Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-09 / 210. szám

2014. SZEPTEMBER 9., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Bakondi György: fontosak az életszerű gyakorlatok ► Folytatás az 1. oldalról- A katasztrófavédelem szeptem­ber 10-től átveszi a vízügyi hatóság feladatait, s a szervezetnél dolgozó valamennyi szakembert - számolt be Bakondi György altábornagy. - Olyan integrált munkát végző szer­vezetbe illeszkednek, amely eddig is szerteágazó hatósági munkát végzett Az altábornagy kifejtette: az életszerű eseményen alapu­ló gyakorlatok végrehajtása, a szakmai tudnivalók elmélyíté­se rendkívül fontos. Sokféle fel­adat, riasztás bármikor előfor­dulhat, példaként említette a hétfői, pátyi ügyet, ahol egy kis- repülőgépet ért baleset. A riasz­tásoknál nagyon lényeges a fel­derítés, s a gyors reagáló-képes­ség erősítése. A fejlesztésekről elmondta: a megyei művelésirányítási köz­pont elindítása révén jócskán ja­vult a katasztrófavédelem reagá­ló-képessége. A műveletirányí­tók kiszűrik a téves, megtévesz­tő hívásokat, s a 112-es segély­hívó központtól is az eredmé­nyesség, a hatékonyság erősödé­se várható. Neszményi Zsolt kor­mánymegbízott azt hangsúlyoz­ta: Somogybán szoros, hatékony kapcsolatban állnak a katasztró­favédelemmel. A Somogyi Hírlap kérdésére, miszerint milyen beruházások­ra, műszaki fejlesztésekre le­het számítani a közeljövőben So­mogybán, az altábornagy közöl­te: megkezdődik a magyar tűz­oltóautógyártás. Az első 15 jár­mű gyártásban van, s az új uni­ós ciklusban jelentős, 25 milli­árd forintból építik ki a gyártá­si kapacitást.- Nagyon remélem, hogy belát­ható időn belül le tudjuk cserélni azt a 43 típusú tűzoltóautót, mely­nek átlagéletkora közelít a 15 év­hez - mondta. - A tűzoltók igé­nyeit messzemenően figyelembe veszik. Lapunk felvetésére: mit kínál a katasztrófavédelem, milyen bér­emelésre számíthatnak a tűzoltók jövőre, Bakondi kifejtette: az élet­pálya modellt most dolgozzák ki, ez messzemenően több, mint egy bérfejlesztés. Olyan rendszert sze­retnének kialakítani, amely az egész életútra megfelelő előrelá­tást, anyagi, erkölcsi megbecsü­lést, előrejutási lehetőséget bizto­sít a hivatásos tűzoltók, és ezzel stabilitást nyújtanak számukra. ■ Harsányi Miklós Kaposvári Beszélgetések: bosszantó ügyek irány A Béke-Füredi lakótelep Szivárvány játszóterén várták az egybegyűltek Szita Károly polgármestert, aki számot adott az elmúlt négy év eredményei­ről, és felkérte a lakókat, hogy szabjanak irányt a következő évek városfejlesztésének. A he­lyiek szóvá tették, hogy a focizó gyerekek túl hangosak a játszó­terén, egy zebrát nem festettek fel a lakótelepen, a kutyatartók többsége nem a kijelölt helyen futtatja az ebeket. Egy nagy­mama a babaúszás megszűné­sét panaszolta. A polgármester megígérte, utánanéz minden problémának. ■ K. G. Leépítés hozott több diákot kaposvári egyetem Ezerhuszonegy elsős kezdi meg tanulmányait Indul a tanév a Kaposvári Egyetemen. A diákok fiatalos derűvel érkeztek az ünnepségre, ahol az elsőévesek fogadalmat tettek, egyetemi polgárrá váltak Minden harmadik hallgató dolgozik, és átlagban 85 ezer forintból él meg ► Folytatás az 1. oldalról az életkor előre haladtával ter­mészetesen nő a pénzösszeg: a 22 év alattiak átlag 56 ezer 899 forintból, míg a legidősebbek, a 30 év felettiek átlagosan 179 ezer 736forintból élnek havonta. A legnagyobb összeget a lakhatás­sal, az étkezéssel és a közleke­déssel kapcsolatos kiadások te­szik ki. Ugyanakkor a szüleikkel lakók havi átlagban 24 ezer fo­rinttal kevesebbet költenek lak­hatási, és 10 ezer forinttal keve­sebbet étkezéssel kapcsolatos ki­adásokra. A kutatás szerint a bevételi forrá­sok jellege nem független a szü­lők iskolázottságától. A diplomás szülővel rendelkező hallgatók 58 százaléka alapozhatja elsősor­ban a családtól származó bevéte­lekre a megélhetését és a tanul­mányait. Azok körében viszont, akiknek nincsenek diplomás szü­leik ez az arány mindössze 45,8 százalékos. minden harmadik hallgató rend­szeresen dolgozik, a hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozik. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak, a 26-30 évesek körében pedig min­den másodiknak. A EUROSTUDENT-KUTATÁS egyik fontos eleme a hallgatók további tanulmányi terveinek vizsgálata. A válaszadók 46 százaléka jelen­legi tanulmányai befejeztével egy éven belül, kilenc százalékuk egy évnél hosszabb kihagyást követő­en szeretne újabb tanulmányok­ba kezdeni. Mindössze a válasz­adók egyötöde nem kíván továb­bi tanulmányokat folytatni, míg további huszonöt százalék egye­lőre bizonytalan ebben a kérdés­ben. A továbbtanulni vágyók több mint 75 százaléka Magyar- országon szeretné folytatni tanul­mányait; a külföldi tanulmányo­kon gondolkodók aránya 10 szá­zalék, míg 14 százalék nem dön­tött még ebben a kérdésben. ammmixm ■ Ön mennyi pénzt tud/tudna adni egyetemista gyerekének? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: iMKi SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. ► Folytatás az 1. oldalról- Nem hiszek abban - emelte ki Palkovics László államtitkár-, hogy az egységes magyar felső- oktatás egyes elemei egymás ro­vására lennének fejlesztendőek. Éppen ellenkezőleg, támogat­nunk kell az intézmények közöt­ti együttműködést. Az államtitkár célként jelöl­te meg a felsőoktatási intézmé­nyekben a kutatás-fejlesztés erő­sítését, a külföldi hallgatói lét­szám növelését, továbbá azt is, hogy a felsőoktatásban megszer­zett képzettséggel gyorsan és a végzettségi szintnek megfelelő álláshoz jussanak a hallgatók. Répa Imre általános és tudo­mányos rektor-helyettes tanév­nyitó beszédében emlékeztetett, hogy a Kaposvári Egyetem 15. tanévnyitója az idei. - Ám mind az agrár-, mind a pedagóguskép­zésnek, de az agrárközgazdász-, és a művészeti képzésnek is rég­múltra nyúlnak a gyökerei Ka­posváron és Somogy megyében.- Örömünkre szolgál, hogy az idei tanévben 20 országból fél­száz külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait a Kaposvári Egye­temen. - Ez nagyon nagy előre lépés az elmúlt évekhez képest- mondta. - Az egyetem 2000- től kezdődően folyamatos fejlő­dési, beruházási, megújulási fo­lyamaton ment keresztül. Tekin­tettel arra, hogy az új 2013-2020- as fejlesztési programokban a tu­dás, az innováció kiemelt hang­súlyt kap a munkahelyteremtés mellett, Kaposváron, Somogy­bán a Kaposvári Egyetemnek ve­zető szerepe van. Répa Imre hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évben a kormány kezdeményezésére az oktatási struktúrát elkezdték átalakíta­ni együttműködve a kormány­nyal. - Jelentem, hogy a szakja­ink 10 százalékát leépítettük - közölte -, és hálásak vagyunk ennek a programnak, mert a leépített struktúránk eredmé­nyeként a hallgatói létszámunk nőtt. Ez ugyan ellentmondásnak tűnik, de a valóság az, hogy pil­lanatnyilag egy koncentráltabb portfolióval rendelkezünk, s ezt a folyamatot tovább kívánjuk fej­leszteni. Szita Károly, Kaposvár polgár- mestere köszöntőjében arra bíz­tatta az egyetem első éves hallga­tóit, hogy ne csak a kampusszal ismerkedjenek meg, hanem a vá­rossal is. Egyben reményét fejez­te ki, hogy a megszerzett élmé­nyek és tapasztalatok birtoká­ban a tanulmányaik befejezését követően mind többen marad­nak Kaposváron. Az ünnepségen Mátrai Már­tát, az Országgyűlés háznagyát tiszteletbeli doktorrá, Schmidt Jánost, a Nyugat-magyarorszá­gi Egyetem kutatóprofesszorát tiszteletbeli doktorrá és profesz- szorrá fogadta az egyetem. Húth József, a Neveléstudományi Tan­szék tanszékvezetője Kaposvá­ri Egyetem Életmű Díját vehet­te át, a Baka József-díjat az idén Hancz Csaba kapta. ■ Márkus Kata JEGYZET BALASSA TAMÁS Fosztóképzés