Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-18 / 218. szám
4 2014. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Mára nemcsak ismert, sikeres is lett Erzsébet Somogybán is Hárfa szögesdrót húrokkal Siófokon múltidéző Karpelesz Janka levese, Cservenyi bácsi fogasszelete, Blau Jónás kóser panziója ► Folytatás az 1. oldalról Mára összesen kétmillió ember használja hazánkban az Erzsébet-utalványt, több mint 46 ezer munkáltató döntött eddig úgy, hogy utalványt ad munkavállalói számára, s több mint 58 ezer elfogadó- helyen lehet azokat beváltani - mondta a szerdai kaposvári sajtótájékoztatón Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke. - Az utalványforgalom az induló évben 83, a második évben 127 milliárd forint volt, s ebben az évben eléri a 140 milliárdot. Erzsébet utalvánnyal fizetik ki az alapvető élelmiszerek nyolc és fél százalékát. Az utalványból származó pénzügyi eredményt közfeladatok ellátására kell fordítania az üdülési alapítványnak, ez az Erzsébet-program. - Melynek a 400 ezredik résztvevőjét köszönthetjük az idén - mondta Guller Zoltán -, ebből 180 ezer gyerek vett részt hosszabb-rö- videbb üdülési lehetőségen. A teljes belföldi turizmus négy és fél százalékát az Erzsébet-program adja. A programra a jövőben is pályázni kell, s aki jogosult, automatikusan megkapja a részvétel jogát a táborozáson minimális önerő befizetése mellett. Az Erzsébet-program tematikus táboraiban kiválasztott tehetséges fiatalokat az alapítvány egy éven keresztül támogatja pénzadománnyal és táborozási lehetőségekkel a Talentum-program keretében. Somogyból öt gyermek vett részt tavaly a programban, az idén pedig országosan száz körüli gyermek számíthat az alapítvány támogatására. Somogyból több mint 2000 gyerek vett részt Erzsébet-tábor- ban tavaly és az idén, Kaposvárról pedig 500 - mondta Szita Károly, s azt is közölte: 2013-ban a kaposvári Horváth Boglárka volt az egyik, aki részt vett Er- zsébet-táborban és képzőművészet kategóriában különdíjat nyert. ■ Márkus Kata Hárfa szögesdrót húrokkal, a húrok között Dávid-csillag - holokauszt-emlékművet avattak Siófokon. Fónai Imre- Vannak, akik azt mondják, idén, a holokauszt 70. évfordulóján túl sok, a siófokihoz hasonló megemlékezést tartanak, de a vészkorszakról nem lehet elégszer megemlékezni, hiszen rengeteg embert küldtek a halálba Magyarországról is - mondta lián Mohr, Izrael magyarországi nagykövete. Siófokról közel ötszáz zsidót hurcoltak el 1944- ben, közülük hetvenketten tértek vissza a második világháború után. A siófoki zsinagóga kertjében felállított emlékmű civil kezdeményezésre valósult meg; az Egyesült Államokban létrehozott Lantos Alapítvány finanszírozásával és az önkormányzat támogatásával. „A zsidók jelentős szerepet játszottak a település életében”- írta Zsidók Siófokon című kötetében a nemrég elhunyt hely- történész, Matyiké Sebestyén József. Ebben olvasható: a hitközösséget 1862-ben alapították, s a fürdőtelep kialakításában is jelentős szerepet játszottak a zsidók. A gazdasági életbe korcsmák, fogadók, csapszékek üzeA vészkorszakról nem lehet elégszer megemlékezni, lián Mohr izraeli nagykövet az új siófoki emlékmű előtt meltetésével, kereskedőként és fuvarozóként kapcsolódtak be. Az első rabbi a balatonfőkajá- ri Dessauer Mór volt, a zsinagóga