Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-12 / 213. szám
6 2014. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK EURÓPAI UNIÓ - BELFÖLD A Kúria ítélete: Góczi István nem követett el bűncselekményt Új rendszer, több pénz, jobb munka átalakítás Januárban startol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntés A Kúria kimondta, hogy Góczi István, az EMFESZ Kft. volt ügyvezető igazgatója nem követett el bűncselekményt, amikor 2009-ben eladta az általa vezetett gázkereskedő társaságot, annak addigi tulajdonosa nevében. Július 4-i döntésével a Kúria az e tárgyban 2012. október 29-én hozott ítéletének hatályát tartotta fenn. Azért hozta meg a mostani, és a felperes által (azonos tartalommal) újból már nem felülvizsgáltatható végzését, mert a felperes Mabofi Holdings Ltd. pótmagánvádas indítványt nyújtott be. Indítványában a Mabofi sikkasztásnak minősítette - ahogy korábbi kereseteiben is -, hogy Góczi István úgy változtatta meg az EMFESZ Kft. tulajdoni helyzetét, hogy azt az addigi tulajdonos Mabofi nem hagyta jóvá, nem is hagyhatta, hiszen nem is tudott róla. Az egy dolláros áron történt adásvételt az ügyvezető egy korábban a Ma- bofitól kapott felhatalmazás birtokában bonyolította le. Korábbi érvelése szerint e papír alapján jogszerűen adta el az EMFESZ-t, hiszen meghatalmazása általános érvényű volt. Ezzel szemben a Mabofi azt hangsúlyozta, hogy a meghatalmazást egyetlen korábbi ügylethez állította ki. A Kúria 2012-es végzése azonban nem a meghatalmazás érvényes vagy érvénytelen voltán alapult, hanem azon, hogy a tulajdonost cserélt társaság értékén. A bírók megítélése szerint az új tulajdonoshoz került EMFESZ értéke az ügylet idején nem érte el azt a nagyságot, amelynek alapján Góczi István cselekménye sikkasztásnak minősülhetett volna. Pótmagánvádas keresetében ezért a Mabofi arról igyekezett meggyőzni a Kúriát, hogy az EMFESZ-nek valós piaci értéke volt. Az IM adatai szerint a 2009 tavaszán eladott társaságnak 2008-ban közel 220 milliárd forintos árbevétele volt, az adózott eredménye 6,1 milliárd forintot tett ki. Jelenleg folyik az EMFESZ felszámolása. Ez év tavaszán közzétett beszámolója szerint a saját tőkéje 30,5 milliárdos mínuszban van, a tartozásai 34,4 milliárd forintot tesznek ki. Túlajdonosa 2011 novemberétől ismét a Mabofi, a felszámolója a TM Line Kft. ■ B. H. L. Pálinkás József: egy vezető döntéseit nem befolyásolhatja, hogy szakmailag mi áll közelebb hozzá Hatékonyabb és fegyelmezettebb munkát, kevesebb bürokráciát ígér Pálinkás József, aki kormánybiztosként a kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének átalakításán dolgozik jelenleg. Szerinte csak az számíthat támogatásra, aki tényleg újdonságot hoz létre, és minden eurónak a felzárkózást kell szolgálnia. Kocsi Margit- Alig kezdte el kormánybiztosi munkáját, máris egy országos fórumsorozat kellős közepébe csöppent. Mi ennek a célja?- Az Európai Unió minden tagállamtól elvárja a tudásalapú gazdasági fejlődést szolgáló Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) elkészítését. Magyar- ország esetében is ez az előfeltétele annak, hogy a strukturális alapokból 2014-2020 között kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) célokra támogatási forrásokhoz jussunk. Fontos előírás, hogy a dokumentum alulról építkezve? a helyi szereplők - innovatív vállalkozások, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, önkormányzati és civil szervezetek - javaslatainak figyelembe vételével és közreműködésével készüljön el. Tehát a most zajló országos fórumsorozat, amely a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) koordinálásával az ország valamennyi megyéjére kiterjed, ezt a stratégiakészítést szolgálja. Az EU részéről fontos elvárás az is, hogy erősödjön a kapcsolat a kutatóhelyek és a vállalatok között, mert csak így lehet a közösség számára hasznos termék a tudományos eredményekből. Ezt is elősegítik ezek a fórumok.