Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
INTERJÚ 2014. AUGUSZTUS 17., VASARNAP A főorvos szerint Magyarország felkészült a legveszélyesebb betegségek kezelésére is. I^Hseget és az antraxot tartja a leghalálosabbnak, de egyiktől sem fél. Csak az AIDS-től tartott. AZ EBOLABOL NEM LESZ VILÁGJÁRVÁNY Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint - a vírus 1976-os felfedezése óta - 1850 Ebola-fertőzéses esetet regisztráltak. Ezek közül mintegy 1200 végződött halállal. A mostani, nyolc hónapja tartó járványban azonban már eddig többen haltak meg, mint az elmúlt 38 évben összesen. Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint ennek ellenére semmi ok a pánikra. Fábos Erika- Mióta ismerjük és mit tudunk az Eboláról?- Az Ebola a filovírusok közé tartozik és öt fajtáját ismerjük. Ezek közül az a legveszélyesebb, ami Afrikában az 1970-es években kezdett terjedni, az akkori Zaire-ban, éppen az Ebola-folyó völgyében. 1976-ban jegyezték fel az első járványt, amiben több mint kétszáz ember halt meg. A kórokozó külső és belső vérzést, lázat vált ki, amely akár az esetek 80 százalékában halálhoz vezet. Egy rendkívül súlyos, nagyon gyorsan lezajló betegségről beszélünk, az viszont a jó hír, hogy ez a betegség emberről emberre nehezen terjed, kézfogással, tüsszentéssel, hétköznapi emberi kapcsolat révén nem lehet elkapni. Szoros kontaktus kell hozzá, vérrel, vagy testváladékkal kell érintkezni ahhoz, hogy valaki megfertőződjön. Ebből adódóan megelőzni, ha a fejlett világ higiénés körülményei között gondolkodunk, viszonylag egyszerű. Az is fontos, hogy a kór lappangási idő alatt sem fertőz, csak amikor megjelennek a magas lázzal, hányással, hasmenéssel, vérzéssel járó egyértelmű tünetek. Orvosi vizsgálatokkal ilyenkor már kimutatható a vírus, a beteget el lehet különíteni, meg lehet tenni az óvintézkedéseket.- Pár napja modellezték, mi történne, ha ebolás beteg kerülne Magyarországra.- Ha igazolódna a gyanú, hozzánk, a Szent László Kórházba kerülne, ahol két olyan kórterem is létezik, amiben teljesen izolálni lehet a betegeket. Ezekben negatív nyomással rendelkező levegő van, monitorral lehet a beteget megfigyelni, szkafanderben lehet belépni és minden olyan anyag, ami ott keletkezik, a levegőtől a szennyvízig, megsemmisítésre kerül.- Volt már valaha szükség ezekre a kórtermekre?- 2005-ben, amikor a súlyos SARS koronavírus okozta légúti fertőzések megjelentek, akkor hoztuk létre ezeket a kórtermeket, ahová súlyos, vérzéses lázzal járó betegeket el lehet helyezni. Azóta még nem volt szükség arra, hogy bárkit is itt helyezzünk el.- Magyarországon nem volt még Ebola-gyanús eset?- Volt már, akit ezzel hoztak be hozzánk, de attól még, hogy „Világjárvány nem lehet, de megfékezni sem olyan egyszerű ma már" Szlávik János a fertőző betegségek szakértője szlávik/ónos belgyógyász, a fertőző és trópusi betegségek szakorvosa, főorvos. 1961. szeptember 8-án született Budapesten. 1986-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. országosan több száz előadást tartott AIDS-megelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatosan, mevalószínűbb, hogy Nyugat- és Közép-Afrika egyes denevérfa- jai az Ebola természetes hordozói. Bár a betegség semmiféle tünete sem jelentkezik rajtuk. A majomteória annyiban stimmel, hogy fertőződött már meg ember majomtól is, miközben az állat húsát feldolgozták. A majmok viszont valószínűsíthetően denevérektől kapták el a vírust. Ha sikerülne a vírust végre a természetben is megtalálni, vagyis a rá jellemző gazdafajt azonosítani, könnyebb lenne minden.- Az, hogy laboratóriumban állították elő, az lehetetlen?- Szerintem, igen. Léteznek persze ilyen híresztelések, de ezek ostoba összeesküvéselméletek, ahogy annak idején a HIV-vírus kapcsán is terjedtek.- 1976 óta ismerjük ezt a vírust, miért nincs még gyógyszere?- Sok olyan vírus van, ami ellen nincs ellenszer. Az Ebola egy rendkívül nagy és változatos lyekről Afrikában tanult. AIDS elleni kutatásban és gyógyszerkísérletekben vesz részt; trópusi tanácsadóként tevékenykedik utazási irodáknak. az első Legyen Ön is milliomos!