Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

8 INTERJÚ 2014. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP zacher Gábor Havonta érkeznek az új drogok, amelyek rövid távon is életveszélyesek lehetnek. Évtizedek alatt lehetne érdemi eredményt elérni. Az alkohol még brutálisabb károkat okoz hazánkban, mint a drog. / > M / > JNGEDELY NÉLKÜLI EMBERKtSERLET A nyár elején került a piacra egy ismeretlen összetételű szer, amitől a fogyasztó megvadul, nem ismeri fel közvetlen hozzátartozóit sem, hallucinál, viszket a bőre, leveti a ruháit, majd elájul. Zacher Gábort, a Honvéd Kórház sürgősségi centrumának vezetője azt mondta, hogy még a szakemberek sem tudják, milyen anyaggal van dolguk. Fábos Erika- Az elmúlt hetekben többször riasztották a rendőröket őrjöngő drogosokhoz. A híradások szerint ezt egy Zene nevű szer okozza, ami a nyár eleje óta hódít hazánk­ban. Mit tudnak erről a szerről?- Azt, hogy vannak olyan utcák, ahol Zenének nevezik, más utcákban pedig máshogy. Ugyanilyen tüneteket, amelyek­ről hallani lehet, úgy 40-50-féle anyag okozhat. Arról fogalmunk sincs, hogy ez milyen összetételű és szerkezetű anyag.- Veszélyesebb, mint a többi ha­sonló bulidrog?- Ennek éppenséggel igen ijesztő és látványos tünetei van­nak, ezekkel a történetekkel pe­dig el lehet adni a címlapot és az esti híradót. Ezért kapott ekkora figyelmet, de a többi is pont azért veszélyes, mint ez. Azért, mert alig ismerjük.- Sokkal többen kerülnek orvos­hoz drog miatt manapság, mint mondjuk 10-15 éve?- Persze, hatalmas a változás. Egyrészt, 10-15 éve a 14-18 éves korosztály nem vett és nem így vett részt az éjszakai életben. De a szerek szempontjából is válto­zott a világ. Nálunk 2006 óta ala­kult át a piac. Azóta az van, hogy senki nem tudja mi az, amit elad, és senki nem tudja mi az, amit vesz. Olyan ez az egész, mint egy engedély nélküli emberkísérlet, ami az utcákon, körülöttünk zaj­lik.- Ez a partizási szokásokkal, vagy inkább a kémia fejlődésével van összefüggésben?- Is-is. Az illegális vegyészet is gyors ütemben fejlődik, és gerjeszti a „termékei” számá­ra a divatot. Ráadásul ma már nem ilyen otthoni vagy lebujbán működő kis konyhákat kell el­képzelni, hanem komoly, profi laborokat, ahol szakképzett ve­gyészek, orvosok fejlesztenek ki újabb és űjabb pszichoaktív szereket. Korábban ez Hollandi­ában, Szlovákiában, Belgiumban történt, ma már egyre inkább Kí­nában. Az elmúlt öt évben csak­nem 400-450 új szer jelent meg. Két-három oldalas listát tudnék lediktálni.- Miért nem tiltják be ezeket?- Betiltják, de amíg nincs ben­ne a törvény mellékletében egy anyag, addig hivatalosan nem il­legális. A rendőr elkapja a delik­venst, beviszik, megvizsgálják, amit bevett, nincs fent a tütólis- tán, tehát lehet használni. A labo­rok pedig mindig előrébb járnak, mert ugyanannak a szemek van egy nagyon hasonló szerkezetű, csak kicsit másfajta kötésekkel rendelkező, újabb generációja, amit még nem tiltottak be, és ezek szinte elöntik a partikat.- Lehet arról hallani, hogy nem­csak bulik környékén, szórako­zóhelyeken, de az interneten is lehet ezeket rendelni.- Mindenhol van minden. Rá­adásul ezekkel a tablettákkal olcsóbban módosítható a tudat, mint alkohollal, ami a fiata­loknál és a függőknél is fontos szempont.- Ezeket a dizájner drogokat hasz­nálják most a legtöbben?- Szó sincs róla. A becsléseink szerint hétvégente 350 ezren használnak valamüyen tudat­módosító szert Magyarországon, és ebből úgy 2-300 kerül közvet­lenül, közvetve ezek miatt kór­házba. Ez azért nem olyan durva. A többség füvezik, a 350 ezerből megkockáztatom, több mint 200 ezer ember.- A marihuánáról sokan mondják, hogy még gyógyításra is használ­ják és ez egy könnyű drog. Való­ban ártalmatlanabb a többinél?