Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-22 / 195. szám
2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK OLVASÓINK ÍRJAK 15 Hej, vadkörte-alma, nagy a szoknya hatalma - avagy hallgatni aranyi Még régebben történt az, amiről szól ez az anekdota. Mi, tartalékos tiszti növendékek, akik Nagyatádon voltunk csapatgyakorlaton, jelentős időt töltöttünk azzal, hogy a cérnagyári tündérkék és a konzervgyári zakuszka Mércék közül minél többet meghódítsunk. Ez alól Pali barátunk kivétel volt, ő bizony egy magas rendű, rangú tiszt kikapós feleségéhez járt titokban. Történt egyszer, hogy a Hó- ka-malom melletti gyakorló téren Pali barátunk Csepel teherautója belesüppedt a mocsárba, fülkéig! Pali nem esett kétségbe, elment a kifutón álló tankjához, és nekiállt kivontatni. Természetesen a kocsi kijött a sárból, de mint mindig ilyen mentéskor, most is leszakadt az egész eleje. Pali növendék beállt a telephelyre és utána irány a menyecske, mivel a férj szolgálati úton volt. A légyott megtörtént, de egyszer csak a Pobjeda ajtó csapódása hallatszott váratlanul - megjött a férj. Szerencsére a lakás körbejárható volt, úgyhogy a férj az ajtón be, Pali a fürdőszobán át ki. De nem volt elég óvatos, mert a férj megneszelte a dolgot és már dörgött is a Zbrojov- ka, más néven borsóköpködő a lépcsőházban gatyában, hóna alatt a mundérral menekülő gaz csábító után. Hosszú éjszakája volt a barátunknak, mert nem tudta, hogy felismerték-e. Teljesen halálra vált, amikor a férjuram sofőrje jelentette neki, a főnöke várja. Az irodában leültették, és atyai hangon mondta a férj: Pali elvtárs, ezt meg kell beszélni! - Igen - rebegte Pali, ezt .meg kell beszélni. - Tudja, hogy ez következmény nélkül nem maradhat? - Igen, rebegte a bűnös. - Ezt a kárt a Csepelen, meg kell fizetni! Pali felugrott és felkiáltott: Kifizetem! Itt a tanulság; csak annyit beszélj, amennyit kell. Mi leszereltünk, de mi lett Palival? Hát helyőrség parancsnok egy alföldi városban. Nem hiába mondják Somogybán: Hej vadkörte-vadal- ma, nagy a szoknya hatalma! Hortobágyi Ferenc, Nagyatád Emlékezés Horthy Istvánra baleset Nem vethette latba tudását a hazájáért a vesztett háború után Tavaly augusztus 20-án avattak szobrot Horthy István emlékére Siófokon A történelmet az adott korban emberek írják tetteikkel. Nagy felelőssége az utókornak, hogy hiteles adatokra támaszkodjanak és hűen, nem megrendelésre tanítsák a történelmet. így lett volna helyes vitéz Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, kormányzó-helyettes repülőbalesete esetében is. Hetvenkét esztendeje halt repülőhalált egy jobb sorsra érdemes kiváló ember. Néhány gondolat az orosz front repülőtereiről. A keleti térnyerés időszakában a köny- nyűbombák és a visszavonulók okozta károkat műszaki csapatok hozták helyre. Nagyapám, mint bújtatott állományú folyamőr, kiképzett utász, több repülőtéren megfordult. Építettek barakkokat, sajnos készítettek sok koporsót és keresztet is. Később szolgálatokat adtak. Bajtársias viszony volt a repülőtereken, ennek a fegyvernemnek ez mindig a sajátja volt. A biztonságos repülés nemcsak a konstrukcióktól függött, hanem a szerelőktől is. A szolgálatos katonák, tábori csendőrök, elhárítok munkája, figyelme volt garancia a biztonságra. Nem kívánom sem megerősíteni, sem cáfolni történészek, katonák, könyvszerzők állításait. Tény, hogy 1942. augusztus 20-án hajnali 5-re harci feladatot kapott négy vadászrepülő. Az egyik páros vitéz nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagy és Nemeslaki Zoltán őrmester volt. Feladatuk a frontvonal fölé kísérni a magyar közelfelderítőket, akik a feladat figyelemelvonása és kis tűzerő miatt oltalmazásra szorultak. Terv szerint fél óra felderítés után szárnybillegetéssel jeleznek a vadászoknak, hogy visz- szatérnek bázisukra a saját vonalak mögé. Ettől kezdve a vadászoknak egy óra állt volna rendelkezésre szabad vadászatra. Többször találkoztam, beszélgettem vitéz