Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-13 / 188. szám
2014. AUGUSZTUS 13., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Gyűjtögetők a somogyi erdőkben szabályozás Pénzt is kérhet a tulajdonos a szedegetőktől, de elfogadható mértékben ► Folytatás az 1. oldalról A kormány idei, második félévi munkatervében szerepel az erdőtörvény módosítása, egyelőre azonban nem tudni, hogy várható-e az erdei haszonvétellel kapcsolatos változás. Az erdei gyűjtögetés a hatályos törvény alapján az erdei haszonvétel fogalmába tartozik, kapunk felvilágosítást Ihárosi Pétertől, a SEFAG Zrt. sajtószóvivőjétől. Gyűjthető az erdészeti szaporító anyag, elhalt fa, gally, száraz ág, fenyőtoboz és díszítőlomb, gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, bot, nád, sás és fű. Kiemelten fontos az erdőkben folyó méhészet és a gombák gyűjtése. Az erdészeti szaporítóanyagot a termések érése idején kiadott engedélyekkel gyűjtik az arra vállalkozók. Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. Felszín alatti gombák gyűjtésére külön jogszabály vonatkozik, ennek alapján a SEFAG egyéni gyűjtési engedélyt ad ki a megfelelő okmányokkal rendelkező kérelmezőknek. Az aktív engedéllyel rendelkezők száma több, mint egy tucat. A nektárgyűjtés, a méhészet a helyszín és a jelentkező előzetes egyeztetését követően a SEFAG erdeiben szabadon végezhető. Amikor a termés érik, szakszemélyzet irányításával zajlik az erdészeti szaporítóanyag szedése. Gombát és gyógynövényt saját szükségletre azok élőhelyén szabadon gyűjthetnek az erdőlátogatók. A méhészek körében a zselici méhlegelő a legkedveltebb, itt tavasszal már gyűjthető az egyedülálló medvehagyma, nyár elején pedig a hársnektár. Az erdészek és a vadászok folyamatosan járják a somogyi erdőket, informálódnak a gyűjtés módjáról. Jogellenes cselekményekről nincs tudomásuk. A gyűjtők többsége sok esetben egyébként is kötődik a SE- FAG-hoz: alvállalkozói foglalkoztatottként vagy közmunkásként. A társaság a helyi kisebbségi érdekképviseletekkel is kapcsolatot tart, de e témára vonatkozó megállapodást még nem kötöttek. ■ K. G. Egyre többe élnek az erdőkből, hiszen sok minden begyűjthető a család számára. A tulajdonosok a törvény szerint engedik ezt Somogybán is Még nincs gombadömping, bár az időjárás megtréfálta a kalaposokat a tavaszi esők elmaradtak, a gombák vízháztartása most kezd helyreállni, ezért a somogyi erdőkben még nincs dömpingje a kalaposoknak, holott a csapadékos, meleg nyár elvileg kedvez a megjelenésüknek Ahol nedvesebb a talaj, máris lehet találni, de általánosságban elmondható, hogy kevés vizet kapott eddig, mert az esők után újra fellépő hőség nem engedi le a vizet a talaj azon rétegeibe, ahonnan a gombák táplálkoznak A gomba 90 százaléka ugyanis víz, mondta Fodor István zselickislaki gombaszakértő, aki a kaposvári nagypiacon is dolgozott egykor. A rókagomba már szép számmal tenyészik a somogyi erdőkben, mert a növekedése leáll, ha nem kap elég csapadékot, de újra megindul, ha érzi az eső hatását. Nem így a vargánya, ami nem tudja ezt megcsinálni, ezért inkább „ elhervad. ” Egy-két hűvösebb nyári nap megtréfálta az őszi gombákat, azt hitték, hogy eljött az ő idejük, és kibújtak a Földből. Például a sötét trombitagombák, melyek azonban nem bírják a meleget, ezért beszáradtak azóta. Mérges gombákkal mégnem találkozott tömegével a szakértő az idén, de hamarosan ezek is megjelennek majd, ezért nem árt óvatosnak lenni, ha valaki szedni és fogyasztani akar az erdei gombákból. A kaposmérői Puskás Ferencné kedden vett át utoljára esetét tegnap vásárolt föl utoljára esetét, fekete bodzát a kaposmérői Puskás Ferencné. Kilencven forint volt kilója.- az idei év nagyon rossz volt, mert az emberek jó része közmunkás lett, legfeljebb hétvégenként gyűjtögetnek - mondta az asszony, aki negyven esztendeje foglalkozik felvásárlással.- Csigát egyáltalán nem hoztak, gyógynövényt; csalánt, kamillát és bodzavirágot is csak keveset. Puskás Ferencné- A LEGJOBBAN ŰZ 1980-90-eS években ment az üzlet - idézte föl. - Akkor még voltak gyűjtők, de ők kiöregedtek, a fiatalok pedig nem álltak a helyükre. az idei gyűjtőszezon lényegében véget ért. Lesz még ugyan hullott alma, de Puskás Ferencné tudomása szerint ennek kilójáért mindössze tíz forintot fizetnének a pesti központban. Akkor ő öt forintot tudna adni érte, ennyiért pedig senki nem szedi össze. c.a. Szigorú szabályozás ► Folytatás az 1. oldalról a magyar szabályozás európai viszonylatban is szigorúnak számít. Nem csupán a hasznok szedésének jogát írják elő pontosan, hanem elvileg az illegális fakitermelések ellen is szigorú szabályok léteznek, és bevezettéka faanyag származási igazolási rendszerét. élő fáról és cserjéről sem galy- lyat, sem díszítő lombot nem szabad levágni, és mohát sem szabad gyűjteni, sőt huszonnégy órát meghaladó mértékben szintén csak az erdőgazdálkodó engedélyével lehet sátrazni alombok alatt. az erdősítési területeken - ahol a faállomány nem érte el a két méteres átlagos magasságot - gyalogosan sem szabad közlekedni. A jogszabály szerint annak, aki az erdei haszonvételeket jogtalanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja vagy a feltételeit megsérti, erdővédelmi bírságot kell fizetnie. Ennek mértékét kormányrendelet határozza meg. KERCZA IMRE A lámpák védelmében áll az öregember kampós- botjára támaszkodva Kaposváron a négy sávos út és a Tallián Gyula utca kereszteződésében, várja a pillanatot, mikor könyörülnek meg rajta az autósok, hogy átmenjen a másik oldalra. De a kocsik csak jönnek, van amelyik gyorsabban, van amelyik lassabban. Megállni azonban egyik sem akar. Az öregember egyre türelmetlenebb és egyszer csak lelép a járdáról a zebrára. De nyomban megtorpan. A küzdelem még tart egy ideig. Szerencsére már nem sokáig, hiszen a minap láttam, közlekedési jelzőlámpát építenek az útkereszteződésben. Egy beruházás a biztonságért. Emlékszem, az első lámpa, amelyet Kaposváron fölszereltek, a Kossuth téren épült és szenzáció volt. Annyira, hogy a városlakók egy része elment megnézni, a másik része pedig a működését magyarázta. A Kossuth tér ma a gyerekeké és a gyalogosoké. A lámpát rég leszerelték. Fölszereltek azonban egyre többet, mert mindegyikre szükség volt. A több lámpa azonban olykor nem könnyíti, hanem nehezíti a közlekedést, mert rosz- szul vannak időzítve, vagy rosszul vannak beállítva. A villogó sárga fény pedig szerintem inkább zavaró, mint segítő. Nem értem, hogy e négysávos utakon is miért kell este kilenc körül kikapcsolni és villogóra állítani a lámpákat. A biztonságért az a néhány másodperc melyet esetleg várni kell nem ár. A legtöbb városlakó örül az új lámpáknak, ha összehangoltan szépen működnek. Egyszer a gyalogosoké, mász- szor az autósoké a szabad út. így egyenrangú partnerként veszünk részt a közlekedésben. A lámpák jó beruházások, de még mindig van hely, ahová nagyon elkelne. Az útépítések kapcsán is lehetett volna erre gondolni. Fehér porral bukott le a drogos Siófokon Hátrányos helyzetű a somogyi járások többsége FELMÉRÉS A külföldi tőke is az erős főváros környéki kistérségekben telepedett le elsősorban Kisgazdaság Kaposvár környékén. Több lehetőség kell a vidéknek bűneset Kábítószergyanús fehér port találtak a siófoki rendőrök egy férfi ruházatában, agyorsteszt is pozitív eredményt adott. Hajnalban ellenőrizték a 34 éves mattyi lakost, akinek a ruháját is átvizsgálták, több tasak gyanús por került elő. A rendőrök előállították a siófoki kapitányságra, kihallgatták, és orvosi vizsgálatnak vetették alá. A kábítószer-gyorsteszt kimutatta, hogy korábban drogot fogyasztott. Szabadlábon védekezhet, ugyanakkor kábítószer birtoklása miatt büntetőeljárást indítottak ellene, közölte a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata. ■ K. G. ► Folytatás az 1. oldalról Az ország többi része egyre inkább elkülönül az európai átlagtól. A megosztottságot jól jelzi, hogy az ország teljes GDP-jének a felét a Kö- zép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék a főváráson kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az átlagosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei a észak-dunántúli és a főváros környéki területek. A külföldi tőke is ide érkezett elsősorban, és a beruházások harmada is itt létesült az elmúlt néhány évben, ezért nem valószínű, hogy a folyamat megállna. Az összesítés arra fókuszál, hogy megmutassa a leggazdagabb és a leghátrányosabb helyzetű járásokat. A nyolc somogyi járás közül csak Siófok tudott felkapaszkodni a lista elejére a harmincnegyedik helyével. Fonyód a hatvannegyedik pozíciót foglalja el, a kaposvári járás a hetvenötödik lett. Ezután egy nagyobb szakadék következik, majd a nagyatádi járásra bukkanhatunk a 132. helyen, míg a tabi a 157. helyet birtokolja. A barcsi, a csurgói és marcali járás nem szerepel az első 176 hely egyikén sem. Érdekesség, hogy a Somogybán megtermelt GDP értéke 1994-ben magasabb volt, mint 2010-ben: ha az országos átlagot tíz egységnek vesszük, megyénk húsz éve 76-os mutatót produkált, míg 2010-ben - a listán az utolsó értékelt évben - viszont csak 64-est. Ugyanebben az időszakban a velünk egy szintről induló Tolna megye értékei növekedtek. ■ K.G. Az ország legfejlettebb járásai ______________________mutató 1. b udai kerületek_______4,48 2. győri_______________4,48 3. budakeszi___________4,44 34 . siófoki_____________3,84 64. fonyődi_____________3,44 75 . kaposvári___________3,08 132. nagyatádi___________2,36 15 7. tabi_______________2,16 17 6. bácsalmási__________1,68 FO RRÁS:GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSI INTÉZET