- Egy csudát. Aki elkezdi a könnyű drogozást, az csupán annyit árul el magáról, hogy lö­vése sincs a tudatmódosító sze­rekről. A marihuánától is füg­gővé válhat a fogyasztó. Számos pszichiátriai és testi betegség, például krónikus tüdőbetegsé­gek kapcsolódhatnak hozzá. Ha valaki ezt használja, kisebb az esélye, hogy rosszul fog elsülni a dolog, de attól még ez is egy drog, a drogokra jellemző következmé­nyekkel.- Ehhez képest éppen a héten lehetett arról olvasni, hogy az ENSZ egy tudományos testületé olyan ajánlást fogalmazott meg, miszerint néhány drog használa­tát érdemes lenne globálisan le­gálissá tenni, hiszen a drogellenes háború elbukott.- Ez nagyon veszélyes, mert kinyit egy olyan kaput, ami az­tán csak egyre kitárulhat. Mond­juk a marihuána legyen legális, de akkor a hasonló hatáserőssé­gű szerek miért és meddig nem azok? Ennek úgy lenne értelme, ha valaki meg tudná mondani, hogy melyik az a szer, amelyik nem jár hosszú távon sem nép­egészségügyi kockázattal. Én ezt nem tudnám megmondani, csak azt tudom, melyik jár azzal.-*És a drogellenes háború? Ön szerint is elbukott?- Nézőpont kérdése. Nyilván lehet egy üyen olvasata annak, ami történik. Mert mi a drogelle­nes háború? Az, hogy felégetünk kokainültetvényeket, felszámo­lunk metamfetamin-laborokat, elkapunk terjesztőket. Képzel­jük el azt a nagyon buta szitu­ációt, hogy ön drogos én meg a dílere vagyok. Mondjuk engem lekapcsolnak. Egy hétig ott áll majd anyag nélkül, maga is meg még 500 ember, akit én láttam el, de egy hét múlva lesz egy új terjesztő. Aztán ha őt is elkapják, akkor egy újabb. Magyarorszá­gon évente a kábítószer négy százalékát foglalják le. Ha még többet költenének rá, mondjuk dupla ennyit lefoglalnának, de még az is semmi. Ezt a bizniszt a pénz mozgatja, és amíg keres­let lesz, addig ezekkel az eszkö­zökkel szinte hiába harcolunk. A legfontosabb az lenne, hogy a fiatalokat megtanítsuk nemet mondani. Ha erre költenénk a „háborúra” költött összegeknek egy részét, az eredmény lenne. 20-30 év alatt - ez a reális - el lehetne érni oda, hogy a fiatalok­nak ne a 40 százaléka próbálja ki a kábítószert, csak 15 száza­lék. Az igazi győzelem az lenne, ha egészségkultúrában eljuttat­nánk az embereket addig, hogy ne nyúljanak üyen szerekhez.- Ez az ajánlás is azt taglalja, hogy megelőzésre és a drogfüg­gők gyógyításra kellene fordítani a „háborún” megspórolt össze­geket. Magyarországon mennyi drogfüggő van?- A laikusok hajlamosak egyenlőségjelet tegyenek a dro­gok és a függőség közé, pedig erről szó sincs. Droghasználat 45 millió lehet évente, drogfüg­gő körülbelül 20 ezer - ezzel az európai mezőny alsó harmadá­hoz tartozunk, és tavaly 22-en haltak meg droghasználat miatt. Szemben az alkoholizmus 800 ezer főt érintő problémájával. Hall erről nap mint nap? Nem. Közben 2,5 millió nagyivó is van hazánkban, és évente 30 ezren halnak meg az alkohol okozta krónikus betegségek miatt, meg még rengetegen közvetlenül a részegségük miatt ilyen-olyan balesetben. Ez cirka háromszor annyiba kerül a nemzetgazda­ságnak, mint amennyi az alko­hol jövedéki adójából befolyik. Nagyon kéne már egy alkohol­stratégia.- Ha alkoholstratégiáról nem is, arról lehet hallani, hogy a tervek szerint nemsokára már csak borhoz és sörhöz lehet hozzájutni a kocsmákban, töményhez nem. Mit gondol, ez segítene valamit?- Értékrendi kérdés. Attól még, hogy valaki időnként al­koholt fogyaszt, nem fogja tönk­retenni a máját és nem lesz al­koholista. Sokkal célravezetőbb lenne megtanítani az embereket a kulturált alkoholfogyasztásra, és megértetni velük a nem kul­turált fogyasztás következmé­nyeit. Nem arról beszélek, hogy a 10 millió absztinens országa a cél. Na, de ha a gyerekek otthon azt látják, hogy apa is iszik, meg anya is iszik, akkor ezt csak ge­nerációkon keresztül cipelni fog­juk magunkkal.