Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-20 / 220. szám
2014. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT BELFÖLD - KÜLFÖLD 7 Németországban menekültügyi reformot fogadtak el korlátozás Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) után pénteken a tartományokat képviselő felsőház (Bundesrat) is elfogadta a menekültügyi szabályozás reformját, amely ugyan javít a menedékkérők helyzetén, legfőbb pontja viszont arra irányul, hogy csökkenjen a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli államaiból érkező menedékkérők száma. A törvényhozás két házának döntése alapján biztonságos származási országnak minősül Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia. Ennek révén az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai. A reformnak erről a pontjáról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa azzal indokolta a támogatást,.hogy a menedékkérők helyzetének javulását eredményező intézkedések sorát sikerült kiharcolni a szövetségi kormánynál, és a menedékkérők ellátásának terhét viselő önkormányzatok támogatásának növelésére is ígéretet tett a kormány. Tavaly 127 023 menedékkérelmet regisztráltak Németországban, ami 14 éve a legmagasabb szám. A menedékjogért folyamodók körében kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából száfmazók aránya. A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelkedést jelentő 18 001 kérelemmel. A másik két ország is az első tíz között szerepel. ■ MTI A fáradhatatlan gyógyító radó Gábor Elsők között sajátítja el a modern szemészeti technikákat évesen? Minden napot egy óra futással kezd, és mint meséli, a nyári szabadsága is igen intenzíven telt: a futás mellett egy óra tenisszel és négy-öt óra lovaglással. A kondíció fontos, különösen, hogy még most is átlagosan évi 1500 műtétet végez. Magyarországon szürkehályog mellett üvegetesti, zöldhályog elleni műtéteket és szaru- hártya-átültetést végez. Mint mondja, olyan szerencsés volt, hogy amikor 1989-ben Ausztriában dolgozni kezdett, hirtelen az új,ultrahangos műtéti technika élvonalában találta magát, így ő tartotta az első szürkehá- lyog-sebészeti kurzust Magyar- országon, és hogy mekkora az igény erre, azt jól mutatja, hogy ma már nemcsak, hogy szinte minden szemorvos csinálja, de ez a leggyakrabban végzett orvosi beavatkozás is. Radó Gábor azóta is szereti az elsők között elsajátítani a legmodernebb műtéti technikákat. Manapság ilyen például a zöldhályog elleni műtét, amit Dél-Afrikában tanult Stegman professzortól, vagy a szaruhártyaműtétek új lehetőségei. Az elsők között végzett üvegtest-műtéteket, amellyel sikeresen orvosolható a cukor- betegség szövődményeinek egyik legdrámaibb következménye, az ideghártya-leválás. kancsalműtétet és szemhéjműtétet is. Ez utóbbiban bizonyos mértékig úttörő is, mivel egy speciális eljárással, a széndioxid szemhéjsebészettel daganatokat is operál. Nagyon sok betegnek van szüksége szaruhártya-átül- tetésre is, a beavatkozásból Erdélyben többet végez, mint Magyarországon. Ennek részben az az oka - mondja -, hogy Romániában nincs elég szaruhártya, a hatóságok viszpnt engedélyezték a Magyarországról történő behozatalt, ráadásul az is, hogy Romániában valamiért több a szaruhártya károsodásával járó betegség. „Gyötrelmes dolog az átültetés, nemcsak a műtét hosszadalmas, de a felépülésig is hosz- szú az idő, így rengeteget kell küszködni a sikerért. De mindent megér, amikor az apa, aki a gyereke arcát kétéves korában látta utoljára, tizenkét év után visszakapja a látását” - magyarázza Radó Gábor. A szemész orvos 2003 óta dolgozik Erdélyben, először Nagyváradon, az idei évtől pedig Szatmárnémetiben fogadja a betegeket. 1999 óta harmincnál több műtéti tanfolyamot tartott, a román ultrahangos sebészek első generációjának műtétéinél segédkezett, amiből nagy barátságok születtek. A Szent János Kórházban fejezett be egy műtétet, miután délelőttöt kilenc beteget operált meg a Szent István Kórházban, és még csak kora délután volt, amikor telefonon sikerült elérnem Radó Gábort. Az egyik legismertebb magyar szemorvos éppen egy harmadik helyre, a Mester utcai rendelőbe tartott, ahol egynapos sebészeti ellátást végez, de, mint mondja, ezen kívül szerződésben áll a dunaújvárosi kórházzal, és rendszeresen jár Erdélybe is. „Igazából semmi szükségem már arra, hogy ennyi helyen dolgozzak, de nem tehetek róla, nagyon szeretem a munkámat” - magyarázza. S hogy miként bírja fizikailag hatvanhárom Újabban egyre gyakoribb az ideghártya-üvegtest határának betegségei miatti műtét. Mint mondja, a lézeres látásjavító műtéteken kívül minden szem- betegséggel foglalkozik, végez Névjegy RADÓ GÁBOR (63) A MIKROSEBÉSZETI ELJÁRÁSOK és a szaruhártya átültetés specialistája. A budapesti Szent István Kórház, és 2014-től a szatmárnémeti Vitreum Szemészeti Klinika szemész főorvosa. A ROMÁN SZEMORVOSTÁRSASÁG és a Román Retinológiai Társaság tiszteletbeli tagja. Anyanyelvén kívül románul, angolul, németül, franciául és oroszul beszél. Öt helyen dolgozik, évente 1500 szemműtétet végez, pedig hatvanhárom éves Radó Gábor szemészorvos. Az elsők között operált Magyar- országon újfajta technikával szürke hályogot, Erdélyben ő végzi a legtöbb szaru- hártya-ültetést, és a lézeres látásjavításon kívül nincs olyan területe a szemészetnek, amelyet ne művelne magas szinten.