Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-29 / 201. szám

2014. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP Az év mind a 365 napján dolgoznak juhászat Van lehetőség az ágazat fejlesztésére, mert külföldön eladható a hazai juh- Fontos, hogy a juhászok tisztában legyenek a szak­ma újdonságaival - mond­ta lapunknak Juhász Pál, a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének alelnöke. Harsányi Miklós A szakember hozzátette: Gyo- maendrődön a nyolcvanas évek végén szűnt meg a juhász szak­munkás képzés, s úgy érzi, hi­ánypótló a most szerveződő ok­tatás. A legújabb szakmai isme­retekkel felvértezett juhászok munkába állásával változás in­dulhat el az ágazatban, mely­re igen nagy szükség van. Re­mélhetően régiónkban, s így So­mogybán is egyre többen ked­vet kapnak a korszerű geneti­kai értékkel rendelkező juhok tenyésztésére, tartására. A szakmai szövetség alelnö­ke szerint a rendszerváltás min­den nyűge-átka - egyebek mel­lett piacvesztés, gazdaságok fel­számolása - rázúdult a juhászai­ra. A korábbi elhibázott földbir­tokpolitika következményeként sokan csak bérelt földterüle­ten dolgozhatnak, s a gazdasá­gi gondok nyomán lesújtó képet fest a hazai juhállomány alaku­lása. Amíg bő két és fél évtizede országosan csaknem 2,7 millió juhot regisztráltak, addig ma­napság alig 1,1 milliót. Somogy­bán is hasonló folyamat játszó­dott le.- Jó, ha tisztában van azzal mindenki: van lehetőség az ága­zat fejlesztésére - hívta fel a fi­gyelmet. - Tájfenntartó, környe­zetkímélő módon hasznosítják a juhtenyésztők azokat a területe­ket, amelyek gyakran más gaz­dálkodási tevékenységre kevés­bé alkalmasak. S ne feledjük: az ágazat úgy állít elő évről év­re több milliárd forintos érté­ket, hogy jószerivel semmilyen importra nem szorul, miközben az eladásra kínált végtermék ex­portorientált. A bárányhúsnak közel 90 százalékát külföldön, így a többi között Olaszország­ban, Németországban, Svájc­ban, Ausztriában értékesítik, de jut belőle Japánba is. Ezek a té­nyek megerősítik: szükség van a juhászképzésre. Paládi Vince kaposdadai bir­tokán csaknem 700 juhot tart. Az 56 éves őstermelő gyerekko­ra óta az állatok között él, vérbe­li gazdálkodónak vallja magát.- Szabolcsból költöztünk a hetvenes években Somogyba, apám juhász volt - mondta. - Szegénynek egyszer becsípődött a dereka, s nem tudott dolgozni. Szükség volt a segítségre, s két hétig csaknem 500 birkát legel­tettem. Ha jól emlékszem, akkor negyedik osztályos voltam. Egy életre megszerettem az állato­kat, de a felelősséget, a kemény munkát is hamar megtanultam. Nagy utat tett meg a férfi, amíg a mostani, jól felszerelt gazdasága kiépült. A főváros­ban építőgépszerelő végzettsé­get szerzett, megnősült, néhány évig az erdészetnél darus gép­kocsivezetőként dolgozott. Az­tán önállósította magát, és 1983- ban 300 bérelt juh beszerzésé­vel alapította meg jövőjét Nagy­bajom közelében. Ezen kívül még lovat és tehenet is vásárolt, amire a folyamatos havi bevétel miatt volt szükség.- Se villany, se kövesút, se te­repjáró: meglehetősen nomád körülmények között kezdtem dolgozni, de időről időre előrébb jutottunk - folytatta. - Mindent apránként, saját erőből építet­tünk fel. Később Kaposfőn épít­keztünk, az egykori állami gaz­daságtól 25 hektárnyi területet béreltem, amit később megvásá­roltam. Dzsungel borította a kör­nyéket, akkora volt a gaz, hogy még az őz sem látszott ki. Szépen rendbe tett terület, fej­lődő gazdaság, gyarapodó állo­mány: a megpróbáltatások, gaz­dasági gondok dacára folyama­tos a fejlődés. A gazdának két ju­hász nyújt segítséget, ám a mun­ka dandárját ő végzi. Suba, fo­kos, magányosan pörgő napok: sokakban még a régi kép él, ami­kor a juhászokra gondolnak. Pa­ládi Vince szerint nagyot fordult a világ: aki lépést akar tartani a fejlődéssel, annak tanulnia kell. Legyen szó kezdő vállalkozóról vagy évtizedek óta a szakmá­ban dolgozó szakemberről.