- Ez érdekes, mert nálunk ez a mintha, még a keményebb piálás sem számít devianciának.- Félreértés ne essék, én is vol­tam mocskosul részeg a húszas éveimben. Sokan voltak, látták, hogy mások is ezt csinálták. Et­től aztán mindenki úgy gondolja, hogy tudja micsoda az alkohol, és nincs vele akkora vész. A drog, az más. Azzal az én generációm még nem találkozott fiatalon, nincs tapasztalata. Fél tőle, nem érti. A 45 év felettiek többsége így van ezzel, de 25 év múlva, ha minden így marad, a drogok is ugyanolyan „elfogadottak” lesz­nek, mint manapság az alkohol.- A drog vagy az alkohol veszélye­sebb?- Az alkohol az egyetlen kémi­ai anyag. A drog meg egy kosár­ra való, különböző anyag. Van olyan drog, ami veszélyesebb, mint az alkohol és van fordítva is. Egy biztos, abba nem ártana belegondolni, hogy akár a szesz, akár a drog, mindegyik nagysze­rű gondűző, altató, feszültségol­dó. Erre használják őket.- Ezek alapján a magyar társada­lom elégfeszkós...- Az tagadhatatlan, hogy nem tudunk konfliktust kezelni. Nem véletlen, hogy gyógyszer­függőből is ennyi van nálunk. Jön a stressz, van egy nehezebb nap, csak bekapunk egy bogyót, aztán minden jobb. Hatvanezer Névjegy: 1960. október 8-án született Bu­dapesten. 1986-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1998-2014-iG dolgozott a Péter- fy Sándor utcai Kórház, klinikai toxikológiai osztályán, mint osz­tályvezető főorvos. 2002 óta orvosi toxikológus igazságügyi szakértőként is te­vékenykedik. 2014. január 1-je óta Honvéd Kórház sürgősségi centrumá­nak vezetője lett. klinikai toxikológiát oktat há­rom egyetemen. nős, egy fia van. HOBBI: család, futás. honfitársunk nyugtatófüggő. Hallott már erről? Erről is keve­sebb szó esik, mint kellene.- Ha önnek konfliktusa van vagy ideges, mit csinál?- Elmegyek futni.- Azt hittem bedob egy csokit. Azt olvastam, csokifüggő.- Valóban, de a csokihoz nincs szükség különleges alkalomra. A feszültségoldás az a futás, de azért annál sokkal többet jelent nekem. Most éppen egy orvosi konferenciáról jövök, eláüt az eső, úgyhogy húzom is a cipőt. Holnap is megyek még egy laza kört, vasárnap meg félmaraton. Az osztályról azt hiszem tizen­egyen jönnek.- Megfertőzte őket.- Igen, de nem volt nehéz.- Ön az ország toxikológusaként híresült el, a Péterfyből. Ehhez képest otthagyta az osztályt, és a Honvéd Kórház sürgősségi centru­mának vezetője lett. Miért váltott?- Hívtak, és szeretem a kihívá­sokat. Nem volt könnyű döntés, a Péterfyben a toxikológia olyan, mint a gyerekem, de ezt az osz­tályt vezetni is gyönyörű feladat. Több mint egymillió ember sür­gősségi eüátásáért felelünk, de az osztály nagyságát mutatja a létszám is: 41 orvos dolgozik itt, és összesen 140-en vagyunk. Nem csupán a szakmai érvek voltak döntők, érzelmi része is volt. Én a Honvédkórházban nőttem fel, 1980-ban amikor fel­vettek az egyetemre, azonnal jelentkeztem műtőssegédnek és az egyetem alatt itt dolgoztam szakorvosjelöltként is. Nem tit­kolt vágyam, hogy áthozzuk a Péterfyből a toxikológiai centru­mot. Itt lenne a helye, az egy ab­szolút mintaosztály, és minden adott lenne ahhoz, hogy végre 21. századi körülmények között működjön. Ha ezt sikerül elér­nem, akkor nyugodtan hátra is dőlhetek, ha eljön az ideje.- Szóval tervezi, hogy egyszer hátradől. Nehéz ezt hinni, olyan örökmozgónak tűnik.- A feleségem épp a minap kérdezte, hogy meddig akarok még osztályvezetőként is ügyel­ni. Mondtam neki, amíg élek. Szóval gyanús, hogy a munkám is a mániám. Hopp, még egy füg­gőség. Na, így jön össze, amit mindig mondok, hogy tízmillió függő országa vagyunk. k á 4 I A A

Next

/
Thumbnails
Contents