Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-14 / 189. szám

Feketemunka Budapesten az ellenőrök ta­láltak olyan éttermet, ahol a kiszolgálást végző, megrakott tálcákkal szlalomozó pincér letagadta, hogy alkalmazott lenne, mondván, csak bejött az utcáról segíteni. lehet nem szeretni a NAVel­lenőreit, de hülyének nézni őket önveszélyes, (ca) MEGYEI KORKÉP 2014. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Betonnal fenyegetőzve akart rabolni rablás bűntettének kísér­lete miatt indítottak eljárást egy 22 éves siófoki férfi el­len, mert rátámadt egy má­sik férfira. Betondarabbal fe­nyegetőzött, hogy fejbe vág­ja, ha nem adja át pénzét és nyakláncát. A sértett be­menekült egy közeli házba. A rendőrök őrizetbe vették a rablót és indítványozták, hogy a bíróság helyezze elő­zetes letartóztatásba. ■ K.G. Hárman fulladtak eddig a Balatonba a Balatonba fulladt egy nő Ábrahámhegyen kedden. Egy órán át keresték a vízi­mentők, végül a parttól 50 méterre találták meg. Idén eddig ketten vesztették éle­tüket a tóban: júniusban egy 70 éves osztrák férfi Siófo­kon, júliusban egy öt éves fiú Szemesen. ■ K.G. Zenész házaspárok a zongoráknál A kiüti református templom­ban Várnagy Andrea-Farkas Zsolt és Hegedűs Katalin-He- gedűs Endre zenész házaspá­rok művészetében gyönyör­ködhetett a hallgatóság a kö­zelmúltban. ■ G. A. A hajléktalanságtól retteg vita Nagyobb lakást kapna, de sokallja a rezsit a marcali asszony Határon átnyúló madárvédelem: adatokat osztanak meg Zongoristapárok Kintiben Elkeseredett és kilátásta­lannak érzi az életét egy mozgássérült marcali nő. Bírósági végrehajtók akarják kiköltöztetni a lakásából, de nincs hova mennie. Szerinte a hajléktalanság várja, amit iszonyú lesz megélnie toló­székben. K.G.- Súlyos mozgássérült vagyok, tolószékem van és könyökman­kóval közlekedem, a jobb ke­zem is le van bénulva. 2011 ja­nuárjáig a nagymamámmal laktam egy MÁV-lakásban, amit a halála után visszavett a vasúttársaság - mondta el éle­te történetét Takács Krisztina.- Hogy ne kerüljek az utcára, kaptam az Orgona utcában egy önkormányzati lakást. Egy szo­ba, 47 négyzetméter. A törvény szerint 35 négyzetméter illetne meg, ez azért fontos, mert ami­kor reklamáltam, azt a választ kaptam tőlük, hogy ne panasz­kodjak, mert nagyobb lakást kaptam, mint amekkora jár­na. Azért kellett reklamálnom, mert a bejutással gondjaim vol­tak. Földszinti lakás, de pár lépcső vezet hozzá. Azt mond­ták, a feljutást oldjam meg ma­gam. Önerőből lerakattam egy rámpát, de a lakóknak nem tetszett, azt állították, hogy a gyerekek leeshetnek róla. Ez­után az önkormányzat felaján­lott egy két és félszobás, észa­ki oldalú lakást, ami valóban Kilátástalan a jövő. A mozgássérült nőnek ki kellene költöznie a lakásából, de felfüggesztették ellene az eljárást jól megközelíthető, betonrám­pa vezet oda. A mozgássérült nő azonban ezt a lakást visszautasította, mert sze­rinte a kevés nyugdíjából nem tud egy ekkora lakást fenntarta­ni, rezsit fizetni. Az önkormány­zat bíróságra adta az ügyet, tette hozzá. A rámpa dolgában a szak­értők és megyei katasztrófavéde­lem neki adott igazat, állítja.- A másik indoka az önkor­mányzatnak az volt, hogy az én rokkantsági ellátásom meg­haladja a mindenkori öregsé­gi nyugdíj 200 százalékát vagy­is 71 ezer forintot. A nyugdíjam 60 ezer forint, ehhez hozzáadták a fogyatékossági ellátásomat, ami 24 400 forint. Ez ellen tilta­koztam, mert szerintem ez nem jövedelem - folytatta Takács Krisztina. - ‘A bíróságon elvesz­tettem a pert. A bírónő azt mond­ta, hogy adjak be új lakáskérel­met. 30, majd másodfokon 90 na­pot adtak a kiköltözésre. Azóta a végrehajtásnál tartunk, ki akar­nak lakoltatni, de megegyeztem a polgármester úrral, hogy októ­berig függesszék fel. De azután nem tudom, hogy mi lesz velem, ott vagyok, ahol a part szakad. Nincs hová mennem, albérletet sem tudok fizetni. Ép, egészsé­ges embernek se könnyű fedél nélkül, én tolószékkel hogyan éljek a hajléktalanok közt úgy, hogy Marcaliban nincsen szál­ló nekik... Sütő László, marcali polgár- mestere szerint Takács Krisz­tina a több éve húzódó ügyben minden időpontot megszegett és minden létező fórumot meg­járt - kormányhivatal, jogvédő szervezetek, EMMI, ombuds­man -, és mindenütt a mozgás- sérült hölgy ellen döntöttek. A bíróságon is, de a kiköltözést kö­zös megegyezéssel felfüggesz­tették október 15-éig.- Az emberséges kategóri­án túl kezeltük Takács Kriszti­na ügyét - mondta Sütő László. - Mindenben megpróbáltuk tá­mogatni, segélyezni. Csak egy számot mondok, minimum hu­szonnyolcszor ülésezett miat­ta a szociális és jóléti bizottsá­gunk. Mi továbbra is készek va­gyunk a kompromisszumra, holott a bíróság döntése alapján már régen ki kellett volna köl­töznie. Azt pedig nem fogadom el, hogy az általunk felajánlott nagyobb lakás drágább lenne, ugyanakkora a rezsije, mint a másiknak. ■ K.G. Közétkeztetés: hallgattak a szakmára, elhalasztották a rendelet hatályba lépésének tervezett időpontját Szeptemberről a jövő év január­jára halasztotta a közétkeztetés­ről szóló rendelet hatályba lépé­sét az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma (EMMI). Ismert, ez a közétkeztetési rendelet életko­ri csoportokra lebontva megha­tározza, hogy a táplálékcsopor­tokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti többek közt a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet ki­helyezni a só- és cukorszórókat. Táblán kell felhívni majd a fi­gyelmet a túlzott só- és cukorfo­gyasztás következményeire. No- vák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitká­ra azzal indokolta a hatályba lé­pés elhalasztását, hogy több jel­zést is kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, szerződéseik, alap­anyag-beszerzéseik miatt nem elég számukra a felkészülési idő. Gál Pál Zoltán, a Turisztikái és Vendéglátó Munkaadók Orszá­gos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke szerint is komoly nehézséget je­lentett volna a rendelet szeptem­ber 1-jei bevezetése többek közt azért, mert a gyermekekkel foko­zatosan, a családok bevonásával lehet csak elfogadtatni az új íz­világot, és ehhez kommunikáci­ós kampányra is szükség van. - Fontos ugyanakkor hangsúlyoz­ni - mondta -, hogy az élelmi­szeripar sem volt felkészülve, pe­dig hasznos lenne, ha már gyár­táskor csökkenne a só- és cukor- tartalom a termékekben és meg­felelő normatív támogatás segíte­né a változtatások bevezetését. A VIMOSZ-hoz tartozó vállala­tok fontosnak tartják, hogy a re­formlépések életszernek legye­nek, és a valós körülmények­hez igazodjanak. Ezért a kony­hákban, étkezdékben meg kell teremteni a szükséges feltétele­ket, amelyhez fejlesztési forrá­sok kellenek. ■ Márkus K. együttműködés Nemzetkö­zi egyezmény segíti a ma- gyar-horvát határon a ter­mészet védelmét. A Somogy megyét is érintő Mura-Drá- va-Duna Határon-átnyúló Bio­szféra-Rezervátum létrehozá­sát még 2012-ben magyar és horvát kezdeményezésre fo­gadta el az UNESCO. A há­rom folyó közös érdekeltsé­gű szakaszait lefedő, nemzet­közi védett terület kialakítá­sának vezérgondolata szerint mivel sem a folyók, sem a fa­jok nem ismernek határokat, ezért a bioszféra rezervátum az országhatár által elmet­szett élőhelyek egységes ke­zelését segíti. Azóta többször felmerült a felvetés, hogy hasznos len­ne egyes kiválasztott, jellem­ző fajok monitorozása. Főként olyan kerültek a körbe, me­lyek rendszeresen előfordul­nak a határ mindkét oldalán, esetleg fészektelepeiket ketté­osztja az országhatár, illetve rendszeresen átjárnak költés, j táplálkozás céljából. ■ Természetvédelmi hor­vát-magy&r egyezményt írtak alá, közös monitor­ingtervet dolgoznak ki A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a horvát érintett megyék, a Kopácsi-rét Természeti Park, valamint a horvát Környezet- és Termé­szetvédelmi Minisztérium a közelmúltban Dubrava Nosko- | vacka-ban írták alá az egyez­ményt az egyes természetvé­delmi monitoring adatok meg­osztásáról. Ez alapján várha­tóan az ősszel a felek kidolgoz­nak egy közös monitoring ter­vet, kiválasztva azokat a