addig jó lenne tényleg nem el­jutni, hogy az emberek min­den állami kommunikációkor azt gondolják, hogy az elmon­dottaknak éppen az ellenke­zője igaz. A demokratikus szocializmus esetén a szoci­alizmus fosztóképzőként vi­selkedett, magyarán a közélet minden volt, csak nem de­mokratikus. A fosztás legyen egy másik történet. Az embe­rek megtanulták elviselni az államforma skrupulusait, cse­rébe az állam bácsi általában békén hagyta őket. Aztán jöt­tek az összekacsintások, a so­rok között olvasások, és a sza- mizdatok, ahol a változatos­ság kedvéért az igazságot ol­vashattuk. Van egy ilyen sza- mizdatom Orwelltől, amilyen csúnya, olyan fontos szerze­mény. Nekem ezt tanította az átkos működésének az utolsó éveiben szocializálódva. de mit tanít ma az Ifjúság­nak teszem azt az oktatáspo­litika legfőbb tárgyiasulása és minden tudások letétemé­nyese, a Tankönyv maga? A tankönyv, ami mindig elegen­dő számban és mindig jó idő­ben mindenhová megérkezik a kicsiny buksik csillogó bo­gárszemeinek nagy örömé­re. Azt tanítja elég gyakran, hogy bár ne érkezne meg idő­ben! És most nem a női nemi szervre gondolunk, amire az Index asszociált a minap nem minden ok nélkül egy grafika láttán, és nem a CNN-re, amit a nyugat ópiumaként festett le valamely okos tankönyv- szerző. És még csak nem is oktatófilmre, ahol a virág­ra taposó bácsika baltával fé­süli el egy kislány haját, és a méhecskék is borzasztóan ag­resszívek. Nyilván van olyan pedagógus, aki elegendő láb­jegyzetet tudna fűzni mind­ehhez egy ötödikes számára, de az ötödikeseknek mostan­tól inkább pszichológusra lesz szükségük. A sorok között olvasók, össze- kacsintók közben nyakra-fő­re panaszkodnak nekünk, kevés a tankönyv és az sem időben jön. Egyikük szerint: addig jó... Hét évtized után találták meg a nagypapát gyertyagyújtás Unokája Rosztovból érkezett Somogyba, hogy lerója kegyeletét az elesett katona előtt hetven évig kereste családja Pjotr Trefinovics Gyakusevet. Annyit tudtak róla, hogy a máso­dik világháborúban Magyaror­szágon esett el. - Negyven éves volt, amikor 1941-ben besorozták - mondja unokája, Szergej Nyi- kandrov -, s hamarosan Odesz- szánál fogságba esett. Román lá­gerbe került, ahonnét akkor sza­badult, amikor Románia 1944 au­gusztusában átállt a Szovjetunió oldalára. Ekkor megint besoroz­ták, a 2. Ukrán Fronttal Magyar- országra került, s elesett. Hogy hol és mikor, csak az idén derült ki, amikor Oroszor­szágban felkerült az internetre a háborúban elesettek névsora és nyughelye. Szergej Nyikand­Szergej Nyikandrov és felesége leróhatta kegyeletét a nagyapa nyughelyénél rov hosszas keresés után rálelt nagyapja nevére, s megtudta, a papa Somogybán nyugszik.- Azt írták, Jákóban lett elte­metve - folytatta. Feleségével Rosztovból érkezett, hogy fejet hajtson őse előtt. - Megtudtuk, hogy Kaposváron működik egy orosz hagyományőrző csoport, felvettük velük a kapcsolatot, ők segítettek a nyomozásban. Jákóban már nincs orosz kato­nai temető, így némi utánjárásba került, hogy kiderüljön, a nagypa­pát Kiskorpádon helyezték végső nyugalomra.- Az obeliszk tetején talál­tuk meg a nevét, s ebből derült ki, hogy 1944. december 13-án esett el - mondta Szergej Nyi­kandrov. - Azokban a napokban igen heves csaták zajlottak a kör­nyéken (itt húzódott a német csa­patok egyik utolsó védelmi állá­sa, a Margit-vonal - a szerző), s sok százan veszítették életüket a harcokban. A rosztovi család először Kis­korpádra látogatott el, majd Ka­posváron a keleti temetőben is mécsest gyújtottak nagyapjuk, s a háborúban elesett többi szov­jet katona emlékére. - El sem tu­dom mondani, milyen érzések kavarognak bennem - tette hoz­zá a férfi. - Eddig semmit sem tudtunk a nagyapámról, most vi­rágot tehettem a sírjára. Ennyi­vel tartoztunk az emlékének... ■ A.V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents