Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-06 / 182. szám
5 BELFÖLD Munkahelyek veszélyben mezőgazdaság A hátrányos helyzetű térségekben romolhat a helyzet ' A Lukoil két éve készülhetett a magyarországi kivonulásra optimalizálás A Lukoil nem közvetlenül az Oroszországot sújtó nyugati szankciók miatt vonul ki Magyarországról- derül ki a társaság illetékeséből kapott válaszokból - a cég nincs rajta a szankciós listán sem. Ugyanakkor a szankciók miatt beszűkültek a hitelfelvételi lehetőségei, ezért felül kell vizsgálnia fejlesztési projektjeit. Korábbi döntése értelmében és e felülvizsgálat részeként is optimalizálja kelet- és közép-európai finomítását és értékesítését. Emellett kiterjedt kutatást és termelést folytat például a Kaszpi-tengeren, a jövőben pedig oroszországi feladataira kíván összpontosítani. „Ilyen helyzetben fontosabbá válnak a pénzügyi kérdések”- hangsúlyozta a nyilatkozó. Kérdésünkre, hogy mikor született meg a Magyar- országról történő kivonulásról a döntés, azt a választ kaptuk, hogy - stratégiai lépésrőljévén szó - nyilván nem elég egy vagy két hónap. Gondos előkészítésre és alapos tárgyalásokra van hozzá szükség. E közlés és annak alapján, hogy a Lukoil Magyarország vezetői korábban is a tevékenység tervezett optimalizálásáról nyilatkoztak a Világgazdaságnak, a döntés akár már két éve is megszülethetett. Ezt támasztja alá, hogy más társaságokhoz hasonlóan a Lukoilnak is csak azon töltő- állomásokat lehet érdemes fenntartania, amelyeket saját finomítókból üzemanyaggal is el tud látni, márpedig e téren a lefedettsége nem volt teljes körű. A Lukoilnak más uniós országokban is vannak töltőállomásai és finomítói érdekeltségei is. Azt, hogy ezeket is el akarja-e adni, vagy nem, nem tudtuk meg, mert kérdésünk a stratégiai területet érintett. Más forrásaink szerint azonban a Lukoil kivonulása a már bejelentett lépésekkel lezárult. A nyilatkozó nem tárta fel, hogy a Norm Kft-n kívül mással is tárgyalt-e a magyar- országi és a szlovákiai töltőállomás-lánc eladásáról. ■ B. H. L. 2014. AUGUSZTUS 6., SZERDA Feszültséget váltott ki a mezőgazdaságban a kormány által tervezett támogatások megvonása. Súlyos következmények várhatóak a hátrányos helyzetű kistérségekben, munkahelyek szűnhetnek meg - állították a szakemberek a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által rendezett sajtótájékoztatón. Ezekben a térségekben a munkanélküliségi ráta sok esetben 50 százalékkal is meghaladja az országos átlagot. Agyagási Edit Két pofont is adott a kormány az elmúlt napokban az agrár- vállalkozásoknak - mondta lapunknak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Miután a kormány úgy döntött, hogy 2015 j januárjától nem támogatja az 1200 hektár feletti területen működő gazdaságokat, most az agrárkörnyezetgazdálko- dási-támogatások kerültek veszélybe. A programban érintettek több mint kétharmada egyéni vállalkozó, őket közvetlenül fogja érinteni a tervezett megvonás. A főtitkár elmondta: az elmaradott, hátrányos helyzetű kistérségekben drámai következményekkel kell számolni. Legrosszabb helyzetben Borsod-Aba- új-Zemplén (BAZ), illetve Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye van. Az ottani gazdaságok átlagosan 2500 hektár területen dolgoznak, és közel 100 főt foglalkoztatnak. A támogatás megvonásával ezek a munkahelyek kerülnek veszélybe, és tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintett megyékben a munkanélküliségi ráta 20-50 százalékkal meghaladja az országos átlagot, ami azt jelenti: több helyen ötször nagyobb a munkanélküliség, mint az országban. „Tényekkel tudjuk alátámasztani, hogy azokban a falvakban, kisvárosokban, ahol működnek mezőgazda- sági vállalkozások, a