pedig 1869-re épült meg. Már ebben az évben magyar nyelvű iskolát is alapítottak, ebben tanult többek között Kálmán Imre és ötven éven át tanított Rónai Adolf. A tanítványai között volt Révész Géza, a később világhírű pszichológus is. Sámuel Aranka pedig magánóvodát tartott fenn; ennek helyén létesült később a községi óvoda. A gyógyfürdőt Glatz Henrik 1893- ban nyitotta meg. Ebben-az időben már híres volt a siófoki vendéglátás; az első világháború előtt a visszatérő vendégek tudhatták, hogy a fogasszeletet roston a Fogas szálló éttermében, Cservenyi bácsinál sütik a leg- ízletesebbre, s hogy ott Sovánka Nándor muzsikáját lehet élvezni. A bécsi csonthús és a tyúkleves Karpelesz Jankánál, a Balaton szállóban volt a legzamatosabb. A vízparton, a fürdőtelepi étteremben Váradynál - ő Krúdy Gyula apósa - a franciás ételek és sültek kedvelői tanyáztak. A Royal szálló híres vendéglősénél pedig Magyari Imre muzsikált-hangversenyzett. Ebben az időben Siófokon hat szálloda volt háromszáz szobával, nem sokkal később megnyílt Blau Jónás ortodox kóser panziója. A vendégforgalom a településen főként a polgárokra épült, a magyar és osztrák zsidók kedvelt üdülőhelyévé vált; a nyaralók nyolcvan százaléka ugyanis izraelita vallású volt. A zsidók nyomda, múzeum és színház alapításával is részt vettek a település életében. Siófok és környéke vált a Tanácsköztársaság bukása után a zsidóüldözések színterévé, de szinte hihetetlen módon a siófokiakkal szemben semmiféle atrocitást nem követtek el. A második világégés idején azonban elhurcoltak innen 135 nőt és 62 férfit; a legidősebb az 1854- ben született özvegy Neubauer Pálné, a legfiatalabb az 1944. április 30-án született csecsemő, Márkusz István volt. 1945 végén a hitközség másfél kiló aranynyi pénzért tetette rendbe a németek által raktárnak használt templomot. A mai siófoki zsinagóga 1986 óta áll. Szilvanap lecsóval, felvonulással és házibulival nagyatádi erdélyi kör Három mázsa gyümölcs öt üstben, s tizenegy bográcsban főtt a szarvaspörkölt A nagyatádi Erdélyi Kör szerevezésében megtartott „Szilvanapon” a hagyományokhoz híven három mázsa szilva rotyogott öt üstben, s tizenegy bográcsban főtt a versenyző csapatok szarvas pörköltje. Hogy a Kézdivá- sárhelyről, Nyűvedről és a To- rontálvásárhelyről érkezett, valamint a meghívott vendégek is jól lakjanak egy nagy üstben nekik is szarvas pörköltet készítettek. A rossz időjárás miatt a városi sportcsarnokban felállított színpadon egymást követték a fellépő táncosok, énekesek. Szabó Emma helyi író-költőnő is felolvasott kedves műveiből. A legnagyobb tapsot talán a Györ- ke Krisztina által vezetett kéz- divásárhelyi táncosok kapták a helyi fürjecske táncosok mellett. A Hunyadi lakótelepiek lecsót készítettek, tömbkörüli futóversenyt, aszfaltrajz versenyt tartottak, egészségügyi mérést c Indulásra készen a fogatok Ahány kondér, annyiféle finomság szerveztek. Az időjárás a kegyeibe fogadta a szüreti felvonulás résztvevőit, akik lovon, szekéren vagy gyalogosan szelték át a várost. A Kaproncáról és Krizsev- ciből érkezett énekesek és táncosok a Kulturális központban mutatták be műsorukat. A legfinomabb Hunyadi-lecsót a Char- lie és angyalai sütötték, a legíz- letesebb szarvaspörköltet a bö- hönyei Csillagösvény Egyesület csapata készítette. ■ Györke J. Trabanton szállni manapság már igazán drága élvezet papírjaguár Negyedszázada a határon hagyták Trabijaikat a keletnémet menekültek, ma státusszimbólum lett a kocsi leharcolt Wartburgok, Trabantok százai maradtak az osztrák-magyar határ innenső oldalán, amikor huszonöt éve szeptember 11-én Magyarország felnyitotta a sorompókat a keletnémet menekültek előtt. Utóbbiak tízezerszám özönlöttek át Ausztriába, s sokan maguk mögött akarták hagyni a szocializmus utolsó emlékét is, így autójukat is a magyar oldalon hagyták. Főként a Trabanttól, a Német Demokratikus Köztársaság egyik emblematikus termékétől akartak szabadulni. Kevesen gondolták, hogy a Papírjaguár mára státuszszimbólummá válik nemcsak az egységes Németországban, de idehaza is. - A Trabant a lábam - mondja Piszker Sándor, s büszkén mutatja a 601-es kombit, mely úgy néz ki, mintha most gördült volna le a zwickaui gyártósorról. - Enélkül házhoz kötött lennék. A kaposvári trabantosok szerint ennél egyszerűbb autó nincsen, és sosem hagyja cserben az embert A középkorú kaposvári férfi a nyolcvanas években vette a fehér kombit, s bár azóta megany- nyi nyugati kocsi is megfordult a kezei között, a Trabijához ragaszkodott. S persze ápolta, gondozta, folyamatosan felújítgatta.- Egy tízes és egy tizenhetes kulcs, valamint egy csavarhúzó kell hozzá - állítja Sebestyén Krisztián, a keletnémet autók somogyi fanatikusainak egyik vezetője, aki húsz év alatt úgy hatvan Trabant tulajdonosának mondhatta magát. - Ennél egyszerűbb autó nincsen, könnyen javítható, s csak akkor hagy cserben, ha durrdefektet kap vele az ember. Minden más esetben helyben reparálható. A fenntartása viszont ma már nem olyan egyszerű, mint a szocializmusban: továbbra is keveréket kér a tankolásnál, ilyen viszont már nem létezik a kutaknál, vagyis a tulajnak magának kell adagolnia az olajat a benzinHárman loptak egy Trabantot A kaposvári rendőrkapitányság bűnügyi osztálya lopás gyanúja miatt indított eljárást két büssüi és egy kaposvári lakos ellen. Kedden éjszaka a kaposvári Pécsi ' utcában három férfi betörte egy Trabant ablakát, és a járművet ellopták A taszári körzeti megbízottak öt perc múlva a 61-es főúton, a taszári körforgalomnál megállították a keresett járművet és benne a három férfit KG. hez. Az eredeti alkatrészek is egyre drágábbak, hiszen sokan rájöttek, a fanatikusok kinyitják a pénztárcájukat egy-egy hiánycikkért.- Ugyanannyi kipofozni, mint egy korabeü Mercedest - jegyzi meg Sebestyén Krisztián. - És sajnos ezen is van mit cserélni: tévhit ugyanis, hogy a Trabi nem rohad, hiszen csak a váz műanyag, a kasztni fém. Mivel tényleg csak a rajongók áldoznak rá, egyre kevesebb Trabant fut az utakon: a rendszer- váltásnál még háromszázezres szám ma harmincezerre apadt. Illetve ennyinek van rendszáma, valóságban sokkal kevesebb pöfög már rendszeresen. Napi használatban Somogybán alig néhány tucat. - Ez az idén negyven éves - int a kombi felé Piszker Sándor. - Kilencven az utazósebessége, jó olajjal a százhúszat is bírja. Az autó megbecsülése egyre- növekszik: egy jó állapotú Trabi- ért Németországban megadnak 3-4000 eurót is, az igazi kuriózumok, mint a P50-es vagy az 500- as kombi pedig tízezer euró felett cserél gazdát. Persze ’89 szeptemberében ezt még senki sem tudhatta... ■ Vas A. i