- Ma már nem lehet rutinból dolgozni - folytatta. - Az alap­vető vállalkozói, adminisztráci­ós tudnivalókkal éppúgy tisztá­ban kell lenni, mint azzal, hogy miként védekezünk a sánta­ság, szájfájás vagy éppen a kü­lönféle parazita betegségek el­len. Egy vállalkozás működte­tése, az emberek foglalkoztatá­sa nagy felelősséggel jár, nem beszélve az állatok tartásáról. A gazdasági, pénzügyi ismeretek­től sem szabad viszolyogni. Ha a vállalkozó rosszul méri fel a le­hetőségeit, könnyen bukfenc le­het a vége. Évente mintegy 15 millió forint a bevételem, ám a különféle kiadások, hitelek, s a piaci változások miatt sokszor úgy érzem: a kisgazdaság pen­ge élen táncol. Nyakunkba vesszük a domb­oldalt, cipőnk alatt cuppog a sár. A kaposdadai domboldalon bé­késen legeltek a juhok, a gazda naponta kilométereket gyalogol a birtokán, mindent szemmel tart. Azt mondta: nincs lazsálás, ez csak így megy.- A nulláról indultam, s bő 25 év megfeszített munka után ju­tottam eddig - mondta. - Szép munka, szeretem a juhokat, a gazdaságot, ez éltet. S mitől jó egy juhász? Szerintem az, áld szíwel-lélekkel dolgozik az év 365 napján. S akkor is, amikor az ellési időszakban éjfélkor, hajnali négykor is felkelünk és kimegyünk az állatokhoz, s per­sze szinte egész nap talpon va­gyunk. A juhászképzés hallga­tóinak erre is rá kell érezniük, különösen a fiataloknak. Jó öt­letnek tartom az oktatást, a mos­taninál remélhetően még töb­ben kedvet kapnak az állatgon­dozáshoz és tartáshoz. A gazda, akinek három gyer­meke van, még nem tudja, hogy ki veszi át majd a stafétát.- Ők is látják, hogy sokat kín­lódunk, olykor szinte megszaka­dunk a munkától, mégis vállal­juk a küzdelmet - jegyezte meg. - Ha valaki jól dolgozik, sze­Juhászok az egyetemen ► Folytatás az 1. oldalról A magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara, a Debreceni Egyetem Mezőgazda­ság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint a Szegedi Tudomány- egyetem hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara augusz­tusban együttműködési megál­lapodást kötött: ősztől a gyakor­ló juhtartók szakmai ismeretei­nek fejlesztésére felnőttképzést szerveznek, minden jelentkező a gazdaságához legközelebbi helyszínen veheti igénybe a kép­zést. Az előadók az egyetemek oktatói és a szövetség munka­társai lesznek. A képzés időtar­tama három hónap, heti egy al­kalommal tartott oktatási nap­pal, mely a tervek szerint tíz el­méleti oktatási napból és két nap gyakorlati képzésből áll. A diákok tenyésztést, takarmányo­zást, állategészségügyet és ad­minisztrációs ismereteket is ta­nulnak. A kaposvári Egyetem közlése szerint a tanfolyam végén a szö­vetség és a három egyetem által közösen kibocsátott oklevelet kap a résztvevő, aki a képzési időszak legalább kétharmadán részt vett. A részvétel szakmai előképzettséghez nem kötött, minden gyakorló juhtartó jelent­kezhet. A szakmai tartalma ki­terjed a juhtenyésztés valameny- nyi részterületére, melynek elsa­játítása segítheti az eredményes gazdálkodást. Márkus Kata rencséje van az átvétellel, an­nak van esélye a fejlődésre. Az is igaz: ez az életforma kötetle­nebb, szabadabb, mint sok más szakma. A juhok, az állatok szeretete azonban döntő: ez mindent fe­lülír. JEGYZET VAS ANDRÁS Fával az erdőt kevesen hullattak könnye­ket, amikor bő hónapja napvi­lágot látott a kormánydöntés az agrártámogatási rendszer átalakításáról: az 1200 hek­tárnál nagyobb birtokon gaz­dálkodóktól elveszik a terüle­talapú támogatást. Az ember előtt megjelent a vidéket ki­zsákmányoló, a falvakat a gé­pesített nagybirtokkal pusztu­lásra ítélő, pénzeszsákján pöf- feszkedő oligarcha képe, még neveket is társított hozzájuk, s máris örülhetett a kobakjukra kiosztott kormánykokinak. csak hát, ahogy lenni szokott, ha valahol ad hoc berántják a motoros fűrészt, hogy egyen- formára nyírjanak-vágjanak mindent, nemcsak a vadhaj­tások - jelen helyzetben az ál­lami földhaszonbérleti szer­ződésekkel felpumpált nagy­birtokok - sérülnek, hanem a hosszú évek óta féltve gon­dozott fajritkaságok is. Ebben az esetben például a nemzeti parkok, erdőgazdasági cégek, egyetemi