munka- nélküliség felére-harmadára csökkent” - magyarázta a szakember. A tapasztalatok azt mutatják: az említett térségekben működő gazdaságok a legnagyobb, és sok esetben - a helyi önkormányzatok mellett - az egyetlen munkaadók. De nem tesznek szert a kormány által gyakran hangoztatott extra profitra - tette hozzá. A bevétel arra elég, hogy a szükséges fejlesztéseket elvégezzék, ami azt jelenti: a támogatások megvonásával azonnal veszteségessé válnak. De a települések sem járnának jól, mivel sok esetben az ott működő agrárvállalkozások adják az adóbevételek 100 százalékát. Borsodban 365 település van, ennek kétharmada statisztikailag is elmaradott térségnek minősül. A megyében 29 agrárvállalkozás működik, ebből 19 a hátrányos helyzetű településeken található, és négyezer embernek ad munkát - mondta Pataki László, a BAZ Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke. Tájékoztatása szerint az egyik jelentős probléma, hogy a megye termőterülete 1990 óta 100 ezer hektárral csökkent, a dombos, vízmosásos területek művelését pedig nem vállalja senki. Itt számolni kell azzal is, hogy a közrend, közbiztonság fenntartása komoly feszültségeket okoz. Foglalkoztatás számokban a ksh adatai szerint az országos foglalkoztatási ráta 56,4 százalék, a Borsod megyei 50, 8 százalék, a szabolcsi 51,5 százalék. A kormány tervezete szerint a megvont támogatások összege 750 millió forint, ez összesen 17700 hektárt érint, és 1280 munkahely megszűnését jelenti. Szabolcsban a 94 - és nagyjából 10 részmunkaidőst - főt foglalkoztató Prügyi Mező- gazdasági Zrt. működése került veszélybe. A cég a megye egyik legelmaradottabb téréségében gazdálkodik 2326 hektáron - nyilatkozta Rácz László, a vállalat elnöke. „Ha a kormány beváltja tervét, 120 millió forint támogatást veszítünk, és ellehetetlenül a cég működése. A megyében nagy valószínűséggel nem fognak tudni elhelyezkedni az alkalmazottak, mivel nincs más lehetőség” - tette hozzá. A szakember elmondta: ha nincs közmunka, 60 százalékos a munkanélküliség, ha van közmunka, 34 százalékos az arány. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke úgy reagált: a nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni, nem viszi őket csődbe a föld alapú támogatás megvonása. Szerinte a MOSZ beállt a baloldali szervezetek sorába és félelemkeltéssel, riogatással próbálja meg saját érdekeit védeni. „Hozzáigazítjuk a támogatási rendszert a kis, közepes, és családi gazdaságok, illetve a nagyüzemek 80-20 százalékos arányához" - mondta a politikus. HÍRSÁV Háromszázmilliárdra szerződtek az NHP-ben IDÉN AUGUSZTUS 1-jéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitel- programja (NHP) második szakaszában részt vevő hitelintézetek 295,2 milliárd forint összegű szerződésről tájékoztatták az MNB-t, ami 9842 ügylethez és 7290 vállalkozáshoz kapcsolódik - tette közzé a jegybank a honlapján. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem és javítás, illetve a feldolgozóipar részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul. ■ MTI A tavalyinál jobb szőlőtermés várható az idén várhatóan nagyobb termést szüretelnek majd a gazdák a tavalyinál - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kiss Eliza tájékoztatása szerint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) előrejelzése azt mutatja, hogy a 3 millió hektoliteres mennyiséget nem fogja elérni a pincékbe kerülő összes idei bor mennyisége. ■ MTI L. Simon: változhat a reklámtörvény A REKLÁMTÖnvÉNNVCL kap csolatban az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan további szabályozási feladatok lesznek, mert ezek a világcégek nem veszik ki a részüket a hazai közteherviselésből - nyilatkozta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Napi