fajo­kat, amelyek állományit jelen­leg is felmérik a határ mind­két oldalán. Az adatok megosztásával így várhatóan mindkét fél tel­jesebb képet kap az adott faj populációjának, állományá­nak méretéről és annak ala­kulásáról is. A szóba jöhető fajok a fekete és fehér gólya, rétisas, gyurgyalag, partifecs­ke, kis és küszvágó csér. A lis­ta a jövőben, az együttműkö­dés tapasztalatait kihasznál­va, tovább bővülhet. ■ leki G. OLVASÓINK ÍRJAK A KGST összeomlása maga alá temette a temérdek szellemi kapacitást összegyűjtött Mezőgépet, de Kaposváron nem veszett minden kárba A kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat az 1970-es években Somogyra és Zalára terjesztette ki hatáskörét. Somogybán Memyén, Midben, Iharosberényben, Csokonyavison- tán, Tapsonyban, Lengyeltótiban voltak gyáregységei. Kaposváron a Jutái úti gyár mellett a Mező Imre úti, volt Mosoni gyáregység (később itt épült a Csepel) és a Jutái út 45. alatti Somogy megyei Finommechanikai és Szolgáltató Vállalat is hozzá tartozott Utóbbi lett a Mezőgép központja. A válla­lat az évekfolyamán sok változá­son ment keresztül: gyáregységek lemorzsolódtak és a névből elma­radt a „Szolgáltató". A név rövidí­tése KAPOSGÉP lett A legna­gyobb hasznot a felülről erőltetett összevonásból Kaposvár húzta. 1978-80 között elkezdődött a Ju­tái úton egy nagy beruházás: 6000 négyzetméteres háromha­jós, daruzott üzemcsarnok, festő­üzem, gázkazánház, daruzott anyagraktár és szociális épület épült Az infrastruktúra kiépítése során valósult meg a tüskevári városrész szennyvíz vezetéke is. a belső berendezés sem volt elhanyagolva. 120 számjegy-ve­zérlésű szerszámgép, védőgázos hegesztőgép és különféle lemez- megmunkáló gép lett vásárolva. Helyet kapott fürdő, öltöző, orvosi rendelő, könyvtár, előadó terem, konyha, ebédlő. Ezek a létesítmé­nyek kb. 1000főt szolgáltak ki. a kaposgép profiljának kialaku­lását a Weimar Werk-nek szállí­tott emelőkar gyártása indította el. Ezt követte több licenc vásár­lás és saját fejlesztés. A legismer­tebb gyártmány a KCR hidrauli­kus darucsalád volt A rövidítés beszédes: „K” Kaposvár-i „C” Cranab, a svéd licencadó neve, „R” rakodót jelent A daruk trak­torokra, teherautókra, vasúti va­gonokra, sőt hajókra kerültek. AZ ÖNJÁRÓ RAKODÓK kÖZÜl OzAR 62 csuklós rakodógép és az UNI­RAK 400-as kisrakodó terjedt el legjobban. AzAR 62-t a Nyírábrá­nyi külszíni fejtéshez is használ­ták. A sokféle adapter és munka­eszköz lehetővé tette, hogy a Ka­posgép gyártmányait használják az ipar, a mező- és erdőgazdaság, kereskededelem és szállítmányo­zás területén az egész országban, ahol anyagmozgatás van. Több mint száz mérnök és szakmun­kás foglalkozott fejlesztéssel. NAGY FEJLŐDÉSNEK indult a fe- mezmegmunkálás, a hegesz­tés-technika és a gépi forgácso­lás. A termelés műszaki és admi­nisztratív előkészítése 1986-ban már számító gépen történt. Igaza VT20 egy szobát betöltött az utánpótlás nevelésben, közö­sen az 503-as iskolával, egy for­gácsoló és egy hegesztő osztályt működtettek. A Mezőgép a Textil­lel közösen női kézilabda csapa­tot (NBII) és férfi futballcsapatot is működtetett, olyanok fociztak ott, mint Márton, Gulyás, Nagy Lajos, az edző Göncz István volt joggal vetődik fel a kérdés: a felhalmozott szellemi és technikai tudással a Kaposgép - a köztu­datban inkább Mezőgép - miért szűnt meg? Összeomlott a KGST és itthon sem volt a gépek után fizetőképes kereslet Olyan part­nerek mint pl. a Csepel Autó meg­szűntek. Kaposváron nem veszett minden kárba. A Mezőgép helyén a Kapós Atlas Gépgyár nyugati, főleg német exportra dolgozik húsz éve, a cég Kaposvár legjobb adózói közé tartozik. Hasznosul­tak az épületek, gépek és a szak­tudás. Sőt még fejlődött is mai kornak megfelelő technikával, pl. hegesztő robotok beállításával. Kaposvár ismert vagy kevésbé ismert más vállalkozásai is a Me­zőgép „köpenyéből" bújtak ki. Csak néhány konkrétan: Lakics, Török, Meiszterics, Gschwindt András, Kassay Lajos - elnézést a kimaradtaktól. CSÚZ IMRE KAPOSVÁR I 2

Next

/
Thumbnails
Contents