Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-18 / 218. szám
Rezsiharc minden áron? kéményseprés Nem tudják pótolni a kieső szolgáltatásokat Október közepétől megsokszorozódnak a fűtéssel kapcsolatos feladatok, így a katasztrófavédelem is kénytelen beszállni az ellenőrzésbe HÍRSÁV Olcsóbbak lesznek az üzemanyagok csökkenti bruttó 2-2 forinttal a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A csökkentéssel a gázolaj literenkénti átlagára 424-425 forintra, a 95-ös benziné 418- 419 forintra mérséklődik. A Mól legutóbb múlt tegnap változtatott az árakon, akkor a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 4 forinttal emelte, a gázolajé nem változott. ■ MTI Teljes készültségben az ukrán hadsereg az érvényben lévő kelet-uk- rajnai tűzszünet ellenére Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra utasította a védelmi és a belügyminisztériumot, hogy tartsa teljes harckészültségben a fegyveres erőket. A miniszterelnök a kabinet szerdai ülése után kijelentette: Oroszország láthatóan nem akarja „sem békével, sem stabilitással megajándékozni” Ukrajnát. Jacenyuk előrebocsátotta továbbá, hogy ha Moszkva az EU-társulási megállapodás nyomán korlátozásokat vezet he az ukrán termékekkel., szemben, Kijev is hasonló válaszlépést tesz. ■ jVJJlí Állampolgárság: elvetették a beadványt nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról: a testület eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panaszt, mivel nem volt meg a döntéshez szükséges 7 fős többség. A beadvány kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amely alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. ■ MTI. A rezsicsökkentés hatására egyre több kéményseprő-szolgáltatást végző cég; szüntette meg vállalkozását. A szakmai szövetség nem tartja kizártnak, hogy számuk tovább fog csökkenni, akár még a téli időszakban. Ha egy hónapon belül ne m rendeződik a helyzet, beláthatatlan következmények lesznek - mondta a Magyar- országi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke. Agyagási Edit Komoly anyagi problémát jelent a kéményseprők szövetségének a rezsicsökkentés, egyre többen adják vissza vállalkozói szerződésüket az önkormányzatoknak. A tavaly májusban életbe lépett törvény miatt több mint tíz vállalkozás szüntette meg tevékenységét, és helyzet bizonytalansága miatt valószínűleg tovább romlik a helyzet - magyarázta a szakember. „Nekünk már október közepétől tervezni kell a jövőévet, de ezt most nem tudjuk megtenni, mivel kérdéses, a kormány által ígért kompenzáció folyósításának ideje, összege” - tette hozzá. A bizonytalan helyzet a lakosság számára sem túl megnyugtató, mivel október 15-től tavaszig megsokszorozódik a fűtéssel kapcsolatosa feladatok mennyisége. A létszámhiány miatt a katasztrófavédelem jelöl ki közérdekű közszolgáltatókat a szükséges munkálatok ellátására - mondta az elnök. Adataik szerint eddig három megyében - Baranya, Hajdú-BiJogszabály a holdingról A kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egyetért egy olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, és fenn- tarthatóan működik - így szól az augusztusban elfogadott jogszabály. A kormányhatározat előírja, har és Győr-Moson-Sopron megyében kellett beavatkozniuk a megyei hatóságoknak. Korábban Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke azt nyilatkozta, hogy 842 településen - köztük.Pestmegyében - felfüggesztik a szolgáltatást. A tagvállalatok kijelentették, hogy nem tudják pótolni a kieső szolgáltatásokat, „ember- és eszközhiány miatt, illetve likviditási helyzetükben sincsenek tartalékok”. Leikauf Tibor szerint a kormány által beígért nonprofit hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter - az igazságügyi miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együtt -szeptember 15- ig nyújtson be előterjesztést a rendszer kialakításához szükséges jogszabály-módosítási javaslatokról, a gazdasági megalapozó számításokról. holdingon keresztül jól ellen- | őrizhető módon történne meg a szükséges kompenzáció. „Akár állami holdingban gondolkodunk, akár más megoldásban, a kéményseprői szolgáltatás mindenképpen állatni kompenzációt igényel, anélkül ezt a tevékenységet végezni lehetetlen” - hangsúlyozta. A kormány a napokban je- | lentette be, hogy folytatják a rezsicsökkentést. Október 1-től tovább csökkennek a családok terhei, mivel a távhő ára 3,3 százalékkal lesz kevesebb. „Ez óriási változás, ha belegondolunk abba, hogy 2010-ben még a magyar családok fizették Európában a legmagasabb gáz árat és a második legmagasabb áram árat”- fogalmazott Kurucz Éva kormányszóvivő, és hozzátette: a következő lépés a rezsiholdig létrehozása, amely az ipari