Nemeslaki Zoltánnal, aki a Malév nyugdíjas pilótája volt és a Vitézi Rend tagja. Elmondta, hogy sok állítással ellentétben a vadászokat később emelték fel, mint a felderítőket, mert az ellenséges terület előtt a vadászok utolérték őket, megfelelő magasságban és távolságból biztosították őket. A vadászoknak nem kellett köröket írni, hiszen a szabad vadászatokon nagy szükség volt üzemanyagra, és elhúzódó harc esetén, ha elkerülhetetlen volt a kényszerleszállás azt saját csapatok területén igyekeztek végrehajtani. Nemeslaki Zoltán nagy tisztelettel említette a kormányzóhelyettes repülőgépvezető tudását, de a kis magasságban végrehajtott szűk forduló után a korszerűtlen Héja gép dugóhúzóba került és nem lehetett kihozni belőle. Nemeslaki Zoltán szerint 700 méternél már ki lehetett venni ezt a géptípust a zuhanásból, de azon a szomorú hajnalon ennek a magasságnak talán a fele volt meg. A kormányzó-helyettes gépe j közel a szomszédos repülőtérhez földbe csapódott és kiégett. Felmerül nagyon sok kérdés, biztosan vannak akik nálam többet is feltennének, de a becsapódás, a tűz, a felületes kivizsgálás ezt a rejtélyt'soha nem fogja megoldani. Műszaki hiba volt? Anyaghiba, szerelési hiba? Vajon mit kerestek német szerelők egy olasz típusnál? A két német összekötő rádiós lett volna a szabotőr? Ittas lett volna egy amúgy fegyelmezett katona, aki a vallása okán decemberben tartotta a névnapját? Vagy Csukás őrnagy, aki | nemcsak parancsnoka, hanem barátja is volt Horthy főhad- [ nagynak, a kormányzótanács ellenében engedte volna repül- I ni? Szabó Mátyás százados valóban nem tudott a visszahívásról? Wagner zászlós látott jelzőrakétát kilőni a gépből, de ugyanakkor az őrök, légtérfigyelők, szerelők nem? Amennyiben a harmadik gyermekét elveszítő apa, a kiváló katona vitéz nagybányai Horthy Miklós hibásnak ítélte volna zetényi Csukás Kálmán őrnagyot, kapott volna kitüntetést, lett volna vezérkari alezredes? A német hírszerzés sokat tu- j dott és nemcsak a Kijevben történt beszélgetésekről feleségével, akitől üzent a kormányzónak, vázolta a valós fronthelyzetet. Már korábban is megfigyelték, ismerték gondolkodás- módját. Felsőbb német körök talán még örültek is a tragédiának. Magyarország szegényebb lett egy kiváló emberrel, egy nagy tudású mérnökkel, egy hazáját védeni akaró katonával, kormányzó-helyettessel. Sajnos nem vethette latba tudását, kapcsolatait, hazája háború utáni megítélését segítve. Bornemissza György, [ Kaposvár I Szűrővizsgálatokra járni kell, s addig is figyeljünk a bank által küldött SMS-te két történet Szeretném megosztani az alábbi „érdekességeket” a Somogyi Hírlap olvasóival. Jópár napja a reggeli órákban SMS-ben a bank megküldte az értesítőt férjem munkabéréről. Ezáltal azt is tudom, hogy mennyi a számlán lévő pénzünk. Még aznap délelőtt a bank automatájából pénzt kellett kivennem és az egyenleg- közlőn megdöbbenve láttam, hogy több, mint 100 ezer forinttal kevesebb összeg szerepel, mint ami valójában a tényleg pénzünk. Azonnal futottam a bank ügyintézőjéhez, hogy most akkor mi van? Azt mondta: van ilyen, nem frissül az automata. Én, a kis porszem nehezen értem, a mai világban hogy lehet ez? ■ Az idén nem adtak időpontot azzal a kifogással, hogy tavaly már voltam, s az van a papíromon, hogy kétévente jelentkezzem Egy másik eset. Mindkét mellem operálni kellett, a balból két daganatot műtötték ki. Hál'Isten jóindulatú volt mindkettő. Mivel már nőgyógyászati műtétem is volt - mely ha nem időben történik teljes méhnyak rákká fejlődött volna -, ezért fokozottan figyelek a szűrő- vizsgálatokra. így aztán évente' a felülvizsgálatok alkalmával szeretek elmenni mammográfiás vizsgálatra is, de az idén nem adtak időpontot, azzal a kifogással, hogy tavaly voltam és az van a papíromon, hogy két évente jelentkezzek. Ha baj van természetesen előbb. Mondom nekik erre: ha nem jövök szűrővizsgálatra, akkor hajlamosak azt mondani, hogy későn jött... Erre ők: különben is a jóindulatú daganattal nem kell foglalkozni, hiszen kioperálták, nincs vele gond. Meg amúgy sem jó a sok sugárzás. De azért én élni szeretnék, nem úgy mint sok közeli ismerősöm és hozzátartozóm, akik már nem élnek, pont az ilyen említett két daganatfajta miatt. Szerintem járjunk szűrővizsgálatokra és ne hanyagoljuk el magunkat! H. I.