Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP PANOKAMA 3 Jézus arca és a banánhéj ignobel Idén is díjazták a nevettető és elgondolkodtató kutatásokat Egy amerikai cég a látomások elébe ment: ők eleve Jézus arcképét égetik a pirítósba. Nem tudni, ezt vizsgálták-e már kutatók. HÍRSÁV Ukrajna nem indul az Eurovízión pénzügyi okokból nem indul a jövő évi bécsi Eurovíziós Dalfesztiválon Ukrajna - je­lentette be pénteken a kijevi nemzeti műsorszolgáltató. Az indoklása szerint a visz- szalépést azok a körülmé­nyek okozzák, amelyekkel az ország jelenleg szembe­néz. Ukrajna előtt már Mo­naco, Csehország, Szlovákia, Andorra, Törökország és Luxemburg is bejelentette távollétét a következő Euro­víziós Dalfesztiválról. ■ Szellemeket lát Kate Hudson kate hudson természetfeletti képességekkel rendelkezik - legalábbis ezt állította magá­ról egy tévéműsorban. A szí­nésznő arról beszélt, hogy ő és anyja, Goldie Hawn is látja a szellemeket. „Halott embereket látunk. Nem is igazán látásról, inkább egy lélek érzéséről van szó” - számolt be Kate Hudson. ■ Beperelték volt táncosai Chert faji diszkriminációra hivat­kozva beperelte Chert egy volt koreográfusa, aki sze­rint megtiltotta neki, hogy még több fekete táncost ve­gyen fel. Kevin Wilson sze­rint a 68 éves énekesnő azt mondta neki, hogy a turné „így is túlságosan sokszínű”. Wilson és szintén afroame­rikai társa, Suzanne Easter szerint faji diszkrimináció áll a kirúgásuk hátterében, míg egy harmadik táncos, a 42 éves Jacquely Dowsett szerint a kora miatt váltak meg tőle júliusban. ■ Cher idei turnéján Idén is kiosztották a haszon­talan, de legalábbis furcsa tu­dományos vívmányokért járó Ignobel-díjakat. A Harvard Egyetemen többek között a kutyák ürítési szögét és a ba­nánhéj csúszósságát vizsgáló csapat munkáját ismerték el csütörtökön. AS-összeállítás Azzal mindenki üsztában van, hogy a banánhéjon könnyű el­csúszni, kutatók azonban azért élnek közöttünk, hogy ezt tudo­mányosan is bebizonyítsák. így tett a japán Kitaszato Egyetem kutatócsoportja is, amely a ba­nán, az alma és a narancs héját vetette össze. És meglepő módon arra jutottak, hogy a banán job­ban csúszik a másik két csü- mölcsnél. Kutatásuk eredménye most furcsa módon vonult be az örökkévalóságba: egyike lett azoknak a tudományos vívmá­nyoknak, amelyekért átvehet­ték az idei Ignobel-díjat. A Har­vard Egyetem évről évre azokat a teljesítményeket ismeri el a Nobel-díj paródiájával, amelyek megnevettetik, aztán elgondol­kodtatják az embereket. Azt mindenki döntse el, őt megnevetteti vagy elgondol­kodtatja az, hogy kutatók gyü­mölcshéjak csúszósságának ta­nulmányozásával töltik az időt. Feleslegesnek azonban aligha nevezhető a közgazdaságtan kategóriában odaítélt elismerés, amelyet az olasz Nemzeti Sta­tisztikai Intézet kapott. A hi­vatal azt javasolta, a nemzeti jövedelem kiszámításába szá­mítsanak bele olyan illegális te­vékenységek, mint a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás is. Ezt a módszert az ignobel huszonhárom éves története során magyar kutató­kat is többször díjaztak már. 2005-ben Gál József folyadék­tan kategóriában kapott kutató­társával díjat, miután sikerült nekik felállítaniuk a pingvin­ürülék röppályájáhak képletét. három évvel