Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-01 / 178. szám
14 KÜZDELEM DIÁKSZEMMEL 2014. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Összeomló rendszer Balgán lépdesel és hetykén, magasan száll az út pora, s rád vágyva tekint az emlék, de benned többé nincs ott hona. Az Élet hosszú út, mondják, s közben ösvények ezrei, és hiába néznél folyvást, nem lehet visszatekinteni. Feldúló napok, hónapok kavarognak lépted nyomán, homályos, mit Isten adott, mindegyik perced az Út porán. Szánalmas, mikor az ember nagy gőgösen Istent játszik, hiába, a csúfos elme csak szórakozzon, majd ráfázik. A lét-labirintus titkát elárulom: egyszerűség, hallgasd, amit a szíved diktál, még akkor is, ha az Keserűség. Had vezessen az érzelmed, legyen inkább a fájdalom, minthogy a végén véletlen kigáncsoljon a társadalom. Szálljon szabadon szerelmed, egyszer úgyis társat talál, hogy kitárt karral idvezeld, ó, a mindent elsöprő Halált. Minden útnak egy a vége, mint folyó, ha tengerré lesz. De ha meghaltál s okosan, élni is fogsz: boldogan. Farkas Bendegúz, fonyódi Mátyás Király Gimázium Elmélkedő részét a munkahelyén tölti. Nem mindegy, hogy Á főnöke, kollégái mi- öv lyen lelki atmoszférát m teremtenek körülöt- H te. Rengeteg pszicho- W szomatikus betegség alapja a frusztrált, ■fe&L stresszes munka- helyi légkör. A lelki erőszak és annak | verbális formái mindennapjaink részét képezik, rendkívül károsak, azok felismerése és az ellenük való védelem kiemelten fontos Nemrégen olvastam egy könyvet, melynek témája az agresszió. Főszereplője egy 17 éves fiú, az iskola lúze- re. Nap, mint nap bántják, megalázzák, míg egy napon bemegy az iskolába, és 19 perc alatt lelő annyi embert, amennyi az útjába kerül. A könyv egy Amerikában megtörtént eseményen alapszik. Arra gondoltam, hogy nálunk itthon ez nem történhet meg, aztán mégis. Néha csak kapkodom a fejemet látva és olvasva a híreket, és egyszerűen nem értem. Hogy fordulhat elő, hogy egy egyetemista bemegy az egyetemre, és végez a társaival? Hogy fordulhat elő, hogy az általános iskolások véresre verik egymást az iskolában? Hogy történhet meg, hogy diákok bántanak, ütlegelnek tanárokat? Hogy történhet meg az, hogy egy 11 éves fiút kegyetlen módon meggyilkolnak? Vajon kik a hibásak, a szülők, a társadalom? Milyen világban élünk? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dugjuk a fejünket? Hogyan védekezzünk ellene? Számos hasonló kérdés fogalmazódott meg bennem, hiszen mindennapi életünk során gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik belső feszültségeiket az agresszivitás valamilyen formájában jelenítik meg. Először ismerkedjünk meg az agresszió szó jelentésével: Az agresszió a latin eredetű agressio szóból származik, jelentése támadás. Agressziónak minősül minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet, vagy kárt őkozni. (Ranschburg, 1998) Az agressziónak, bántalmazásnak több fajtája van. Van fizikai jellegű, fájdalommal járó bántalmazás. Van szexuális jellegű agresszió, ami a fizikai és érzelmi megalázás. Van lelki, érzelmi agresszió, ezen belül verbális és nem verbális sértés. A szóbeli bántalmazás az, amikor az illetőt szavakkal sértjük meg. Például, ha valakit hosszabb ideig csúfolnak, sértő neveken szólítanak, megalázó helyzetbe hoznak. Természetét, képességeit, ezZel önbizalmát súlyosan roncsolják. Az érzelmi bántalmazás károsítja leginkább a személyiséget. Míg a fizikai agresszió kérdésével jelentős szakiroda- lom