-----------------------------------—rtt-------------------n--------AS-összeállítás Együttműködés: több forráshoz juthatnak a kkv-k kezesség Szeptembertől a teljes takarékszövetkezeti hálózatban elérhető a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezesség (garancia) szolgáltatása a Takarékbank Zrt. és a Garantiqa közt létrejött együttműködési megállapodás révén. Az együttműködés célja, hogy országszerte elősegítsék azon kis- és közepes vállalkozások forráshoz jutását, amelyeknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért hitelezésük, támogatásuk túlzottan kockázatosnak minősülne. A takarékszövetkezeteknél elérhető kezességvállalás a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében is igénybe vehető. A kezességvállalás szeptembertől a mintegy 1600 fiókot számláló teljes hazai takarékszövetkezeti hálózatban a Takarék Hitel Plusz termékhez kapcsolódóan egységes feltételekkel érhető el: a kezességvállalás 3-100 millió forintig éven túli forgóeszköz-vagy beruházások finanszírozására, illetve hitelkiváltásra is igénybe vehető a 2,5 százalékos kamatú jegybanki Növekedési Hitelprogram keretei közt is. „A szövetkezeti hitelintézeti integráció és a Garantiqa együttműködésének célja, hogy minden eddiginél több vidéki mikro, kis- és közepes vállalkozás juthasson kedvező kamatozású forráshoz, a megállapodás révén továbbá egyszerűbbé és gyorsabbá válik a hitelfelvétel a kkv-k számára”- mondta el Urbán Zoltán. A társaság vezérigazgatója hozzátette: a)Garantiqa Hitelgarancia készfizető kezességvállalási szerződéseinek száma 2013-ban megközelítette a 28 ezret, amelyek 80 százaléka mikro, kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutását segítette elő. A GHG tavaly 280,6 milliárd forint új készfizető kezességet vállalt, ezzel 350,7 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő a magyar gazdaságba. „A takarékszövetkezetek elkötelezettek a vidéki kkv-k és az agrárvállalkozások hitelezésében, a szövetkezeti hitelintézeti integráció piaci részarányát meghaladó mértékben vesz részt a jegybanki növekedési hitelprogramban, amelynek keretében az integráció tagjai eddig összesen több mint százmilliárd forint hitelt folyósítottak” - hangsúlyozta Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója. ■ AS Kiemelt feladatként kell kezelni a családok megerősítését EGYEZMÉNY Bemard De Vos: nincs kellő nemzetközi együttműködés a gyermekek védelmére Magyarországon évente nagyjából 200 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, és mintegy 6000 gyermek lesz erőszakos bűn- cselekmény áldozata - mondta Herczeg Anita, Áder János köztársasági elnök felesége az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten. A rendezvény fővédnöke hangsúlyozta: ők nemhogy a speciális jogaikat nem tudják érvényesíteni, de az általános emberi jogaik is súlyosan sérülnek, pedig a gyerekeket külön törvény védi. A gyermekek jogairól szóló egyezmény - amelyet Magyarországon 1991-ben hirdettek ki - kimondja, hogy a gyermekeket sebezhetőségük, gyengeségük és kiszolgáltatottságuk miatt különleges jogok illetik meg. A dokumentum létrejötte világossá tette, hogy „a jog nem egy éttermi menü, amiből a gyermekeknek a kis- adag is elég” - fogalmazott a fővédnök, és hozzátette: bár az országok kötelesek jelentést készíteni az elért eredményeikről, a munka sosem korlátozódhat arra, hogy csupán feltárja a jogsértéseket. „Újabb 25 év múlva csak akkor lehetünk nyugodtabbak, ha érdemi javulásról számolhatunk be” - hangsúlyozta. Bemard De Vos A jövő társadalma olyan lesz, amilyenné a gyermekeket neveljük, amit értük teszünk, nem humanitárius luxus, hanem jól felfogott érdek, hiszen a jövőt határozzuk meg azzal, hogyan bánunk a gyermekekkel - mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa. A szakember arról is beszélt, hogy tíz napja tárgyalta az ENSZ gyermekjogi bizottsága Magyarország jelentését, amelyben az elmúlt évek tapasztalatairól adtak számot. A veszélyeztetettségben élők nagy száma azt bizonyítja, hogy folyamatos erőfeszítések szükségesek a gyermekek jogainak védelmében. Danks Emese, az Unicef magyar bizottságának ügyvezető igazgatója előadásában arról számolt be, hogy a gyermek- halandóság az elmúlt 25 évben a felére csökkent, ezzel együtt azonban 2013-ban még mindig 6,3 millió gyermek halt meg elkerülhető okokból. A gyermekek jogainak érvényesülését ma is nagyban befolyásolja, hova születettek, milyen körülmények között él a családjuk, és hogy fiúnak vagy lánynak születtek-e - mutatott rá. Danks Emese szerint a gyermekeket is be kellene vonni az őket érintő döntésekbe. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára előadásában azt mondta: a gyermekek jóllétét nehéz elválasztani a családjuk jóllététől, mivel mindennapjaikat meghatározza, hogy milyen körülmények között él a családjuk. A kormány ezért is tartja kiemelt feladatának a családok megerősítését - hangsúlyozta. Bemard De Vos belga gyermekjogi ombudsman azt emelte ki, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság a világban, emiatt romolhat a gyermekek helyzete is, és nincs kellő nemzetközi együttműködés a védelmükre. A konferencián Székely László és Danks Emese közös felhívást írt alá a gyermekszegénység visszaszorításáról és a gyermekek jogainak jobb megismertetéséről. ■ A. E.
