Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-16 / 191. szám

2014. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT RIPORT - GAZDASAG 7 Dugig telt a Sziget Fesztivál nagy buli A hetijegyek döntő többségét a külföldiek vették meg, főleg a hollandok Csütörtökön 85 ezren men­tek ki a Sziget Fesztiválra, így ki kellett tenni a megtelt táblát a szervezőknek. Teg­nap még erősebb volt a fel­hozatal. Éber Sándor „Ti honnan jöttetek? Magyarok vagytok? Na végre, eddig alig találkozunk magyarokkal!” - mondta nekünk egy holland ifjakból álló társaság a Sziget Fesztivál első napján. Amikor azt taglaltuk, hogy a magyar átlagnak elég borsos árú a 74 ezer forintos hetijegy, illetve a 16 ezer forintos napijegy (egy év alatt 2000 forintos emelke­dés a napijegynél, bár korábban meg lehet vásárolni a jegyeket némi kedvezménnyel), akkor ők meglepődve azt mondták, hogy nekik meg nagyon kedve­zőek az említett jegyárak. „Ez Európa legjobb fesztiválja, és egyben a legolcsóbb is, ilyen jó helyre nem tudnánk elmenni a kontinensen ennyi pénzért” - hangoztatta az egyik holland bakfis. Vető Viktória, a Sziget Kul­turális Szervezőiroda sajtófő­nöke korábban lapunknak azt mondta, általában a bérletek 80-90 százaléka külföldön kel el, a napijegyekkel zömmel a magyarok látogatnak ki. A nagy érdeklődés miatt szerve­zők arra számítottak, hogy az idén megdőlhet a korábbi 390 ezre§. csúcs az össznézőszám- ban. Csütörtökön 85 ezren láto­gattak ki a Szigetre, kirakták a megtelt táblát, mivel az Sziget infrastruktúrája összesen eny­Örülnek - egymásnak is Egy kis vízipisztolyozás a kánikulában. A Szigeten mások a játékszabályok, így egymás között. A biztonságra, a drogtilalomra profik ügyelnek nyi látogatót tud fogadni. Ez is már egy újabb fejlesztés ered­ménye, mivel korábban 70 ezer fő után volt teltház. Az elkelt hetijegyek legna­gyobb részét egyébként főként a hollandok, majd az angolok, franciák, németek, és olaszok vették meg. Külön a hollandok­nak, de több más nációnak is, olyan programokat szervez­nek, mintha otthon fesztiváloz- nának. Holland zenekarokat, dj-ket hoztak, az A38 sátorban éjszaka, ahová akár tízezren is beférnek, gigaméretű holland házibuli van. Az egyik legjólé­tibb állam, Hollandia (de más országok) fiataljainak is meg­felelő színvonalat, minőséget nyújt a Sziget, amelynek egyre magasabb lett a 22 év alatt a komfortja. Az árszínvonal is ennek megfelelően az egekbe emel­kedett - a magyaroknak. Egy zsírosdeszka 500 forintért van, egy szelet pizza 600-ért, hot dog 1000-ért. Gyros-tálat 1500- ért, hamburgert 1300-1500 fo­rintért lehet kapni. Egyébként nagy kaszagép lehet Nemzeti Dohánybolt, ahol mindig mére­tes sor áll, mivel csak ott lehet venni dohányárut a Szigeten. Egy dobozos sör 740, egy deci folyóbor alsó hangon 400 forint. Fizetni csak a helyben kiváltott, vagy már meglévő pay-pass kártyával lehet. A kiváltásnál levonnak 100 forintot kényelmi díjként, 500-at letétként, majd további 500-at, amit csak ak­kor kapunk vissza, ha egy ki­sebb szemetes zsákot szeméttel töltünk meg. Utóbbi tétel miatt igen sokan morgolódnak. A külföldiek többségének azonban ezek nem megfizet­hetetlen tételek. Ők úgy fogják fel, hogy közel a hetijegyért cse­rében egy hétre van szállásuk egy számtalan programot kí­náló buliszigeten. A koncertek „A MAGYARORSZÁGRA irányuló turizmus 10-12 százalékát a fesztiválok generálják, évente 100 milliárd forint bevételhez juttatva a gazdaságot” - közöl­te tegnap Kurucz Éva kormány- szóvivő. A kabinet ezért a feszti­válok támogatására eredetileg szánt 330 millió forintos kere­ten felül további 265 millióval megtámogatja a Nagyon Bala­ton fesztivált, és összesen 150 mellett van Party Aréna, mú­zeumi negyed, strand, sport­pályák, cirkusz és számtalan kulturális program. Sokan bemennek a külföldi­ek közül Budapest belvárosába is, több nevezetességet, fürdő­helyet is meglátogatnak, vala­mint megnézik a romkocsma- negyedet. Utóbbi ugyanis, hiá­ba döbben meg ezen esetleg az idősebb magyar korosztály né­hány tagja, a külföldi fiatalok számára a legvonzóbb magyar látványosság a Szigettel együtt. A Szigeten mintha már túlzó is lenne a konfortérzet. Koráb­ban a szemeteskukákon kez­deményeztek spontán össznépi millióval a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound fesztiválokat. A fesztiváloknak komoly segítsé­get jelent az is, hogy a belépőik árának áfa-tartalmát a kor­mány tavaly nyáron 27-ről 18 százalékra csökkentette, mivel a nagy fesztiválok között ko­moly verseny zajlik az európai piacon. Az állam a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül is támogat 19 fesztivált. tör?si dobolást, míg az idén már egy harangokkal is berende­zett játszóteret is nyújtanak az ez iránt érdeklődők számára. A tavalyi halványabb zenei program után 400 millióval többet áldoztak a szervezők a zenei programokra az idei 3,6 milliárdos büdzséből, így fel- lép-fellépett a Queens of the Sto- ne Age (az eddigi legjobb kon­cert), a Prodigy, a Korn, vagy az Outkast. így is sokan vannak elégedetlenek, igazán nagy ne­veket hiányolnak. A kemény­ben stílusban utazók az oszt­rák határmenti Nova Rock-kai példálóznak (idén például írón Maidén, Black Sabbath, Volbe- at), ahol tényleg nagyobb nevek vannak kiváló megszólalásban, de egyébként roppant fapados körülmények között. Tavaly fel­merült, hogy szinte nem is lesz­nek magyar előadók, végül lett egy sátor a számukra. A szervezők szerint év köz­ben ugyanis a magyar zene­karokra vágyók megnézhetők jóval alacsonyabb árfekvésben a Parkban. Idén is van külön hely­színük, valamint visszakerül­tek egyes magyar produkciók a Nagyszínpadra, mint a Tank­csapda, vagy a Punnany Massif. Százmilliárdos bevétel az országnak HÍRSÁV Egyszeri deficit mellett erősödtek a részvények az otp bank teljesítményét a második negyedévben az egyszeri tételek befolyásol­ták, ezek nélkül a normál működés javulást mutat és az eredményesség is javult - közölte tegnap Bencsik Lász­ló vezérigazgató-helyettes. Az egyedi tételek 192 milli­árd forint mínuszt hoztak az adózás utáni eredményben, amely így 153 milliárd forint veszteség lett, míg ezek nél­kül a korrigált eredmény 39 milliárd forint nyereség volt, ami 10 százalékos javulás az előző negyedévhez ké­pest. Utoljára 2011 negyedik negyedévében volt vesztesé­ges a bank a végtörlesztések miatt. Az OTP-részvények tegnap délután 2,13 száza­lékkal pluszt is mutattak, miután a piac már beáraz­hatta a deficit számait. ■ AS A Volkswagennek is szállít a Hajdú BŐVÍTETTE BESZÁLLÍTÓI körét, és immár a Volkswagennek is szállít alkatrészeket a téglási Hajdú Autótechnika Ipari Zrt. - közölte az autó­ipari alkatrészeket gyártó vállalkozás vezérigazga­tó-helyettese. Harsányi Jó­zsef elmondta: a cégük által gyártott termékeket eddig is több prémium márká­ba - BMW, Audi, Mercedes, Volvo, Ferrari, Rolls-Royce - építették be. Most egy hosz- szú és időigényes folyamat eredményeként a Volkswa­gen A.G.-val is sikerült üz­leti megállapodást kötni, s a további kapcsolatbővítést megalapozni. ■ MTI Szélesítik az MO újabb szakaszát az mo-ás autópálya M7 és Ml közötti szakaszának a kiszélesítését megkezdte a tendernyertes Betonútépítő Zrt. - jelentette be Loppert Dániel, a Nemzeti Infra­struktúra Fejlesztő Zrt. kom­munikációs vezetője. A jövő őszre befejeződő, 2,7 kilomé­ter hosszban, kétszer három sávosra szélesedő autópálya kivitelezési költsége nettó 6 milliárd forint. 45 ezer köb­méter töltést építenek, míg a bevágásból 75 ezer köbméter földet termelnek ki. ■ MTI Nem akarnak hazajönni, akik Nagy-Britanniába vándoroltak MIGRÁCIÓ A jobb életszínvonal miatt mennek el, és elégedettebbek a szigetországban, mint Magyarországon voltak Leginkább gazdasági okokból költöznek a magyarok Nagy-Bri- tanniába, és a kivándorlás az elmúlt négy évben gyorsult fel - derült ki az MTA Társadalom- tudományi Kutatóközpont Ki­sebbségkutató Intézetének fel­méréséből. A több mint ötezer fő megkérdezésén alapuló, nem reprezentatív kutatás szerint szinte mindegyikük jobbnak ér- tékeü jelenlegi helyzetét, mint amilyen Magyarországon volt, a hazatérést is csak kevesen fontol­gatják. Az elmúlt évtized adatai szerint 2012-ben érkezett a leg­több magyar a szigetországba. A kérdőívre válaszolók 53 százaléka felsőfokú vagy poszt­graduális végzettségű. Csupán egy százalékuk végzett nyolc általánost vagy kevesebbet, a többiek középfokú végzettsé­gűek. Az MTA kutatása szerint a Nagy-Britanniába irányuló mig­ráció vélhetően a németországi­nál vagy ausztriainál nagyobb arányban érinti .a magasan kép­zettlakosságot. A megkérdezettek majdnem négyötöde dolgozni ment a bri­tekhez. Vannak köztük olyanok, akik konkrét munkaajánlatra ér­keztek, és olyanok is, akik csak a kiutazásuk után kezdtek el mun­kát keresni. A megkérdezettek egytizede párját, házas- vagy élettársát követve érkezett, a töb­biek vagy tanulni (7,2 százalék) vagy konkrét cél nélkül, „sze­rencsét próbálni” (5,1 százalék) mentek. A válaszadók mintegy 60 százaléka a magasabb élet- színvonal, az itthoni rossz hazai gazdasági helyzet és a jobb mun­kalehetőség reményében ment Nagy-Britanniába. A politikai helyzetet a kivándorlók majd­nem fele jelölte meg, a szakmai fejlődés reménye csak ezt kö­vetően jelenik meg a migrációs okok között. Nagy-Britanniában jelentősen változott a munkaerő-piaci hely­zetük: jóval aktívabbak, jelenleg csupán egytizedüknek nincs tel­jes vagy részmunkaidős állása, ők jellemzően tanulnak, kisebb részt alkalmi munkákat végez­nek. A válaszadók többsége nem Nagy-Britannia a legvonzóbb úti cél a Magyarországon abbahagyott munkáját folytatta. A remélt magasabb életszínvonal miatt inkább a nők, a felsőfokú vég­zettséggel nem rendelkezők, a rövidebb ideje kint élők és a ha­zatérni nem szándékozók men­tek Nagy-Britanniába. A rosz- szabb magyarországi gazdasági helyzet miatt a felsőfokú végzett­séggel nem rendelkezők, a rövi­debb ideje kint élők költöztek ki nagyobb valószínűséggel. A kivándorlók elsöprő többsé­ge elégedettebb jelenlegi helyze­tével, különösen, ha a korábbi, magyarországi körülményekkel hasonlítja össze. Alig több mint egytizedük érzi úgy, hogy hely­zete nem javult vagy rosszabbo­dott, amióta Nagy-Britanniában él. Ezzel összhangban az sem meglepő az MTA szerint, hogy a megkérdezettek többsége nem tervezi a közeljövőben a vissza­térést Magyarországra. Közel háromnegyedük soha vagy a kö­vetkező öt évben biztosan nem térne vissza. Egyötödük azonban néhány év múlva hazatérne, és csupán mintegy 6 százalékuk térne vissza egy éven belül Ma­gyarországra. Az utóbbi időben Nagy-Bri­tannia komoly lépéseket tesz, hogy korlátozza a kelet-európai (főleg „szociális célú”) beván­dorlást, példáját valószínűleg Németország is követni fogja. ■ H.J.

Next

/
Thumbnails
Contents