-játék internetes változatában első próbálkozásra megnyerte a fődíjat, a 40 millió forintot. vírus, keveset tudunk róla, ezért nem egyszerű gyógyszert fejleszteni ellene. Ráadásul a vírus Afrikában és ott sem minden országban, hanem jellemzően a legszegényebb vidékeken terjed. Eddig mindig izoláltan jelentkezett és az elmúlt 38 év alatt valamivel több mint ezer halálos áldozatot szedett. Magyarán nem veszélyeztette a világot, vagy a fejlett világ jelentősebb országai számára nem jelentett veszélyt.- Az az orvos, akit Libériából vittek haza Atlantába, a hírek szerint meggyógyult. Akkor ezek szerint mégis van gyógyszer?- Azért az sem mellékes, hogy az, aki megfertőződik, milyen immunrendszerrel rendelkezik. Egy rossz állapotban lévő, afrikai éhező kevésbé ellenálló. Másrészt mivel gyorsan terjed, nagy százalékban pusztít és a ma ismert legvirulensebb emberi kórokozó, a bioterrorizmus potenciális eszközét is látják benne. Éppen ezért kizártnak tartom, hogy az amerikai hadsereg ne kutatná a lehetséges ellenszert. Kutatások persze nyilvánosan is folynak és vannak is biztató eredmények, de az Ebola ellen nem a gyógyszer, inkább az jelentene igazi fegyvert, ha Afrikában az emberek megértenék, hogy muszáj változtatni a szokásaikon. Az Ebola egy csúnya betegség és iszonyú halállal végződik, de nem ez a leghalálosabb vírus.- Mi a leghalálosabb?- A veszettség, ami a világ fejlődő részén nem is ritka dolog. A veszettség az oltássorozat hiányában, 100 százalékban halált okoz. Igaz, nagyon speciális intenzíves terápia mellett maradt már életben beteg oltás nélkül is, de csak iszonyú erőfeszítések árán és maradandó károsodással.- Az elmúlt 38 év alatt több járvány is volt, de ha jól láttam, egyszer sem érte el az áldozatok száma még a háromszázat sem. Miért lett most ekkora a járvány?- Mert egyszerre három országban terjed a vírus és nagyon sok a beteg. Rendkívül szegény országokról beszélünk. Nagyon rossz a helyzet a kórházakban, semmiféle védőfelszerelés nincs, gyakran ugyanazzal a tűvel adják be az injekciókat több betegnek. Másrészt a törzsi szokások is a fertőzésnek kedveznek. Főként a temetkezési szokások. Az elhunyt teste csupa vér, ettől függetlenül a hozzátartozók kilopják a kórházakból, hazaviszik, ölelgetni, csókolgatni szokták a holttestet temetés előtt. Ezért terjed ennyire gyorsan a vírus, és mivel sok a beteg, sok az áldozat is, hiszen 70-80 százaléka meghal a fertőzötteknek.- Még meg lehet fékezni, vagy lehet ebből világjárvány?- Világjárvány nem lehet, de megfékezni sem olyan egyszerű ma már. Rögtön az elején kellett volna sokkal szigorúbb intézkedéseket bevezetni. Elkülöníteni a betegeket, a holttesteket. Ma már minden érintett ország kihirdette a vészhelyzetet, ez pedig, ha nem is gyorsan, de meg fogja állítani a járványt. Néhány hónap még biztosan kell hozzá.- Mondják, hogy majmoktól, azt is, hogy denevérektől származik ez a vírus. Tudunk biztosat az eredetéről?- Biztosat nem, de egyre- Ön szerint melyik országban a legnagyobb a veszély, hogy valamilyen nagyon csúnya fertőző betegséget kaphat valaki?- Talán India. A higiénés viszonyok miatt ott sok minden megtörténhet. Afrikában is vannak olyan területek - Uganda, Malawi -, ahol az elég csúnya betegségek teljesen hétköznapiak, vagy Brazíliában az őserdő vidéke, de ezek jellemzően nem turistacélpontok. Néhány utazó keveredik ezekre a helyekre és ők rendszerint tudják is, hogy mit vállalnak.- Aki trópusi országokba indul, muszáj, hogy értesüljön arról, mire kell felkészülnie, vagy nem?- Persze, de ez nem azt jelenti, hogy nem történnek buta halálesetek. Évente 10-15 ember jelentkezik nálunk maláriával és 4-5 évente magyar ember is meghal emiatt. Annak ellenére, hogy létezik ellene gyógyszer, amit ha az utazás alatt folyamatosan beszednek, megelőzik a bajt. Tífusz, agyvelő- és máj- gyulladás ellen is tanácsos oltani.- Ez nem kötelező?