Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-15 / 215. szám

HÍRSÁV Vizsgálja az S&P az adósosztályzatot a héten végrehajtja a ma­gyar államadós-kockázati osztályzat soros felül­vizsgálatát a Standard & Poor's, bár az nem feltétle­nül bizonyos, hogy ennek az adósosztályzat vagy az osztályzati kilátás módo­sulásában megmutatkozó konkrét eredménye lesz. A nemzetközi hitelminősítő az európai uniós előírásoknak megfelelően előre össze­állította a szuverén adósbe­sorolások áttekintésének idei menetrendjét. A listán a magyar szuverén osztályzat következő felülvizsgálata pénteken esedékes. ■ MTI Holdingba rendezhetik a közszolgáltatókat A holding alapú nonprofit közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok ter­vezete, valamint a szükséges kormányzati intézkedésről szóló előterjesztés október 31-ig kerül a kormány elé a vonatkozó kormányha­tározat alapján - közölte a Kormányzati Informáci­ós Központ. A kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egy olyan állami tulajdonú hol­ding létrehozásán dolgozik, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenn- tarthatóan működik. ■ MTI Megosztottság autonómiaügyben a székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamoz­galom egységét a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) által elkészített autonómiatervezet, amelynek egy munkaváltozata került kedden nyilvánosságra. Az SZNT Izsák Balázs elnök által jegyzett vasárnapi köz­leménye szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é volt. Az SZNT szerint az új au­tonómiamozgalomnak az a jelmondata, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Szé­kelyföld autonómiáját. ■ MTI Állami mentőöv nagy orosz cégeknek Oroszország kész Nemzeti Jóléti Alapjából pénzügyi mentőövet dobni a Rosz- nyefty (Rosneft) vezető olajvállalatnak és a Nova- tek földgáztermelő cégnek, amelyek a nyugati szank­ciók miatt több tízmilliárd dolláros segítséget kértek az államtól - mondta Anton Sziluanov orosz pénzügy- miniszter. „Általában véve készek vagyunk mérlegelni ezeket az előterjesztéseket a Nemzeti Jóléti Alap 60 szá­zalékának korlátján belül”- fogalmazott a miniszter egy milánói rendezvényen az Interfax hírügynökség beszámolója szerint. ■ MTI Ezermilliárdos elszámolás hitel 680 ezer deviza és 650 ezer forint alapú hitelt érint a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök a rádióstúdióban mondta el, hogy a törlesztőrészletek egyharmadával csökkennek majd Szeptember 24-én szavaz­hatja meg a parlament a már benyújtott törvényjavaslatot a bankrendszer elszámoltatásá­ról, amely 400 pénzintézetet és 1,3 millió családot érint. Éber Sándor „A pénzintézeteknek összesen mintegy ezermilliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfe­leiknek a bankok elszámoltatása során” - közölte pénteken Ro- gán Antal miután ismertette a Fidesz-KDNP tapolcai évadnyitó frakcióülésének döntéseit. A Fi­desz frakcióvezetője elmondta, hogy a tisztességtelenül alkalma­zott árfolyamrésből és az egyolda­lú szerződésmódosításból fakadó banki elszámolási kötelezettség elfogadott menetrendje szerint a már benyújtott törvényjavaslatot szeptember 16-án kezdi tárgyal­ni a parlament, szeptember 24- én pedig megszavazzák. A 400 érintett pénzintézetnek minden fogyasztói deviza-, devizaalapú és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot, nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forinta­lapú hitelt érint. Elsőként a devizahitelesek esetében kell elszámolni. Az ál­lamot nem perelő bankoknak 2015. január 15-29. között kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. Ezeknek az ügyfe­leknek már a következő hónap­ban, így februárban csökken­hetnek a törlesztőrészletei. A pe­relő 79 pénzintézetnek február 14-28. között kell elvégezniük az elszámolást. A forinthiteleseknél a kifogá­solt tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások ügyé­ben 2015. január 5-12. közé esik majd a perindítás időszaka. A nem perelő bankoknak ápri- Us 16-30. között, a perelőknek az OTP BANK és az OTP Jelzá­logbank állam elleni kereseté­nek együttes tárgyalását felfüg­gesztette pénteken a Fővárosi Törvényszék és az Alkotmány- bíróság (Ab) elé terjesztette az ügyet. Szeptember 5-én az Eger és Környéke Takarékszövetke­zetperében is felfüggesztették az eljárást és az Ab-hez fordult a bíró, kérve az eljárás alapjául pedig augusztus 15-29. között kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleilmek. Akiknek még élő Szerződésük van, az elszámolás során a banknak a tisztességte­lenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna, így csökkenni fog a tőke, ennek kö­vetkezményeként pedig a kamat. „A két legnagyobb pénzin­tézet adatai alapján 25-30 szá­zalékkal lehetnek kisebbek a törlesztőrészletek” - mondta Rogán. Orbán Viktor kormány­fő pénteki rádióbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a törlesztő­részletek átlagosan egyharma­dával csökkennek. szolgáló nyáron elfogadott tör­vény alkotmányellenességének megállapítását, és visszamenő- leges hatályú megsemmisítését, mivel a törvény sérti a vissza­menőleges hatályú jogalkotás tilalmát és a szerződés szabad­ságelvét. Trócsányi László igaz­ságügyi miniszter szerint meg­alapozatlan a devizahiteles tör­vényt támadó indítvány. Rogán