- Kormánybiztosként azt a feladatot kapta, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatalt Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallá alakítsa. Konkrétan mit jelent ez?- Mindenekelőtt jobb, hatékonyabb és fegyelmezettebb munkát, a lehető legkevesebb bürokráciával. A változás abban is jelentős, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció egy helyen, egy hivatalban jelenik meg. Az új intézmény részt vesz a kutatás-fejlesztési és innovációs politika alakításában, ugyanakkor finanszírozó ügynökségként is működik, kezeli a megújuló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, és szakpolitikai Névjegy PÁLINKÁS JÓZSEF (61) fizikus, egyetemi tanár. Jelenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos. 1991 ÉS 1996 KÖZÖTT az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója. 2001 és 2002 között az első Orbán-kormány oktatási minisztere. az mta-nak 1995 óta levelező, majd 2004 óta rendes tagja, 2008 és 2014 között elnöke. 1986-ban Akadémiai Díjjal, 1997-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el munkáját. 2012-ben Debrecen díszpolgára lett. felelőse az uniós KFI források felhasználásának Mindez azt szolgálja, hogy azok a kutatási műhelyek és vállalatok kapják a pénzt, amelyek tényleg újdonságot állítanak elő. Az nem innováció, ha egy cégnek két présgépe van, és még vesz kettőt.- A kormánybiztosi kinevezése azt is sugallhatja, hogy a jövőben nagyobb szerephez jut a kutatás-fejlesztés, és kevésbé lesz fontos az innováció. Mire helyezi a hangsúlyt munkájában?- A megfelelő egyensúly megtalálására. Egy vezető döntéseit nem befolyásolhatja, hogy szakmailag mi áll közelebb hozzá. Az MTA Atommagkutató Intézetének (ATOMKI) igazgatójaként az intézményi érdeket fontosabbnak tekintettem, mint a saját kutatócsoportom érdekeit. Az Akadémia elnökeként, oktatási miniszterként ugyanezt az elvet követettem: a Debreceni Egyetem vagy az ATOMKI nem élvezett előnyt. Most is ehhez tartom magam. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kutatás-fejlesztési és az innovációs munka és programok jellege különböző, ezért azok értékelése és finanszírozása más elvek szerint történik.- Milyen markáns kezdeményezésekre készül az új hivatal keretében?- A legmarkánsabb kezdeményezés nagyon egyszerű és logikus: szeretném elérni, hogy a hazai forrásokat tömörítő alap felhasználása sokkal gyorsabb legyen. Ha a pályázatokat időben kiírjuk, ha azokat gyorsan értékeljük, már akkor is nagy lépést teszünk előre. Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a kutatás-fejlesztésben és innovációban kiélezett a verseny, és számtalan nagyszerű ötlet sorsa a gyorsaságon múlik. A kezdő vállalkozásokhoz is másképpen kell viszonyulni, számtalan probléma megoldódhatna azzal,- ha induláskor - mondjuk, három évig - könnyen jutnának támogatáshoz. A tervek szerint szeptemberben jelennek meg S3 konzultációs naptár* szeptember 12. Pest megye/ Budapest, Eger szeptember 15. Szekszárd, Pécs szeptember 16. Szolnok, Békéscsaba, Szeged szeptember 17. Kecskemét szeptember 18. Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen szeptember 19 .Kaposvár, Veszprém * Eddig Salgótarjánban, Győrött, Tatabányán, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Székesfehérváron tartottak S3 fórumot. az új pályázati kiírások, először az egészségipar és az irányítás- technika területén, valamint a nemzetközi együttműködésekre. Ugyancsak fontos, hogy a finanszírozás kritériumai elég hosszú ideig stabilak és kiszámíthatóak legyenek, mert a kutatók csak így tudnak alkalmazkodni azokhoz. Szakma- politikai felelősként pedig 700 milliárd forint uniós KFI forrás hatékony és koordinált fel- használásáról kell gondoskodni 2014 és 2020 között.- Most még elég új és csendes az irodája. Ki segíti a munkájában?