később egy japán tudóssal együtt ismerték el a magyar Tóth Ágota munkáját azért a felfedezéséért, amely szerint a nyálkagombák képe­több állam is átvette azóta - egy­szerre szépítve az amúgy megle­hetősen gyengélkedő gazdasági teljesítményt. A konyhatudomány az idei díjazottak esetében új értelmet nyert. Kínai kutatók például azt vizsgálták, miért hajlamosak az emberek Jézus - vagy bárki más - arcát meglátni a pirítósban. A gyógyszer kategóriában pedig azzal a kísérlettel érdemelték ki az elismerést, amelynek során az elállíthatatlan orrvérzést csí­kokra vágott baconnel kezelték. Táplálkozástudományban is osz­tottak ki díjat, méghozzá azért a kutatásért, amely arra irányult, sek eligazodni a labirintusok­ban. a legismertebb magyar Igno- bel-díjas azonban Teller Ede. A jó ideje Amerikában élő tudós az alapítás évében, 1991-ben kapott Béke-díjat „a hidrogén­bomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész éle­tén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az embe­riség békével kapcsolatos gon­dolatait”. hogy csecsemők székletbakté­riumai alkalmasak-e probioti- kumnak. A széklet a biológiai díjnál is szerepet kapott: ezt azok a tudósok kapták, akik részletes dokumentációval bizonyították, hogy a kutyák ürítéskor a Föld észak-déli mágneses teréhez iga­zodnak. A brit tudósok nem ta­láltak magyarázatot a jelenségre. Az emberek vizsgálata terén sem lustálkodtak az elmúlt hó­napokban a világ kutatói. Az Ig­nobel zsűrije díjazta például azt a teamet, amelyik arra jutott, azok, akik tovább fennmarad­nak, nagyobb valószínűséggel pszichopaták, mint azok, akik időben lefekszenek. De elismer­ték azokat is, akik azt vizsgál­ták, veszélyt jelent-e az ép elmé­re a macskatartás. A művészet kategória győztesei pedig egye­nesen embereken kísérleteztek, de megérte. Sikerült ugyanis ' megállapítaniuk, hogy az embe­rek erősebbnek érzik a kezükre irányított lézersugár okozta fáj­dalmat, ha ronda festményt néz­nek, mint ha szépet. Ne feled­kezzünk meg azonban azokról a kutatókról, akik azt vizsgálták, a rénszarvasok hogyan reagál­nak, ha jegesmedvének álcázott emberekkel kerülnek szembe. JEGYZET Sírva vigadás első hallásra hihetetlen­nek tűnik, de a rendszer- váltás előtt jártak utoljára annyian színházba kis hazánkban, mint tavaly. Pedig hát ugye effektíve (és volume) rosszabbul élünk, mint négy (nyolc, tizenkettő stb...) éve. A válság súlyos mínuszokat ütött a büdzsé­ken, a józan ész pedig azt diktálta volna, hogy első­ként a kulturális kiadásokat fagyassza be a családi ta­nács. Ehhez képest a főváro­si színházak éjszakáján és a vidéki kulisszabejáró nyílt napokon egymás sarkát ta­possa a kultúrára szomjas nézősereg. mondjuk az nekem is fel­tűnt, hogy az utóbbi évek­ben például a Pintér Béla Társulat előadásaira, vagy éppen a Katona József Szín­ház egyik másik darabjára lényegében annyi esélye van bejutni egy halandónak, mint a Nemzetibe az Alföl­di-éra utolsó, katasztrófa­turistákkal megtámogatott időszakában. Ugyanakkor a nagyobb befogadóképességű terekbe rendezett, népszóra­koztatásra szánt zenés pro­dukciók és a legszélesebb közönségigény kielégítésére törekvő vidéki teátrumok többségének nézőszámai is évről évre emelkednek. egyfelől tehát a minden­napok küzdelmében