- Nem. A sárgaláz elleni az egyetlen kötelező oltás, a többi csak ajánlott. Egyébként ez is egy vérzéses láz, ilyenből négyet ismerünk. A sárgalázat a szúnyogok terjesztik és a fertőzöttek 60-70 százaléka abba is belehal. Az elmúlt húsz évben, talán ha öt esettel találkoztunk. Ezek mind abból adódnak, hogy nem mindenki veszi komolyan a szabályokat és nem elég elővigyázatos. Azért a többség igen. Most sincs egyetlen beteg sem a trópusi osztályunkon.- A veszettvalakinek magas láza van és az elmúlt hetekben járt Afrikában, nem ijedünk meg. A malária és más trópusi betegségek első tünetei is sokban hasonlítanak az Ebolához. Ahhoz, hogy a gyanú felmerüljön, az is kell, hogy ebolás beteg közelébe kerüljön, vele érintkezzen, mivel a vírus csak így terjed. Amúgy hazánk rendelkezik egy olyan speciális laborral, ahol négy óra alatt ki lehet mutatni a kórokozót. Ilyen Közép-Európában egyedül Magyarországon van. Az egyébként szinte lehetetlen, hogy hazánkba ebolás beteg érkezzen.- Egy menekült sem hurcolhatja be például?- Kizárt. Igaz ugyan, hogy azt szokták mondani, a lappangási idő 2-21 nap, de ez egy átlag. Valójában ennél sokkal rövidebb idő alatt vannak látható jelei a betegségnek. Ha valaki a lappangási idő alatt repülővel elhagyja a kontinenst, mire földet ér valahol, addigra nagy valószínűséggel már komoly tünetek jelentkeznek nála, ha egy menekült indul el, még hosszabb idő alatt ér el hozzánk. Onnantól pedig a hatóságok gyorsan tudnak reagálni. « ség viszont nem fertőz köny- nyen és emberről emberre sem terjed.- Valóban. Ebből a szempontból az antrax a legveszélyesebb. Az a spórás állapota miatt könnyen szállítható és szétterjeszteni is sokkal egyszerűbb, mint az Ebolát. Egyébként az elmúlt húsz évben szinte semmi sem változott a behurcolt trópusi betegségek előfordulásában, egyedül a heveny hasmenések lettek gyakoribbak.- Az idei év elején volt hír, hogy újra megjelent tömegesen a pestis Madagaszkáron.- A pestis sosem tűnt el, még a modern világban is előfordul egy-egy megbetegedés. A bubó- pestist rágcsálók terjesztik és a nyirokrendszer betegsége. Van ellene gyógyszer. A tüdőpestis már más és azért veszélyes, mert cseppfertőzés útján terjed, és hamar fertőz, annak idején ezért okozhatott több millió halálos áldozatot.- Elképzelhető ma olyan járvány, ami több millió halálos áldozattal járna?- Igen, de ilyenkor nem valami különleges, ritka, vagy régi veszélyes betegségre kell gondolni. Igazi bajt olyan kórokozó képes csinálni, amelyik gyorsan terjed, mondjuk léguta- kon, köhögéssel, tüsszentéssel. Ahogy az influenza. Riogatták már ezzel az embereket és ez nem is teljesen sci-fi, hogy a jelenlegi influenzatörzsek úgy mutálódnak, hogy többségük a madárinfluenzára fog hasonlítani, ami a fertőzöttek 60-70 százalékánál halálos. Láthattuk a sertésinfluenzát, mit okozott és mekkora volt a riadalom. Szerencsére az influenza egy olyan kórokozó, amit régóta ismerünk, tudjuk, hogyan viselkedik, ezért három-négy hónap alatt biztosan mindig lesz ellene gyógyszer, de három-négy hónap alatt egy világjárvány esetén, azért meghalhatna akár több millió ember is. Na, az egy ijesztő helyzet lehetne. Ehhez képest a mostani Ebola-járvány nem veszélyes. Egy infektológus legalábbis nem riad meg, hogy ma 500 halálos áldozat van, két hét múlva pedig kétezer. Az emberek persze imádják a veszélyt, szeretnek rettegni és elképesztő összeesküvéselméleteket képesek gyártani. Mondjuk egy Ebo- lából is, miközben maláriában naponta hal meg annyi ember a világon, mint az Ebola miatt eddig összesen.- A praxisa során azért volt, amitől megijedt?- A nyolcvanas évek elején az AIDS-től. Ismeretlen volt, és amit tudtunk róla, az aggasztónak tűnt.- Az AIDS már nem félelmetes?- Minden fázisát képesek vagyunk kézben tartani és jól kezelni. Az AIDS ma már egy olyan betegség, amely nem számít halálosnak. A betegeknek életük végéig szedniük kell a gyógyszereket, aki viszont szedi a készítményeket, az nem fertőz, teljes életet élhet, akár gyereke is lehet. Éppen ezért terjed az AIDS ma jobban, mint az elmúlt időszakban. Mert az emberek rettenetesen előítéletesek ezzel a betegséggel kapcsolatban, de nem tartanak már tőle annyira, hogy eléggé elővigyázatosak legyenek. A fertőző betegségek közül a többség, normális körülmények között és ha komolyan veszik, szerencsére elkerülhető.