rezsicsökkentés és a hazai vállalkozások versenyképességének javításának további alapja. A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés mellett - hangsúlyozta a kor- ! mányszóvivő. Októbertől ismét számos gyógyszer ára változik változás Lassan eltűnik a vaklicit r endszerétől remélt megtakarítás a hazai egészségügyben Kifulladni látszik a gyógyszer- gyárakat készítményeik árának csökkentésére kényszerítő úgynevezett vaklicit intézménye, legalábbis erre lehet következtetni az októbertől hatályos új gyógyszerárakból. Ezek azt mutatják, hogy bár 396 szerhez olcsóbban lehet majd hozzájutni a patikákban, csaknem ugyanennyi, 378 orvosság viszont drágább lesz - tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A kiemelt - 100 százalékban támogatott - orvosságok közül 51-nek áüagosan 124,2 százalékkal emelkedett és mindössze 13-nak csökkent az ára, átlagosan 20,3 százalékkal. Az emelt támogatást - 50,70, vagy 90 százalékot - élvező készítmények körében kétszer annyinak nőtt az ára, mint amennyinek csökkent: 149 kerül többe októbertől, átlagosan 25,4 százalékkal, míg 72 lesz olcsóbb, átlagosan 22,4 százalékkal. A normatívan - 25, 55 vagy 80 százalékban - támogatott gyógyszerek körében viszont többnek csökken az ára, mint amennyinek emelkedik: 178 orvosságért ugyan áüagosan 3,1 százalékkal többet kell majd fizetni, de 311 olyan készítmény lesz, ahol a térítési díj át lagban 9,7 százalékkal mérséklődik. A csökkenő árak alapvetően gyártói árversenyeztetés, az úgynevezett vaklicit következményei. A 2011 őszén bevezetett 5 t p A kevésbé támogatott szerek közül többnek csökken az ára eljárás lényege, hogy az OEP árversenyt hirdet az azonos hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszerek között. A cégek nem ismerik egymás ajánlatát, vakon licitálnak. Az egészség- biztosító a legolcsóbb termék árát referenciaámak tekinti, és ahhoz képest nyújt támogatást az ugyanabba a hatóanyag-csoportba tartozó többi terméknek is. A vaklicitbe a leggyakrabban szedett támogatott orvosságokat - például vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, antidepresz- szánsokat - vonták be. Az első három vakliciten még 5, 20, majd 8 milliárdot takarított meg a biztosító, de a gyártók figyelmeztettek, hogy A devizahitelesek megmentése segítheti a növekedést prognózis A kormány által várt 3,1 százaléknál is nagyobb, 3,5 százalékos idei GDP-növekedés- re számítanak a TakarékBank elemzői. Szerintük a növekedést elsősorban a versenyszféra beruházásai húzhatják, de a növekvő jövedelmek is segítenek. A második negyedéves 3,9 százalékos GDP-bővülés lehetett a csúcspont, innen már lassulás jöhet, de ez nem lesz jelentős mértékű. Jövőre is kirobbanó formában maradhat a gazdaság, így a növekedés elérheti a 2,9 százalékot, amit a lakossági fogyasztás megugrása okozhat. Mindez főként a devizahitelesek törlesztőrészletek csökkenése miatt történhet, amelynek egy részéből a lakosság korábban elhalasztott fogyasztását pótolja majd. A legtöbb elemzőház azonban alacsonyabb GDP-növe- kedést vár jövőre. A TakarékBank szerint inflációs nyomás továbbra sincs a gazdaságban, idén nem is várható a fogyasztói árindex emelkedése. A piaci folyamatokat jobban tükröző maginfláció ugyan 2,5 százalék körül van, de a főindex nulla százalék körül mozog. Jövőre 2 százalékos inflációra számítanak. „Inflációs félelmek miatt egyelőre nem, legfeljebb a.pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 2015 második felében”- vélte Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Balatoni András, az ING Bank közgazdásza úgy látja, hogy a gyenge hazai fizetőeszköz jelenleg segíti az infláció normalizálódását (1 százalékos leértékelődés 0,2 százalékkal növeli a fogyasztói árindexet). Most jól jön a forint esése inflációs szempontból, és támogatja az MNB 3 százalékos céljának elérését, ezzel együtt további leértékelődést nem tartana kívánatosnak az elemző. „Ha a fogyasztói árindex normalizálódik, akkor a további leértékelődés az inflációs cél elérésének hitelességét erodálhatja” - vélekedett. ■ H. J. egy bizonyos árszintnél lejjebb nem fogják vinni a termékeiket, mert ezzel azt kockáztatják, hogy más európai piacokon is csökkenteni kell készítményeik árát. Ráadásul az árspirállal elért extrém alacsony árajc egy része már devalválja a gyógyszer, a kezelés értékét, amihez a nagy gyártók szintén nem kívánják adni a nevüket. Európán belül már így is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gyógyszerek ára: az átlagos fogyasztói ár 2013-ban 1948 forint volt dobozonként, ami csak a tavalyi évben átlagosan 3,3 százalékos, 2010 óta pedig 6,3 százalékos árcsökkenést jelent. ■ H. É. KÖZÉmPBHI m -'*■ • :=■. í _ '
