Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-15 / 190. szám

4 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Múzeumi tártat: 19. századi táncmulatságok kellékei A munka szabaddá tesz: gondold át! mivé lesz egy eszme? A Braun család életútjának állomásait járja végig a tárlat BÁLOK A XIX. század vendéglá­tásának kellékeiből nyílt kiállí­tás a kaposvári Ripp Rónai Mú­zeumban. Étlapok, táncrendek, zenegépek, bajuszsütő vasak kaptak helyet a tárlaton. Felele­venítették az etikettet, a legen­dás vendéglátóhelyek, így a Ko­rona szálló történetét is, ahol egykor még medvék is szóra­koztatták a közönséget. ■ K. G. Kellékek díszes tárolója Hogy indul el és mivé lesz egy eszme: Arbeit macht frei, a munka szabaddá tesz; világégéssé, melyben ren­getegen elpusztultak, s nem csak zsidók - erre hívja fel a figyelmet Barna Sándor szerint a Siófokon vasárnap nyíló kiállítás. Fónai Imre Arbeit macht frei, a munka szabaddá tesz - mi jut eszébe az auschwitzi haláltábor kapu­jára szegezett jelmondatról a művészeknek, ez volt az alap- gondolata a pályázatnak. - So­kan ma sem látják tisztán, hon­nan indult és mivé fajult; ma, hetven év után hogyan lehet új­rafogalmazni a holokauszt em­lékét, úgy, hogy azt üzenjük: nincs helyük az ordas eszmék­nek a világon - erre szerettük volna inspirálni a művészeket - mondja Barna Sándor, az öt­letgazda. A siófok-széplaki Pa- lace és az óbudai Symbol szó­rakoztató központot, valamint a siófok-töreki művésztelepet is tulajdonló vállalkozó tavaly decemberben volt hatvan éves és úgy határozott, megajándé­kozza valamivel életének, egy­ben a Braun család életének három jelentős állomáshelyét, Óbudát, Siófokot, valamint a szülőhelyét, Szécsényt. Barna Sándor: a holokauszt emlékével ma azt üzenjük, hogy nincs helyük az ordas eszméknek a világban Hatvankét alkotásból har­minchármat választott ki két művészettörténész három egy­mást követő kiállításra; az óbu­dai már lezajlott, a siófokit va­sárnap 20 órakor nyitják a Kál­mán Imre Kulturális Központ­ban, a szécsényi októberben lesz. - Mindhárom helynek je­lentős zsidó hagyományai van­nak, Siófokon azért nyílik ép­pen most a kiállítás a Bor és ke­nyér ünnepének égisze alatt, mert a húsz éves Siófok-Neta- nya Baráti Társaság most lát vendégül tizenöt fiatalt az iz­raeli városból. Nagyon fontos, hogy mai bűnbakkereső vilá­gunkban, amikor az emberek magukba zárkóznak, él ez az egyesület, mely az elsők között megalakuló magyar-izraeli ba­ráti társaság volt az országban; nem zsidó embereknek fontos volt, hogy megismerjék más vallású magyarok életét, ha­gyományait. A kurátorok beválogattak a harminchárom mű közé 17 éves, rajzszakos iskolába járó diák alkotását is. De bekerült Gábor Áron 1985-ben készített, töprengő zsidókat ábrázoló képe is (menni vagy maradni?), Bar­na Sándor kiemeli, hogy „a mű­vész, akinek a legendás ágyúön­tő volt a dédnagyapja, nem zsi­dó, mégis megfogta a téma". Egy rajztanár pedig fogpiszkálókból rakta össze különleges művét. A holokauszt hetvenedik évfor­dulójára kiírt állami pályázat által is támogatott tárlat a gon- dold.át címet kapta. Barna Sán­dor ötletgazda és Gönczi Péter projektvezető szerint ugyanis feladatunk átgondolni, hogyan történhetett meg és mit kell ten­nünk, hogy többé ne fordulhas­son elő. Az egy hónapig nyitva tartó kiállításon igény esetén tárlatvezetést is tartanak isko­láknak. PROMÓCIÓ Közösségi térrel, helyismereti házzal gyarapodik Juta juta épül, szépül Sikeres pályázatokkal járdafelújításba, turisztikai fejlesztésbe fogott a község önkormányzata A nemrég elkészült közösségi házban bemutatják a régi falusi életet Elkészül a kemence és a szalonnasütő az új közösségi téren Az elmúlt évben a közmun­ka-programban elkezdett ön- kormányzati utak melletti jár­dák fejújítása, térkővel való burkolása folytatódik. A régi utcákban a járdák az 1950-es években készültek, épp ideje volt, hogy megújuljanak. A víz­kivezetéssel, átjárókkal, ren­dezett kapubejárókkal egysé­ges arculatot kaptak a mellék­utcák. Turisztikai pályázaton nyer­tük el a lehetőséget, hogy a tervezett balatoni kerékpárút nyomvonala mellett egy több- funkciós létesítményt tervez­zünk. Az utolsó olyan kis lakóhá­zat, ami a XX. század első éve­iben épült s a helyi építőmeste­rek munkáját dicséri, megvá­sárolta az önkormányzat. 