-né, Kaposvár Átkúszik hozzánk a gaz az önkormányzat telkéről Megbíztunk a könyvelőben, de nem végezte jól a dolgát Soha többé ne legyen szörnyűséges háború! Kétségbe esve fordulok Önökhöz! A zimányi telkem mellett található telek az önkormányzat tulajdonában van, amit sajnos nem használnak. Azonban eddig minden évben, ha későn is, de lekaszálták az egész telket. Az idén kizárólag az utcát és a belső udvart kaszálják. A hátsó, amely valamikor szántó volt, most egy méteres gazban áll. Pedig lehetne elég közmunkás a feladat megoldására. Ebben található a vadkendertől a csalánig szinte minden. Ez elsősorban az én telkemet teszi tönkre, mert ez a nagy gaz rádől az általam művelt szántóföldi növényekre. Ennek okán nem győzünk gyomirtót kijuttatni, már amire lehet. Én a növényvédő állomást hívtam fel Kaposváron, a válasz az volt: ajánlott levélben keressem meg az önkormányzat jegyzőjét, és ha az nemleges választ ad, forduljak a kaposvári okmányirodához. Nos addigra az idő megoldja, mert addigra megjönnek a téli fagyok. A párom is kijöhetne a kertbe, sajnos mindenre allergiás, már én is ott tartok, ha a kertemben dolgozom, folynak a könnyeim. Ez a gazos telek Zimány, Kossuth L. u. 118. szám alatt van. Név és cím a szerkesztőségben! Nagyon sok kisvállalkozás a csőd szélén lavírozik. Adott esetben a könyvelőktől segítséget kérhetünk - ezért fizetjük őket -, hogy jogszabály-ismereteikkel segítsenek bennünket, így például hívják föl a figyelmünket arra, hogy a törvények milyen lehetőséggel bírnak! Az elmúlt évben és még az idén úgy volt működtetve Somban a kis kocsma, hogy a családban adott egy nyugdíjas, aki addig vállalkozó volt és jó in- dulatú segítséggel, több mint egymillió forintot tudtak volna megtakarítani ami elég lett volna arra, hogy a vállalkozás rentábilis legyen. Ugyanis hatmillió forintig adómentességet kapott volna, míg a TB-kötelessé- ge havi 6810 forint. De a tennivalóról a könyvelő nem szólt! Nem olvasunk közlönyöket, de igaz, hogy a jogszabály nem ismerete semmi alól nem mentesít. A vállalkozótól az adóhivatal várja követelését és annak kamatát. Ma Magyarországon ezt a pénzt nem lehet megkeresni, a családtag élete végéig elment külföldre cselédnek, elhagyva szeretteit és felbontva addigi családi életét. Ilyenkor nyugodtan élhet egy könyvelő? Vagy van lelkiismerete ami megszólal? Kérem okuljanak a mi kálváriánkból, s jobban nézzék meg, kit fogadnak föl könyvelőnek! Németh Lajos, Som Hírlapjukban könnyek között olvasva a II. világháborúról, édesapámra emlékeztem. Őt Szentesről vitték el, rövid ideig ott laktunk. Ezt a kis dalt küldöm, itt az otthonban sajnos senki sem ismeri rajtam kívül. 78 éves vagyok, lehet, hogy egy-két szóra már én sem pontosan emlékezem. A somogyiak megérdemelnék, hogy ismerjék, hallhassák, mert róluk szól. A szövege: Somogy megye közepébe van egy kicsi fatornyos falu./ Fehér házak egymás mellett szépen, minden házon kicsi szűk zsalu./ Az emberek mind elmentek régen, az asszonyok csöndben sírnak ott, /hogy ha este fönn a magas égen kígyóinak a fényes csillagok. Özvegyasszony a kicsi fiával minden este a pitvar felé/ áhíta- tos, ábrándos országból néznek fel a csillagok felé. / Édesanyám mondja meg nékem, hogy oda- fönt vajon mi ragyog,/ mit jelentenek ott fönn az égen azok a sok fényes csillagok. Két szeméből sűrű könnyek jönnek és megszólal a somogyi anya: / az ottan egy szakaszvezetőnek, másik meg egy káplán csillaga./ Gallérjukba holdat várva - de azóta mindkettő halott./ Az angyalok fölvitték az égbe, most ránk ragyognak fényes csillagok." Bajzák Istvánná (Kati néni), Szentbalázs
