel­lenek utak is, kellenek iskolák, méghozzá állami irányítással, hogy ne függjön a létük a helyi önkormányzatok anyagi ere­jétől. Alapvető nemzeti érde­künk, hogy falun ugyanolyan legyen az életminőség, mint a városban. Semjén Zsolt a balatonfeny­vesi polgármesternek a bürok­ráciával vívott „heroikus küz­delmére” utalva megjegyezte: tanulság, hogy egyszerűsíteni kell az ügyintézést, hogy ne le­hessen egy beruházást „idióta érvekkel akadályozni”.- Alakul már? - fordult a be­szédeket és a koccintást köve­tő majorkai séta során a mi­niszterelnök-helyettes azok­hoz a férfiakhoz, akik az egyik lakásnál épp a vízóra és a ház közötti vezeték helyét ásták.- Ha valaki meg akarja ven­ni, nem lehet már kifogása, hogy nincsen víz - válaszolta a tulaj, merthogy eladó-tábla virított a házfalon. Amúgy harmincöt vízóraak­na és hatvanhat mérőhely lé­tesült, néhány lakásban már folyik az egészséges ivóvíz. A körsétát tevők megálltak Ma­jorka központjában, a Hunya­di-udvarnál, mely turista-foga­dóhely is egyben (a legközeleb­bi Nagyberek-túra szombaton indul, olvastuk le a plakátról), itt jegyezte meg Semjén Zsolt:- Zseniális ötlet a Major­ka elnevezés, szinte Palma de Mallorca... ■ Fónai Imre Egészséges ivóvízhez juthatnak a majorkaiak. Jelentősen javulhat az itt lakó családok életminősége majort az akkor létrehozott ál­lami gazdaság kerületeként; az állattenyésztésben és nö­vénytermesztésben dolgozók számára alakítottak ki laká­sokat, több mint hatvan csa­ládnak. A rendszerváltáskor azután - elevenítette fel a kö­zelebbi múltat Lombár Gábor fenyvesi polgármester - egy nem igazán szerencsés priva­tizáció révén Majorka külföldi tulajdonba került. A társaság fő tevékenységi köre nem a la­kótelep-üzemeltetés volt. Két­ezerhatban vásárolhatták meg a bérlők a lakásokat, kedvez­ményes áron, már csak azért is, mert az áramhálózat is le­romlott volt, a vizet meg ugye fúrt kútból biztosította a társa­ság. Az ivóvízproblémák meg­oldása az önkormányzatra ma­radt és ha buktatókon át is, de mostanra elvégezték e felada­tot. Lombár Gábor azt emelte ki a keddi átadón: a tíz száza­léknyi önkormányzati önrészt is biztosítani tudták pályázati úton, de az is kellett a beruhá­zás sikeréhez, hogy a kiemelt állami programok közé sorol­ják.- Az államnak kutya köte­lessége garantálni a minden­napi élethez való jogot, ilyen a tiszta ivóvíz is, amit nem lehet forintokban méricskélni, mert a lakosság ellátása nem üzlet - hallottuk Semjén Zsolt kor­mányfő-helyettestől. - Fontos, hogy ne engedjük tőlünk füg­getlen kézbe az áramot, a gázt, a vizet, hogy ne legyen kiszol­gáltatva külföldi érdekeltsé­gek üzleti érdekeinek. S szá­munkra nagyon fontos a vi­dék megtartó erejének a növe­lése is. Volt idő, amikor meg­fogalmazódott, méghozzá az azóta megszűnt SZDSZ köre­iben: nem kellenek a falvak, hatalmas megapoliszok legye­nek, a falun élők költözzenek be a városokba. Ez azonban ellentétes az ember antropoló­giájával és a magyarság érdé­Vaddisznó rontott be a kaposvári labdarúgó-akadémiára hétfőn este, a biztonsági őr lapáttal ütötte agyon, laborban vizsgálják a tetemet ► Folytatás az 1. oldalról Két napja üldöztek a rendőrök egy Kaposvárra betévedt vad­disznót. Több bejelentés érke­zett hozzájuk a kóborló állatról, legtöbbször a donneri autós fe­lüljáró környékén látták. Hét­főn hajnalban a Szegfű utcá­ban egy férfi a lakása ajtajában szinte belebotlott a vaddisznó­ba. Azonnal hívta a rendőröket, de a villogó, szirénázó rendőr­autó miatt a vad megijedt, és a gyalogos lépcsőben végződő zsákutcán megindult lefelé. A járőrök kocsival megkerülték a domboldalt, de csak megpillan­tani tudták a vaddisznót, ami időközben megfordult, és el tu­dott tűnni előlük. A hajsza ezzel nem ért vé­get, mert este 19 óra után újra beszóltak a rendőrségre a kör­nyékbeliek: a vaddisznó a cseri városrész felé vette az irányt, és bemenekült a Bene Ferenc Lab­darúgó Akadémiára, ahol ne­kirontott a biztonsági őrnek. A férfi azonban egy lapáttal lete­rítette, és a csapástól kimúlt va­dat később a gyepmester szál­lította el. Jelenleg a Nébih dia- gosztikai laborjában vizsgálják a tetemet. Ha a rendőrök bekerí­tették volna a vaddisznót, hiva­tásos vadászt kellett volna hív­niuk, aki kilövi a veszélyt jelen­tő állatot. A vaddisznók időn­ként megfordulnak lakott te­rületen is, néhány évvel ezelőtt szintén rendőrségi ügy lett ab­ból, hogy egyikük átúszta a Ba­latont. ■ K. G. ■ Mit tenne, ha Önre támadna egy vaddisznó? Szavazzon hírportálunkon »—• ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Szomorú vég. Az elkóborolt vaddisznó tetemét a Nébih laborjában vizsgálják Betegeskedik a szállítás, panaszolják a vállalkozások mentősök Alig futja új kocsikra, és keveslik az állami hozzájárulás mértékét is a somogyiak ► Folytatás az 1. oldalról Bődör azt mondta: fontosnak tartják, hogy jó színvonalú gép­kocsik vegyenek részt a közleke­désben. Csakhogy az eleve drága járművet az előírások szerint át kell alakítani, s az utóbbi időben rohamosan növekvő költségek miatt egyre nehezebb gyűjtik össze a beszerzéshez szükséges forrásokat. Alacsonynak tartja az állami finanszírozást, melyet a tevékenységért cserébe kap­nak: kilométerenként közel 83- 86 forintot, szerinte 105-110 fo­rint lenne az indokolt. A szakem­ber szerint az országban működő közel 90 betegszállító vállalko­zást is hasonló gondok nyomaszt­ják. Somogybán három szervezet - a Kaposvári Egyetem, a megyei kórház és a Pannon Mentő - 23 naponta közlekedő, és hat tarta­lék járművet tart fenn. A legtöb­bet, 15-öt a Pannon.- Az új kocsikat nem az állam bácsitól kapjuk, mint a mentő- szolgálat - jegyezte meg. - A vál­ság erre a területre is begyűrű­zött. Amíg hat-nyolc esztendeje négy-hat járművet vásároltunk évente, ma jó, ha két-három új kocsira futja. A forgalomból ha­marabb kivonnánk a sokat futott betegszállító kocsikat, de mit ál­lítanánk a helyükbe? Idén két járművöz jutottunk, s talán a jö­vő év elején kapunk még egyet. Ehhez kemény anyagi feltétele­ket kell teljesíteni. A gépkocsi árának csaknem felét kell leten­ni, s két éves lízingszerződést kö­tünk. Az érem másik oldala: a fej­lesztés halogatásának ára van. Ez a szembetűnően magas, ha­vonta egymillió forint feletti ja­vítási-szerelési költségeknél is érezhető, s a korosabb gépjár­művek fogyasztása magas. Né­ha ügyes húzásokkal - például télen veszik meg a nyári autó­gumit vagy fordítva, flotta-ked­vezménnyel vásárolnak alkat­részt - próbálják mérsékelni a számlát, de ezt se lehet a vég­telenségig folytatni. Bődör Jó­zsef szerint a finanszírozás új­ragondolása hozhatna érdemi javulást. Olyan keretösszeget kellene megállapítani, melyek a mostaninál jobban figyelem­be veszik a valós költségeket. ■ Harsányi Miklós JEGYZET VAS ANDRÁS Anya és a labancok Pistike áthívja a barátját a szomszédból. Egy ideje ját­szanak, amikor a vendég megkérdezi: Te, mi ez a nagy kiabálás a szomszéd szobá­ban? Mire Pistike: -Ja, nem érdekes, csak az apám pró­bálja megértetni a házi fel­adatomat anyámmal. ütős kis poén, mi? S nem kell fellapozni érte az 1985- ös Hahotát, elég kinyit­ni az Apáczai kiadó negye­dikes olvasókönyvét. Mely­ben nem csupán olyan pri­mitívnek nézik a történetbe­li anyát, aki nem ért meg egy tízéveseknek szóló feladatot, de az is teljesen rendben lé­vő, hogy egy gyereknek ter­mészetes, ha a szülei üvöltve gyalázzák egymást. A sztorit egy ismerősöm ak­ként kommentálta a legna­gyobb közösségi oldalon, az a baj, hogy egyik része sem poén. Mert most küzd negye­dikes gyereke matekházijá­val, s fel nem foghatja, hogy adhatnak fel tízéves kölykök- nek ilyen példát. Bécsben élő egykori évfolyamtársam meg ezt nem értette. Mármint a házi feladatot. Odakint gye­rekként kezelnek egy tíz­évest, csak nehogy sok le­gyen neki a feladat, nehogy elfáradjon, nehogy ne szeres­sék eléggé. Alsóban nincse­nek kimondott tantárgyak, a tanító dönti el, mikor mit csi­nálnak. A húsz fős osztályok­nak kevés órájuk van, havon­ta kétszer viszik őket az Al- bertinába kiállításokra, meg múzeumokba, workshopok- ra. Énekóra helyett például Joseph Haydn házába kirán­dult az osztály, és azon a hé­ten a lánya másról sem be­szélt, csak hogy tudják -e, ezt vagy azt a darabot Ha­ydn szerezte, hány testvére volt, és mit csinált Fertődön? Senki sem kényszerítette rá, nem kellett élménydolgozatot írnia a kirándulásról, s nem feleltették belőle. hogy lehet így felkészíteni egy gyereket az életre? Buta labancai... Leégett egy családi ház teteje Kaposváron TŰZ KIGYULLADT egy SZÓZ négyzetméter alapterületű családi ház tetőszerkezete Ka­posváron a Ringló utcában, hétfőn késő este. A kaposvá­ri tűzoltók nagy erőkkel vo­nultak a helyszínre, mire ki­értek a tető már teljes terje­delmében lángolt. A tüzet há­romnegyed óra alatt sike­rült megfékezni, a gyors be­avatkozásnak köszönhetően nem terjedt át a melléképü­letre. A tűzoltók átvizsgálták az épületet sérültek után ku­tatva, de senki sem tartózko­dott a házban és gázpalackot sem találtak. Megbontották a gerendákat és felkutatták a még izzó részeket. ■ K. G. á l i

Next

/
Thumbnails
Contents