Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-04 / 180. szám
4 2014. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Húszéves cirkusz elen huszonévesen dinasztia Világszám készül: Zambézi, a zsiráfbika elefántokkal egyszerre a porondon Ifjabb Rlchter József, aki a cirkuszban nőtt fel, örül annak is, hogy saját balatonlellei területüket sokan keresik fel Ajánlatot tett a bank az adósnak: a tartozás félét is elengedi ► Folytatás az 1. oldalról Léhmann György siófoki jogász szerint „az MKB Bank még mindig jól jár, ha követelése ötven százalékához hozzájut. Ez egyébként természetes a körülmények és a bíróság előtti pereim állásának ismeretében, s ha még egy kicsit enged ajánlatához képest a követelésből a bank, akkor akár egyezséget is köthetünk.” Léhmann nem mondana le a 2009. május 1-je utáni törlesztőrészlet felének visszafizetéséről sem, arra hivatkozva: a svájci frank jegybanki alapkamata ettől kezdődően a korábbi egytizedére csökkent.- Lám, perben ilyen egyezséget is ki lehetne csikarni - így az ügyvéd. - Kezdettől fogva mondom, hogy a kormány, a politika ne avatkozzon polgári jogi szerződésekbe, demokratikus jogállamban bíróság előtt rendezhető a felek közötti vita. Amint az ismert, az egyezségi ajánlatot tevő MKB-t éppen „most vásárolja meg az állam”, a bank ügyfeleit tehát már közpénzből kell majd kártalanítani. Megírtuk: a Magyar Nemzeti Bank a napokban közzétette, miként kell kiszámolni, hogy menynyi jár vissza az ügyfeleknek. Elsőként Léhmann György olvasta ki ebből, azóta más szakértők is ezt teszik, a politika meg nem kommentálja: akinek élő szerződése van, az nem kap vissza egy fillért sem készpénzben, hanem túlfizetését előtörlesztésnek veszik. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója azt mondta: meglepte, hogy tőke- törlesztésként kell figyelembe venni e tételeket. Szerinte a bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát elviheti a kártalanítás. ■ Fónai Imre ■ Ön egyezkedne a bankkal? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Alig múlt húsz, de már cirkuszt vezet; az artistacsalád hetedik generációját képviseli, esténként maga is porondra lép lovasakroba- ta-számával ifjabb Richter József. Augusztus 23-ig Balatonlellén. Fónai Imre- Beleszületett, eleve eldöntött volt hát, hogy ön is akrobata lesz? - kérdeztük ifjabb Richter Józseftől, a Magyar Nemzeti Cirkusz, a legnagyobb magyar utazó társulat igazgatójától, aki éppen húszévesen lett direktor, ami* kor édesapját a Fővárosi Nagycirkusz vezetésére kérték fel (szülei angliai turnéja alatt odakint született, édesapja, idősebb Richter József, valamint édesanyja, a német származású Richter Carola szintén artisták voltak).- Én majdnem kivétel lettem- felelte. - Valóban beleszület- tem a cirkuszba, ezt láttam, ezt tanultam, de éppen a Bala- | ton-parton egy családi ismerős < elcsábított teniszezni, én meg | annyira beleszerettem, hogy I azt mondtam: ezt akarom csinálni, versenyszerűen.- Mit szóltak hozzá a szülei?- Édesapám támogatott, azt mondta, végre valaki, aki mást csinál, mint a cirkusz. Napi több edzéssel négy-öt éven át teniszeztem (a 16 évesek korosztályában 11. is volt a magyar ranglistán - a szerző), de utána mégis visszacsábított a cirkusz világa. FIosszú távon nem tudtam nélküle létezni, hiába, aki hozzászokott ehhez az életformához (mert hiszen a cirkusz nemcsak hivatás, hanem életforma is), elcsábította egyszer a napi két órányi fény, a csillogás, annak ha ez nincs, akkor hiányzik. Nekem is hiányzott, visszatértem 16 évesen, de szinte mindent újra kellett kezdenem; ha el nem is felejti az ember a tanultakat, de kiesik a gyakorlatból, elszokik a teste ettől a speciális mozgástól.- Hány évesen szerepelt először a porondon?- Ötéves voltam, bátyám, Flórián lovasakrobata számában fölálltam a lóra. Aztán egyre nehezebb produkciók jöttek. Közben a Honvéd sportegyesületben megtanultam talajon az akrobatikát: a flikflakkot, a szaltót. A mi családunk specialitása a lovasakrobatika, hamarosan már lovon ugrottam a szaltókat. Közben az állatokkal való bánásmódot, az idomítást is ellestem. A Magyar Nemzeti Cirkusz mindig sok állatot szerepeltet; elefánt, teve, zsiráf van velünk most is.- Hová járnak iskolába az utazócirkuszos gyerekek?- Magántanulók; előfordult, hogy tanár is utazott velünk, máskor, például éppen Lellén, nyaranta helybéli pedagógusok jöttek tanítani bennünket. A vizsgát már az állandó lakcímünk szerinti iskolában kellett letennünk.