100 %-os Európai Uniós támogatás­sal felújítva, helyismereti ház­nak szánjuk. A Pittel család emlékét őrző lakásban kevés olyan tárgy maradt meg, ami a hagyományos életvitelhez köt­hető. Kérjük a lakosságot, hogy a még meglévő, régi használati tárgyakkal támogassák a hely- ismereti gyűjtemény létrejöttét. Ami számunkra még nagyon fontos, az a művelődési ház át­építése, amit ősszel tudunk megkezdeni. Szeptembertől in­dulnak a munkák, végül egy teljesen megújult épületrészt adunk majd át gyermekétkez­tetési célra, illetve a jutái falu- közösségnek. Az épületet 1952- ben hozták tető alá, a falu össze­fogásával. Megérett az idő egy korszerű, energiatakarékos, művelődési ház építésére - be­szélt a további tervekről Hivatal Nándorné. Turisztikai fejlesztésbe is fo­gott a község. Közösségi teret alakítanak ki a sportpályánál, kemencével, grillezővel és sza­lonnasütőkkel. A szabadtéri rendezvénytér új helyszínén lesz a falunap, ek­kor fogják kipróbálni a készülő kemencéket. A téren egy sátor felállításával a létesítményeket késő ősszel is lehet majd hasz­nálni. Szüreti napot tervez­nek, és egy egészséges életmó­dot reklámozó sütőnapot is tar­tanak majd, ekkor teljes kiőrlé­sű lisztből készült pizzákat, ve­getáriánus ételeket fognak ki­próbálni. A Falunapon, augusztus 23- án hagyományosan színes • programokkal várják az érdek­lődőket. Reggel kezdődik a fő­zőverseny, ahová csapatok je­lentkezhettek, s a főzéshez va­ló alapanyagot az önkormány­zat biztosítja. Kalácssütésben is összemérhetik a tudásukat a jutái hölgyek. Már korán be­fűtik a kemencéket, hogy a sült tarja elkészüljön. Délelőtt gyer­mekeknek szóló és sportprog­ramok lesznek, délutánra vár­juk a környező településekről is a fellépőket és a vendégeket. Minden évben részt vállal­nak a falunapból az ejtőernyő­sök. Különleges, mindig más programmal és fizetség nélkül, barátságból tartanak bemuta­tót, ápolva a jó kapcsolatot. Folyamatos a fejlődés: az ön- kormányzatnál várják a pályá­zati döntést, hogy a csapadék­víz-elvezetés megoldódjon, ez­által megújuljon a Rákóczi, a Sport és a Búzavirág utcák ren­dezetlensége. Új átfolyók, bur­kolt, részben fedett árkok, új ka­pubejárók készülnének. A köz­pontban egy körforgalmat ter­veznek, ez állami beruházásból valósulna meg. A Képviselő-tes­tület úgy döntött, hogy vállalja a közműkiváltások terveinek költségét, hozzájárulva a mie­lőbbi megvalósuláshoz. Ebben a beruházásban szerepel a köz­pontban lévő vezetékek földbe Helyismereti ház Jutában A régi faluképből alig marad­tak fenn módosabb vagy szegé­nyebb házak, az utolsó ilyen épületet sikerült megmenteni a jutaiaknak. Száz százalékos EU-s támogatással újították fel. Hagyományos, három-osz- tatú, macskalépcsős ház volt, ez már csak az épület hátsó tűzfalán látszik. A ház maga megőrizte eredeti formáját, a nyílászárókat is így állították helyre. A múlt század legelső éveiben épült. Errefelé nem volt szokás tornácot építeni. Ahogy haladtak a felújítási munkák, láthatóvá vált, ho­gyan készült eredetileg. Elő­ször a szobát meg a konyhát húzták fel, aztán mindig tol­dották hozzá, így alakították ki mind a négy helyiséget az egykori építőmesterek. Munká­juk remekét igyekszik megóvni az önkormányzat. A berende­zési tárgyak közül nem sok maradt épen, de egy bemutató céljára összeszedik majd a he- , lyi mesterségek művelése so­rán, illetve a mezőgazdaság­ban fennmaradt szerszámo­kat, régi használati tárgyakat, és kiállítják ezeket a helyisme­reti házban. helyezése, valamint három gya­logos átjáró megépítése. A csapadékvíz-elvezetés és a körforgalom elkészültével a te­lepülésközpont valóban XXI. századi látványt nyújt, s biz­tonságos közlekedési lehetősé­get teremt.

Next

/
Thumbnails
Contents