bejelentette, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre. Kamatemelési moratóriumot vezetnek be legkésőbb 2016. április 30-ig, így pénzügyi in­tézmény egyoldalú kamat-, költ­ség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. A frakcióvezető szerint a parlament a határidőig újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek az átlátható árazásra. „Magyar- országon megszűnik az apró­betűs szerződések időszaka” - hangoztatta Rogán. Akinek már lezárult hitel- szerződése van (2009 július 16. az elévülési határidő), azoknak a bankok készpénzben számol­nak el jövő márciusban. A Ma­gyar Nemzeti Bankot hatalmaz­zák fel a rendeletalkotásra, hogy milyen képletek alapján történ­jen meg az elszámolás. Rogán lapunknak elmondta: az érintett hiteleseknek nincsen tennivaló­juk, a bankoknak kell értesíteni­ük őket és elküldeniük nekik az elszámolást. A végtörlesztők ese­tében kell az ügyfeleknek kezde­ményezni márciusban a novem­berben esedékes elszámolást. Egy százalék alatti növekedés jöhet idén az eurózónában kilátások Az euóróznában 2014-ben ugyan a gazdaság növekedésére számít az Euró­pai Központi Bank (EKB), de annak mértéke szerintük nem éri el a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát - mondta az EKB elnökhelyettese, Victor Constancio az Európai Unió pénzügyminisztereinek szom­bati, informális milánói talál­kozója után újságíróknak. „Ar­ra számítunk, hogy a második negyedéves megbicsaklás után növekedés lesz a harmadik negyedévben, de éves szinten a növekedés üteme egy száza­lék alatt marad, ami nagyon alacsony” - fogalmazott Victor Constancio. Az eurózónában 2014 második negyedévében stagnált a gazdasági növeke­dés, míg az első negyedévben negyedéves alapon számolva csupán 0,2 százalékkal nőtt a GDP. Közben az unió pénzügymi­niszterei (Ecofin) jó befektetési lehetőségek megtalálásával és konkrét intézkedések kidolgo­zásával bízták meg az Európai Bizottságot és az Európai Be­ruházási Bankot (EIB) szom­baton, informális milánói ülé­sükön, amelyen arról tanács­koztak, hogy hogyan lehetne lendületet adni a közösség gyengélkedő gazdaságainak az adósságproblémák mélyítése nélkül. „Azzal bíztuk meg a bi­zottságot és az EIB-t, hogy sür­gősen készítsen egy előzetes . jelentést a (növekedés felgyor­sítása érdekében) megtehető gyakorlati lépésekről, nyeresé­ges befektetési projektekről” - közölte Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszterek tanácsa október 14-én fog egyeztetni a potenciális befektetésekről, eddig kell elkészülnie az előze­tes jelentésnek. A befektetések jellegéről egyelőre semmit sem tudni, de finanszírozásukról a szombati ülésen négy lehet­séges alternatíva is felmerült, amelyek közös eleme a magán­tőke bevonása. ■ MTI Trócsányi: Megalapozatlan indítvány Nem küldik az adatokat a szolgáltatók egészségügy A naprakész számokból a szakemberhiányra is következtetni tudnának Hiába volt kötelező, az egész­ségügyi szolgáltatók mind­össze 65 százaléka tett eleget adatszolgáltatási kötelezettsé­gének az Országos Tisztifőor­vosi Hivatal (OTH) felé. Pedig a renitensek 30 ezertől akár 5 millió forintig terjedő egészség- ügyi bírságra is számíthatnak. A nyilvántartásba július 1-ig kellett volna feltöltenie az ada­tokat minden hazánkban mű­ködő házi és szakorvosi rende­lőnek, kórháznak, patikának, gyógyeszköz-forgalmazóknak. Sőt, az egészségügyi szolgálta­tók, gyógyszertárak által fog­lalkoztatott egészségügyi dol­gozókra vonatkozó információk mellett az egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozó egész­ségügyiek adatai is bekerülnek a listába, már, ha egyszer meg­küldik őket. A helyzet egyelőre az - mint arról Pallér Judit országos tisz­tifőorvos egy rendezvényen be­számolt -, hogy nem egy egész­ségügyi szolgáltatónak még az Excel-táblák kitöltése is gondot okoz, de amit kitöltenek, azok között is sok a hibás. Az adatbázisra azért van szükség, hogy naprakész infor­mációk álljanak rendelkezés­re arról: milyen egészségügyi intézmények, gyógyszertárak működnek hazánkban, hol és milyen tevékenységet végez­nek, milyen szervezeti formá­Paller Judit bán, ki, milyen szakképesí­téssel, milyen jogviszonyban, illetve munkakörben dolgozik. Az OTH adatbázisa tulajdon­képpen az úgynevezett humán- erőforrás monitoring rendszer alapja, amely nem más, mint a dolgozók életkor, képzettség és munkavégzés helye szerinti nyilvántartása. Ennek az adat­bázisnak a fejlesztésére össze­sen félmilliárd forint uniós tá­mogatást kapott még 2012-ben az Egészségügyi Engedélye­zési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a Gyógyszerészeti és az Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) konzorcium. Az egészségügy humánerőfor­rás-helyzetéről legkorábban 2015-ben lesz átfogó kép, az adatgyűjtésről ugyanis még csak idén év elején született meg a jogszabály. A naprakész adatokból töb­bek között a szakemberhiány­ra is következtetni lehet, ami azért nagy jelentőségű, mert a tavaly év végén megjelent egészségügyi humánerőfor­rás-jelentés állítása szerint az egészségügyi dolgozók töme­ges elvándorlása sem kell ah­hoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szakemberhiány. Ezt alátámasztják az Egész­ségügyi Engedélyezési Hivatal adatai is. ■ Haiman Éva KöZEIlT*M^M

Next

/
Thumbnails
Contents