Gazdaságnak. Az államtitkár elmondta: a reklámadóból várható nyolcmilliárdos összeg nem kap külön címkét, hanem közvetlenül az államkasszába folyik. Hozzátette: a reklámadó azért lett forgalmi típusú elvonás, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy az érintett vállalatok ügyesen tüntetik el a tényleges profitot. ■ MTI Két és fél éve nem volt ilyen gyenge a forint az euróval szemben árfolyam A hazai devizát külső és belső tényezők egyaránt gyengítik, és a kilátások sem túl kedvezőek Két és fél éves mélypontra zuhant a forint az euróval szemben kedden délután. A közös európai devizát 316 forint közelében is jegyezték, amire utoljára akkor volt példa, amikor a piacon kételkedtek abban, hogy a kormány valóban meg szeretne állapodni az Európai Unióval és az IMF-fel egy védőhálóról. A múlt héten még 307 forintba került az euró, azóta majdnem folyamatos a hazai deviza gyengülése. A forint esése nem meglepő, hiszen az elmúlt napokban az összes feltörekvő piaci fizetőeszköz gyengült. A hazai deviza esése azonban kiemelkedő régiós összehasonlításban, amit hazai tényezők okoznak. A jegybank- két éve tartó és júliusban 2,1 százalékon megállított - kamat- csökkentés ciklusának veszélyeire már hónapok óta figyelmeztetnek az elemzők, akik úgy látták, hogy a 3 százalék alatti irányadó ráta már nem elég von-’ zó a befektetőknek. Eddig nem volt probléma az alacsony kamat, mert a külpiaci hangulat kedvező volt, most viszont az orosz-ukrán válság, a gázai konfliktus, valamint az amerikai jegybank jövő év első felére várható kamatemelése miatt elfordulnak a befektetők az olyan kockázatos eszközöktől, mint a forint. A hazai kamat már nem kiemelkedő, ami korábban vonzóvá tette a forintot. Ezt támasztja alá az is, Az euró ára (forint) 2011. dec. 1.-2014. aug. 5. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS hogy az állampapír-piacon emelkednek a hozamok. A forintot az is különösen sérülékennyé teszi, hogy az Magyar Nemzeti Bank irányadó eszköze (amire meghatározza a kamatot) augusztus elejétől már nem a kéthetes kötvény. A Matolcsy György vezette jegybank betétre cserélte a kötvényt, amivel az volt a célja, hogy kiszorítsa ebből az eszközből a bankokat. Ha ezek a pénzek nem vándorolnak át az állampapírokba, akkor elhagyhatják az országot, ez is gyengíti a forintot. A hazai fizetőeszköz esésében közrejátszhat az is, hogy a devizahiteles csomag akár 1000 milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, és a devizahitelek forintosítása akár még idén meg is történhet. Ehhez használhatják az MNB devizatartalékát is - amire a végtörlesztéshez is szükség volt -, ez azonban vélhetően csak tompítani tudja a forintra nehezedő nyomást egy negatív külső környezetben. A forint esése egyre inkább emelkedő adósságpályát rajzol ki, ami szintén fokozhatja a kockázatkerülést. A menedékeszközök erősödését jól mutatja, hogy a dollár megállíthatatlan a főbb devizákkal szemben. A forint tizenöt havi mélypontra zuhant 236-os dollárárfolyamon, az amerikai deviza pedig kilenchavi csúcsra került az euróval szemben. A svájci most több mint 259 forintot kell adni a bankközi piacon. A múlt hét elején a dollár 230, a svájci frank pedig 254 forintba került. A frank/forint árfolyam emelkedése 2011 szeptembere óta minden esetben a hazai deviza mélyrepülésének következménye volt, hiszen a Svájci Nemzeti Bank akkor 1,20-as szinten minimális euró/frank átváltási árfolyamot vezetett be, amit sikeresen meg is védett. Ha az amerikai fizetőeszköz tovább erősödik a főbb devizákkal szemben, nagy valószínűséggel a forint gyengülése sem állt meg a 316-os eurónál, mert a dollár erősödése nem kedvez a sérülékeny fizetőeszközöknek. ■ H. J.