tangazdaságok, me­lyek közül jónéhány jócskán a megállapított területnagy­ság feletti földek felett diszpo­nál. És ennek megfelelően az eddig kapott sokszázmillió fo­rint szerves része a költségve­tésüknek, hiánya pedig az ed­digi feladatellátás-vállalás vé­gét, drasztikusabb esetben a véget jelentheti. mindez azért, mert a motoros fűrészes arra nem gondolt, nemcsak a Csányi Sándor-fé- le Boly Zrt., vagy éppen a Si- micska-érdekeltség Lajta-Han- ság Zrt. felé zárják el a pénz­csapokat, hanem például a cir­ka 15 ezer hektár után nagy­jából milliárdot kapó hortobá­gyi természetvédelmi és gén­megőrző cég, a kiskunsági nemzeti park, vagy éppen a támogatott maximális terület­határ több mint két és félsze­rese felett diszponáló somogyi Sefag Erdészeti és Faipari Zrt. irányába is elapad a forrás. VAGYIS LEEGYSZERŰSÍTVE: ki­öntik a fürdővízzel a gyere­ket. Mert - ha már a somogyi erdészet is érintett, legyünk plasztikusak - nem látták a fától az erdőt. Hát kivágják... Kiskerekivel lett testvér a somogyi Kereki kereki És az erdélyi Kiskere- ki mostantól testvértelepülések. Együttműködési megállapodást írtak alá a polgár- mesterek Kiskereki- ben akkor, amikor a Somogy megyei Ke- rekiből Csicsai Lász­ló Viktorral az élen ötfős delegáció ér­kezett az érmelléki községbe. A kereki- ek részt vettek a Kis- kerekihez tartozó Asszonyvásá­ra falunapi ünnepségén is, illet­ve tiszteletüket tették a község­központ háborús emlékművénél, valamint a Kuthy Sándor esperes emlékére állított kopjafánál Asz- szonyvásárán. A nagyváradi Reggeli Újság írja: néhány esztendővel ezelőtt a magyarországi település elöl­járói átutazóban vol­tak Nagyvárad irá­nyából Szatmárné­meti felé, amikor a műút mentén, a be- kötőútnál megpillan­tották Kiskereki te­lepülés névtábláját. Úgy döntöttek, tesz­nek egy kitérőt, és megnézik azt a falut, amely szin­te azonos nevet visel határon túli lakhelyükkel. így kezdődött tehát a testvértelepülések közötti meg­állapodás története. Az erről szó­ló szerződést most pecsételték meg aláírásaikkal. ■ F. I. ■ Asszonyvására régi neve törté­nelmi feljegyzés szerint Boldog- Asszony-Vására volt, ismert az Asszonyharcz névváltozat is HIRDETÉS BEFEJEZŐDÖTT A BALATONBOGLARI OVODA FEJLESZTÉSE A „balatonboglári óvoda fejlesztése" építési és felújítási beruházás 120 millió Ft európai uniós támogatás segítségével a Mátyás király u. 5. sz. alatt valósult meg. A fejlesztés eredményeként a kedvezményezett önkormányzat a bölcsődei és óvodai ellátást egy közösségi létesítményben, hosszabb távra szólóan, a fenntart­ható működési feltételek között biztosíthatja a meglévő épületek korszerűsítésével és bővítésével. A fejlesztés eredményeként felújított és bővített terek rendeltetésük szerint: óvoda összesen: bölcsőde összesen: közös területek összesen: épület nettó szintterület: külső területek összesen: 782.1 m2 135.1 m2 163,8 m2 1081,0 m2 152,5 m2. A beruházás zárórendezvénye 2014. 08. 30-án (szombaton) 10.00 órakor (eső esetén 31-én vasárnap 11.00 órakor) lesz a Vörös Kápolna előtti színpadon. Együttműködés a régiós élelmiszeriparban klaszter Kétéves működésé­ről adott számot a Dél-dunán­túli Regionális Élelmiszer Inno­vációs Klaszter. A Somogy Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra támogatásával létrejött szer­vezetnek 16 tagja van, főként so­mogyi cégek. A célja az, hogy az élelmiszeripari kis és középvál­lalkozások közös fellépéssel sze­rezzenek piacokat. Egyed Lász­ló elnök a megyei hústermelők és sütőipari cégek összefogását emelte ki pozitív példaként. A klaszter a zágrábi nemzetközi vásáron is szerzett exportlehető­ségeket a tagjainak. Kutatási és fejlesztési projektekben gondol­kodnak a kaposvári egyetem laborjával együtt. ■ K.G. ■ Ön szerint szükség van juhászképzésre? __________ Sz avazzon hírportálunkon ­ma 16 óráig: S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. SZÉCHENYI^ Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap HmHÍ Magyarország kormánya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents