Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-15 / 190. szám
6 MEZŐGAZDASÁG 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Gondok a fejlesztésekben? embargó Dömpingáruk megjelenésével számolnak a szakértők Horváth Gábor szerint az orosz piac kiesésével veszélybe kerülhet a fejlesztések megtérülése A csemegekukorica nagy része eddig exportra ment nagyhatalom Jók az augusztusi betakarítású csemegekukorica terméskilátásai, és ha nagyobb természeti csapás, vagy jelentős belvíz nem éri a táblákat, akkor kiemelkedő hozamra számíthatnak a termelők - áll a növényvédő szerek és vetőmagvak forgalmazásával foglalkozó Syngenta Kft. eljuttatott legfrissebb ágazati elemzésében. De - figyelmeztetnek a szakemberek - a termés nagyban függ a további időszak időjárásától, különösen az első őszi fagyoktól. Magyarország csemegekukorica nagyhatalomnak számít és az idén - az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen - 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók. Az elmúlt három év stabil periódus az ágazat történetében, és továbbra is nagy a piaci igény a magyar csemegekukorica iránt - nyilatkozta Pereczes Jánost, a Syngenta nagymagvú zöldség üzletágának vezetője. Tájékoztatása szerint a legtöbb csemegekukorica a Hajdúságban, valamint Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében terem, amelynek nagy része különféle feldolgozókba kerül: kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. A csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába exportálják - hangsúlyozta a szakember, s hozzátette: a magyar csemegekukorica jelenleg is versenyképes más európai gyártókkal szemben, de az elmúlt két évi hektáronkénti 13 tonnás mennyiséget alig meghaladó országos termésátlag azt jelzi: még jelentős tartalékok vannak a hozamok növelésére Az adatok szerint jelenleg a piacokon 5 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 57 ezer tonnát keresnek. ■ VG A többség exportra megy Veszélybe kerülhet a kormány egyik legfontosabb stratégiai célja: a zöldség-gyümölcs exportjának növelése, illetve az állat- tenyésztés felfuttatása. Az orosz piac kiesésével kérdéses a fejlesztések megtérülése, hiszen nem biztos, hogy lesz hol eladni a növekvő termékmennyiséget. Vélhetően sokkszerűen többlet- kínálat jelenik meg a hazai piacon, és ez egy olyan érzékeny termékkörnél, mint az állati termékek vagy a zöldség-gyümölcs, hatalmas áresést involválhat - mondta lapunknak Horváth Gábor, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Agyagási Edit Nagy veszteségekkel számolhat Magyarország az embargó miatt, hiszen az orosz piacra szánt, szerződéssel már lekötött termékek itthon maradnak. Miközben a következő időszakra új szerződéseket kellene kötni, és a termelési szerkezetet is meg kellene határozni. A bizonytalanság okán ennek nyilván akadályai vannak - nyilatkozta a szakember s hozzátette: mivel az EU egészét kitiltották a piacról, jelentős árumennyiség maradhat a belső piacon, ami felboríthatja a kereslet-kínálat egyensúlyát. Ezen túlmenően ez a termékfelesleg, azzal hogy piacot keres magának, a többi a román agrárexportnak eddig 2,2 százaléka irányult Oroszországba, de az uniós szankciók elleni moszkvai válaszlépéseknek közvetett kihatásai is lehetnek a román mező- gazdaságra - számolt be a román Hotnews.ro hírportál. Tavalyi az év első négy hónapjában az Oroszországba irányuló román kivitel megközelítette a 450 millió eurót, ez az adott időszak román exportjának 2,8 százaléka tette ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja ugyanebben az időszakban 23,7 millió eurót exportpiacunkon is versenytársként jelentkezhet. A főtitkár arról is beszélt: a kormányzati stratégia célja a zöldség-gyümölcs exportot 1,2 millió tonnára növelése, valamint az állatállomány felfuttatása. Ezeknek célkitűzések megvalósítására a 2014-2020 időszakban jelentős fejlesztési forrásokat kívánnak fordítani. Az orosz piac kiesésével azonban a forgalmat bonyolított: ez az ágazat kivitelének 2,2 százalékát jelentette. az élelmiszerek árának átlagban 10-15 százalékos csökkenésére lehet számítani Csehországban, amennyiben az orosz embargó következtében - állapította meg elemzésében a cseh élelmiszeripari kamara. „Amennyiben nem fogjuk a piacot következetesen ellenőrizni, és nem gátoljuk meg az élelmiszerek dömpingáron való importját, az áraklO-15 százalékkal csökkenhetnek”- nyilatkozta Dana Vecero- vá, a kamara szóvivője. fejlesztések megtérülése veszélybe kerül, hiszen nem biztos, hogy lesz hol eladni a növekvő termékmennyiséget - magyarázta. Magyarország számára tragédia lenne pont ennek a szomszéd piacnak az elvesztése, mivel alacsonyak a szállítási költségek, s már jól működő kapcsolatainak vannak ott -tette hozzá. Felmerül az a kérdés is, hogy az állattenyésztés és a zöldség-gyümölcs ágazat esetleges felfuttatásával párhuzamosan piacunk is lesz-e, ahol a többlettermékeinket el tudjuk adni. Különösen érdekes ez a zöldség-gyümölcs kapcsán, mert azt a közelben kellene értékesíteni. Az a gond, hogy termelőket fejlesztésre ösztönzi a kormány, százmilliárdokat költ ennek támogatására, miközben piacaink nem feltétlenül biztosítottak. Nyilvánvalóan csak versenyképes termékekkel lehet a világpiacon vevőket találni. Az állattenyésztést illetően ehhez hatékony, a legmodernebb állattartó telepek kellenek. Csakhogy a magyar kormányzat éppen ezeket teszi most tönkre - érvelt a szakember. Bírálják az Európai Unió zöldítési rendszerét ökológia A 2015-ben induló közvetlen agrártámogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a gazdák számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés követelményrendszere. Ez az uniós országok számára egy többlépcsős megvalósítási kötelezettséget fogalmaz meg. Magyarország július végén teljesítette a bejelentés első fordulóját, amelynek értelmében a termelőknek három zöldítési gyakorlatot kell végezniük: a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, valamint a 15 hektár fölötti szántón a területük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület fenntartását. A program azonban megosztotta az uniós agrártársadalmat, az egyik vitatott passzusa szerint a zöldítés egy vagy több követelménye alól mentesülhetnek azok a termelők, akik azzal egyenértékű gyakorlatot folytatnak, például a biogazdák, vagy a döntően gyepgazdálkodással foglalkozók. Az egyenértékű gyakorlatokat a szaktárca ismeri el. „Az Európai Unió Közös Agrár- politikájának (KAP) a zöldítése nem váltotta be a korábbi ígéreteket” - nyilatkozták szakértők a Science tudományos folyóiratnak. Érvelésük szerint az intenzív mezőgazdasági művelés- a teljes európai költségvetés közel 40 százaléka irányul különféle mezőgazdasági kiadásokra - pusztítja az élőhelyeket, veszélyezteti az ökoszisztémát, és fajok tucatjainak eltűnését okozza, ezzel pedig veszélybe sodorja az európai élelmiszer-biztonságot. A szakemberek arról is írnak: sajnálatosan általános az a törekvés, hogy a zöldítéssel kapcsolatos szabályozások rugalmas alkalmazására hivatkozva könnyítéseket vezetnek be. így a reform eredeti tartalma elvész, és a mezőgazdasági támogatások környezeti hozzáadott értéke erősen megkérdőjelezhető. Pedig a mezőgazdasági biodiver- zitás csökkenése Európa nyugati felén mára - több helyen- kritikus mértéket öltött, és a folyamatok hazánkban is érzékelhetők. ■ VG Gondban vannak a térségben is Sertésstratégiát dolgoztak ki Békésben a piac biztosítására támogatás Az elmúlt hónapokban tíz százalékkal csökkent az orosz import Elkészült a Békés megyei sertésstratégia második fejezete, amely szakmai választ ad arra - az egyre súlyosabbá vált - a kérdésre: hogyan lehet a jelenlegi évi 260-280 ezer vágósertést öt év alatt egymillióra növelni a térségben. A tervezet szerint szükség van egy korszerű - évi egymillió sertést feldolgozó - új vágóhídra, amit Gyulán építenének fel. A vágó- kapacitás bővítése elsősorban termelők piaci biztonságát fogja szolgálni. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett az állattenyésztési ágazat fejlesztése mellett. Tájékoztatása szerint pályázatokkal jelentős támogatási források hívhatók le mezőgazdasági termelő beruházásokra és élelmiszeripari fejlesztésekre: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 2014-2020 között 300 milliárd forintot lehet erre a célra megpályázni. Az államtitkár arról is beszélt: a kormány az állattenyésztés támogatására 2014- ben 180 milliárd forint támogatást fordít, emellett pedig a vidékfejlesztési alapból további 32 milliárd forintot juttat az ágazat számára. Tájékoztatása szerint az állatjóléti támogatások összege hízókra 8,5 milA miniszteri biztos szerint változatlanul jók az ágazat esélyei liárd forint, és a kormány új jogcímen további 8,6 milliárd forint nemzeti állatjóléti támogatást kíván adni az anyakocák után. Horváth István sertésstratégiáért felelős miniszteri biztos szerint az ágazatnak jók az esélyei - s bár az elmúlt négy hónapban tíz százalékkal csökkent az import - a földet a gazdáknak programnak köszönhetően többen foglalkoznak sertéstartással. A szakember úgy véli: nagy tartalékaink vannak a sertéshúsfogyasztásban: Magyarországon az egy főre jutó mennyiség 25-27 kilogramm évente, Ausztriában ez ötven kilogramm. ■ A. E. A sertéspestis ellen az orosz mezőgazdasági miniszter, Nikolay Fedorov bejelentette: a tárca 300 millió rubelt - mintegy 8,6 millió forintot -fordít az államkasszából az afrikai sertéspestis Oroszország 12 régiójában való terjedésének megfékezésére. Dácián Ciolos mező- gazdasági biztos szerint az embargó az elmúlt hónapokban 580 millió euró - mintegy 180 milliárd forint - exportkieséstokozott az uniós sertéstenyésztőknek. Az Európai Bizottság előzetes adatai alapján 2012-ben az 5,6 százalékos emelkedés után tavalyl0,5 %-kal - 17 ezer tonnára - esett vissza az EU sertéshúsimportja.