meg­fáradt honpolgár minőségi agykikapcsol(ód)ásra vá­gyik. Másfelől pedig olyan előadásokra, amelyek a honi társadalom és közélet mély­rétegeiben gyökerező prob­lémákat hozzák felszínre, visszaidézve a magyar szín­ház (a politika által tiltott, tűrt, támogatott) legütősebb korszakát. Itt jegyzem meg, hogy azért az ilyesfajta elő­adásokon is jókat kacag a publikum, még ha valójában sírni is volna kedve és oka. összességében tehát megint csak leszögezhetjük, hogy nincs új a nap alatt: sírva vigad a magyar. Sőt, a számok azt mutatják, hogy hazánk ebben a műfajban is jobban teljesít. Pingvinek és a hidrogénbomba Visszatér a politikába Nicolas Sarkozy bejelentés Pártja államfőjelöltje lehet a volt köztársasági elnök Illemre tanítja a kínai államfő a turistákat Nicolas Sarkozy volt francia államfő pénteken bejelentette visszatérését a francia politi­kai életbe. Jelölt vagyok a po­litikai családom elnökségére”- írta Facebook-bejegyzésében a 2012-es elnökválasztási ve­resége óta visszavonult 59 éves jobboldali politikus. Ez azt je­lenti, hogy Sarkozy jelölteti magát a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Nemzeti Moz­galom Uniójának (UMP) elnöki posztjára. Az UMP november­ben választja meg az új vezető­jét, aki 2017-ben a párt államfő­jelöltje lehet majd. Sarkozy visszatérése hóna­pok óta nyílt titoknak számított a francia sajtóban, közvetlen Nicolas Sarkozy pénteken, amikor bejelentette visszatérését politikustársai és barátai he­tek óta lebegtették a bejelentés dátumát, s csütörtökön reggel a volt elnök már meg is nyitotta a kampányirodáját, néhány lé­pésre az elnöki hivataltól. Miközben az alig 13 száza­lékos tetszési mutatóval ren­delkező Francois Hollandé szocialista államfő csütörtöki sajtótájékoztatóján is ironiku­san beszélt elődje mérlegéről, a stagnáló gazdasági helyzetet és a 10 százalékos munkanélküli­séget részben az ő örökségének nevezte, Sarkozy jelezte: kese­rűség és sajnálat nélkül vonult vissza a politika életből a vá­lasztási veresége után, és azóta „volt elég ideje gondolkodni”. ■ szokások Egyenek kevesebb tésztalevest és minél több ten­geri herkentyűt - többek kö­zött ezt a jó tanácsot adta Hszi Csin-ping kínai elnök külföldre utazó honfitársainak. A sajátos országimázsépítés részeként a Maldív-szigeteken tett láto­gatásán arra is figyelmeztette a turistákat az elnök, hogy ne dobálják el az ásványvizes pa­lackokat és ne rongálják meg a korallokat. A kínaiak egyre nagyobb számban utaznak külföldre: amíg a Maldív-szigetekre négy- százezren készülnek, összesen a százmilliót is elérheti a turis­ták létszáma. A rossz hírnevük azonban a számukkal együtt nő, többek között azt terjesz­tik róluk, hogy zacskós leves­sel indulnak útnak, mint hogy kipróbálják a helyi éttermek kínálatát. Tavaly Vang Jang, Hszi Csin-ping helyettese bírálta honfitársait amiatt, hogy „nem viselkednek civilizáltan”, és ezzel rontják az országról kül­földön alkotott képet. Ezt kö­vetően az állami turisztikai szervezet egy brosúrában ma­gyarázta el a kínaiaknak azt, mire kell ügyelniük utazásaik során. Ebben óva intik őket pél­dául‘a hangos krákogástól, a köpködéstől, vagy attól, hogy levegyék a cipőjüket a tömeg- közlekedési eszközökön. ■

Next

/
Thumbnails
Contents