- Az új hivatal 2015. január 1-jétől kezdi meg a működését. Jelenleg a NIH és az NGM Miniszterelnökséghez átkerült illetékes főosztályának munkájára támaszkodom. Idővel ők is ide költöznek.- Visszatérve az S3 fórumokhoz, mi a további menetrend?- A megyei fórumok után októberre készül el, s várhatóan november 12-én kerül a kormány elé a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia tervezete. A programok pályázatainak kiírása és végrehajtása akkor kezdődhet meg, ha az Európai Bizottság is jóváhagyta. A forrásfelhasználásnál szigorúan szem előtt tartani, hogy minden eurónak a felzárkózást kell szolgálnia. A cél ugyanis nem az, hogy minél hosszabb ideig pénz kapjunk az EU költségvetéséből, hanem hogy Magyarország minél közelebb kerüljön a legfejlettebbekhez. Az unió középmezőnyében a magyar ipari versenyképesség jelentés A rezsicsökkentést, illetve a gyakran változó szabályozói környezetet kifogásolja az Európai Bizottság Az EU-tagországok alsó középmezőnyébe tartozik Magyarország az ipari versenyképesség terén - derül ki az Európai Bizottság éves jelentéséből, amelyet tegnap ismertetett Fer- dinando Nelli Feród ipar- és vállalkozáspolitikai biztos. A brüsszeli jelentés a tagországokat négy csoportba osztotta, hazánk a térségbeli országok többségéhez hasonlóan a harmadikba került, amely a mérsékelt szintű, de javuló verseny- képességű országokat tartalmazza. Egyetlen egy közép- és kelet-európai ország sem került be az első két csoportba, ahol a magas szintű és egyre javuló versenyképességű, illetve a magas szintű, de stagnáló vagy csökkenő versenyképességű országokat sorolta fel a bizottság. A jelentés kiemeli, hogy számos tényező gátolja a verseny- képességet szerte az EU-ban. Ezek között Brüsszel a nem megfelelő mértékű beruházásokat, a hitelhez jutás, illetve a piacokhoz való hozzáférés nehézségét (különösen a kkv-k terén), valamint az EU versenytársaihoz képest magasabb uniós energiaárakat sorolja fel, tovább a bizottság szükségesnek tartja az adminisztratív terhek csökkentését is. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés a versenyképesség egyik legproblematikusabb pontjának a cégek hitelhez jutásának feltételeit nevezi meg. Brüsszel mindamellett elismeri, hogy a helyzet kezelése érdekében az MNB tavaly elindította a növekedési hitelprogramot. A beruházásokkal kapcsolatban a bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) értéke ismét emelkedni kezdett főként az új autóipari beruházásoknak köszönhetően, amelyek növelték az export 19 százalékát lefedő szektor gazdaságban betöltött súlyának fontosságát. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a jelentés azt emeli Ferdinando Nelli Feroci ki, hogy a szolgáltatók a csökkentett árak miatt nem tudják teljes mértékben fedezni költségeiket, amely az energiahálózatok hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti. A szolgáltatók egyben arra kényszerülhetnek, hogy a rezsicsökkentés miatt kieső bevételeik kompenzálására az ipari felhasználók vonatkozásában emeljék az áraikat, amely ronthatja a cégek versenyképességét - jegyzi meg a bizottság. A rezsicsökkentéssel kapcsokban azt is problematikusnak nevezi a brüsszeli testület, hogy az nem ösztönzi a háztartások energiahatékonysági beruházásait. Az üzleti környezet vonatkozásában a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági válság után bevezetett szektorális különadók még mindig érvényben vannak, illetve idén nyáron egy új különadót, a reklámbevételekre kivetett terhet is bevezette a kormányzat, valamint a szolgáltatási szektor bizonyos szegmenseiben (háztartási hulladékkezelés, mobil fizetési szolgáltatások, dohány-kiskereskedelem és iskolai tankönyvellátás) a cégek működését nehezítő intézkedéseket vezettek be. Megállapítják, a szabályozások gyakori változtatása az üzleti környezet kiszámíthatatlanságát eredményezi. ■ T. G. i Á i 1