- Vagyis a cirkuszosnak sem a lakókocsi az „állandó lakhelye”...- Nem, hivatalosan budapesti a lakcímünk.- Kézenfekvő volt, hogy fiatal kora ellenére ön veszi át édesapjától a cirkuszigazgatói posztot?- Igen, hiszen sok mindent megtanultam mellette, fokozatosan egyre több feladatot, felelősséget kaptam, először műszaki vezető lettem, s csak utána igazgató. így, hogy fel is lépek, kettős feladat, kétszer olyan nehéz. Hetven ember, több mint ötven állat: értük vagyok felelős.- S közben folyamatosan finomítja immár Aranybohóc-díjas számát?- Muszáj, ha a monte-car- lói cirkuszfesztiválra is el akarok jutni vele. Januárban lóak- robata-csoportommal a tizedik budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválon első magyarként nyertem aranyat. Bátyám, Flórián ezen nem lépett fel, ezért lehettem én az első, neki már monte-carlói aranya is van, nekem is ez a következő célom. Nem tagadom, van azért köztünk némi egészséges rivalizálás is... Ő frízeket idomít, az enyém magyaros ritmusú magyar koreográfia, tradicionális zsoképrodukció: ugrások, szal- tók a ló hátán, egyik lóról a másikra, és különböző ilyen variációk. Hidegvérű, nagytestű magyar lovakkal lépek föl, több hely van a hátukon ugrálni.- Az elefántjaikkal pedig már az is találkozhatott a nyáron Balatonlellén, aki csak strandra jár...- Fontos a hírverés, a cirkusz húszéves jubileuma apropóján amúgy is az eddigi leglátványosabb műsort hoztuk el a Bala- ton-partra, meg aztán az idei elefántos produkciónk igazi világszám, a világ jelenlegi legjobbja; a német Caselly család szintén monte-carlói Aranybohóc-díjas, olyan ez, mintha egy •világhírű sztárfutballistát szerződtetett volna egy magyar focicsapat. S Magyarországon először egy zsiráfbikát is bemutatunk a porondon, Zambézit. Télen vásároltuk Németországból, egyelőre még csak bejön a porondra, de elkezdtünk már vele egy produkciót próbálni a következő szezonra, ha sikerül, valóban világszám lesz: zsiráf és elefántok közösen, egyszerre a porondon, de erről egyelőre ennél többet nem árulhatok el.- Különbséget tud-e tenni az átlagnéző cirkusz és cirkusz között? Mert hiszen a különbség sokszor ég és föld, a Balaton-parton nyáron egymást érik a társulatok...- Szerencsére a mi saját leilei területünk jól bejáratott, megszokott hely. S aki bennünket egyszer, megnézett, az különbséget tud tenni. Sajnos, akadnak társulatok, melyek lejáratják ezt a műfajt, de nemigen tudunk ellene tenni. Nekünk a nevünk is garancia, nemzeti színház is csak egy van...- Balatonlelléről hová indul a konvoj augusztus 23-a után? Mennyi idő kell, míg ott újra fölállítják a „cirkuszvárost”? Székesfehérvárra megyünk; harmincöt kamion, majdnem egy kilométeres konvoj. Másfél nap kell az újraépítéshez. Az idei magyarországi turné befejezése után egyébként október-novemberben másfél hónapon át Franciaországban lépek fel a lovasakro- bata-számommal. Ez is olyan, mint a futballistáknál: ajánlat, szerződés, fellépés. Lakócsa szépségei Harkányban verseny Harmadik hely és különdíj a somogyi lányoknak látványosság Sortban és egyenpólóban, népviseletben, végül estélyi ruhában mutatták meg magukat az ifjú hölgyek - köztük négy lakócsai- a magyarországi horvátok országos szépségversenyén. A megméretést ötödször rendezték meg, ezúttal Harkányban: a 16-26 éves korúaknak horvát nyelvtudással is kellett rendelkezniük. A 13 résztvevő közül a 20 éves lakócsai Kolarics Leila harmadik lett, míg falubelije a 22 esztendős Blum Diána Blanka kü- löndíjat kapott. A díjátadók között szerepelt a népszerű rádiós műsorvezető, Abaházi Csaba. A lányok értékes jutalmakkal tértek haza. ■ Gamos A. Kolarics Leila estélyi ruhában Blum Diána népviseletben Megemlékezés: hetvenöt esztendeje épült a potonyi katolikus templom jubileum A potonyi katolikusok régi álma volt, hogy a lakócsai, tótújfalusi hívekhez hasonlóan őket is harangszó hívogassa a templomba. Ez a vágyuk a Waldfogl tanító-házaspár kezdeményezésére és a lakók áldozat- készsége révén 1939 nyarán teljesült: 75 éve épült a festett kazettás mennyezettel díszített hajlék a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A hétvégi ünnepi szentmisét Mayer Mihály volt pécsi megyéspüspök celebrálta. Tamburazenekar kísérte a horvátul elhangzott szenténekeket. Leleplezték az évfordulót megörökítő emléktáblát, itt Franko- vlcs György pécsi néprajzgyűjtő mondta el gondolatait. ■ G. A.