foglalkozik, sokkal kevesebb a szakirodaiAGRESSZIÓ mi utalás a verbális agresszióra. A hangsúlyeltolódás valószínűleg abból adódhat, hogy „a fizikai bántalmazás könnyebben meghatározható, egyértelműbben regisztrálható, mint a szándékosan okozott lelki gyöt relem.” (Ranschburg, 2006). „Az érzelmek tudatos létünk minden szakaszában és pillanatában jelen vannak” (Sartre 1858.). Ahhoz, hogy az agresszió jelenségét megértsük az érzelem szerepéről is beszélnünk kell, hiszen fontos feladatot tölt be életünkben. Az érzelmek megnyilvánulási formái befolyásolják kapcsolatainkat, hatással vannak a környezetünkhöz való viszonyunkra. Kialakulásuk függ attól, hogy hogyan értékeljük az adott szituációt. Hatással vannak a munkára, tanulásra, egészségi állapotunkra. Az érzelem szabályozása magas szintű tudatosságot igényel, de az emberek különbözőek, így nem egyformán tudják kontrollálni az érzelmeikből fakadó reakcióikat. Az érzelemszabályozó funkció nem mindenkinél és mindig működik megfelelően, ezáltal az erőszak és ezen belül is az érzelmi erőszak gyakori jelenség. Ütéssel az ember csontjait törhetjük el, bántó szavakkal a szívét. Ha valamely érzelem kudarcot vall, akkor frusztráció áll elő, ami egy érzelmileg gátolt állapot, ez gyakran vezet agresszióhoz. A frusztráció számos negatív érzelem alapja, ami rombolja az egyén önértékelését. Az erőszak mindenhol előfordul, de sajnos a leggyakoribb a családon belül. Az a család, ahol az erőszak jelen van, nem tudja betölteni társadalmi szerepét, nem képes harmonikus, lelkileg egészséges gyermekeket felnevelni. Az ilyen családban mindenki sérül. Amerikai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az erőszak egy evolúciós folyamat eredménye. Egyrészt genetikai háttere van, de másrészt befolyásolja a környezet és a szocializáció. Hétköznapi életünkben a leggyakoribb erőszakforma a szóbeli agresszió, melynek megjelenése nem csak a munkahelyen vagy az iskolában, hanem a családi életben, a párkapcsolatban és a szülő-gyerek kapcsolatban is káros lehet. A verbális agresszió alatt nem csak a sértést vagy durva kifejezéseket értjük. A burkolt formája, közvetettsége miatt még rombolóbb hatású lehet. Ezek a burkolt megjegyzések minden esetben sebeket, az önérzet csorbulását, és az illető személyiségének leértékelését eredményezhetik. Milyen jelei vannak a burkolt verbális agressziónak? Ismételt megjegyzések, amik hiányérzetet, bűntudatot ébresztenek. Fokozódó hangerő. Gyakori lemi- nősítés. Átkozódás, káromkodás. Közvetett fenyegetés. Kötekedés, lekicsinylés, megalázás. Szere- tetmegvonás (pl. szülő-gyermek kapcsolatban). A sértegető ember folyamatosan és fölényesen kritizál okkal és ok nélkül is, mivel nem a segítségnyújtás a célja, hanem a rombolás. Napjainkban egyre inkább megfigyelhető a munkahelyi lelki terror (mobbing) jelensége. A felnőtt ember életének nagy lenne. De ez nem könnyű, mivel a szóbeli erőszak a fizikaival ellentétben nem hagy nyomot maga után, nem bizonyítható, mert főleg a lélekben okoz sérüléseket. Ám ez előbb -utóbb testi betegségekben is megmutatkozhat. Úgy működik ez, mint a dominó-elv. Az egyik ember agresszív valakivel, ezáltal az áldozata sérül. Ezt a sérelmet nem vetheti le> mint a kabátját, hanem magával viszi a napi frusztrációját a munkahelyére, az iskolába, az utcára, és a gyengébb ellenállás elve szerint tovább adja ezt egy a környezetében levő „ártatlannak”. Egy stresszel teli társadalomban bárhol, akár a boltokban, az utakon történő közlekedésben is megfigyelhető a beteg társadalom tünete: az agresszivitás. "Minden agresszió további agressziót szül” -mondja Hárdi István, és ez a hibás viselkedési mintázat az utódokba és a környezetbe is belevésődhet, szinte generációkon átívelő jelenséggé válhat. Hogyan védekezhetünk az agresszivitás ellen? Kisgyereknél a leghatásosabb a pozitív példa. Ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek nyugodtan, következetesen, követhető szabályok szerint élnek, akkor ő is hasonlóan viselkedik, mivel a gyerek utánzással tanul. Az is fontos, hogy ne erősítsük meg a gyermek agresszióját - hisztijét. Ha a felnőtt a gyerek agressziójára agresszióval reagál, vagy gyakran engedékennyé válik, akkor ezzel pozitív kondicionálást végez, és megerősíti a gyerek agresszív magatartását. Vagyis az agresszióval szemben nem célszerű az agresszivitás, de nem megoldás a gyengeség vagy a következetlen engedékenység. Agresszív fiatal vagy felnőtt esetében próbáljunk törekedni a négyszemközti beszélgetésre, ahol világosan és higgadtan megbeszéljük, hogy mit tartunk sértőnek a másik viselkedésében. Itt tudni kell, hogy az emberben működik egy önvédelmi mechanizmus. Ha túlzott érzelmekkel, vádolva próbáljuk meggyőzni a másikat az igazunkról, az inkább ellenállást vált ki, mint megértést. De a pontos, érthetően megfogalmazott, egyenes beszéd segíthet. Látnia kell az agresszív embernek, hogy a másikban is van erő, de ez szeretettel és méltósággal társul. Mai túlhajszolt, versengésen alapuló világunk arra késztet bennünket, hogy a gyengeségeinket elfedjük, mert másképp romlanak az esélyeink az érvényesülésben. A nagyhal megeszi a kishalat. Majd a nagyhalak, mint a kardhalak egymásnak rontanak, és felnyársalják egymást. Egy egészséges társadalomban egyaránt fontos az egyén és a közösség érdeke is. És a társadalom egysége a család. Döntő szerepe van a családnak, hiszen csecsemőkortól egészen felnőtté válásunkig formálja személyiségünket, az életre készít elő. Az a család ahol őszinte gyermek-szülő kapcsolat van, ahol odafigyelnek egymásra, ahol gyengédség és szeretet uralkodik, ahol megtudják beszélni a problémákat, nem használnak durva szavakat, ott megfelelően működik az érzelem-szabályozó funkció, ott nem lesz gyakori jelenség az erőszak, az agresszió. A családon kívül fontos szerepe van a pedagógusok is, sokat tehetnek a gyermekek lelki egészségéért. „A szeretet a legjobb gyógyszer.” /Parcelsus/ Készítettem az iskolámban egy kérdőívet, amit szétosztottam a diákok között. A névtelenül megírt kérdőív alapján a következőket állapítottam meg. Az iskolámban elenyésző a nyílt agresszív magatartás, de a burkolt, verbális vagy nonverbális jellegű megjegyezések gyakoribbak. Főleg a folyosókon a szünetben fordul elő. Az indok a stréberség, kinézet, megjelenés. Általában a sértegető erőfölényben van, és a kisebbet, gyengébbet próbálja befolyásolni. A diákok elmondása szerint, megpróbálnak segíteni vagy közbelépni, ha társaik között erőszakot tapasztalnak. Volt olyan diák, aki bevallotta, ha agresszívan viselkedett utána bűntudatot érzett, és félt a következményektől. Babaics Nóra, 11. B osztály, fonyódi Mátyás Király Gimnázium Önkéntes tűzoltók Böhönyén: ezüstöt szereztek a lányok kihívás Komoly hivatás vagy hobbi? Sok helyre eljutottunk, az ország minden tájára, rengeteg élményt szereztünk A böhönyei ÖTÉ jövőre ünnepli a 125 éves fennállását. Csapatunkat az Egyesület, valamint szponzorok tartják fent. Kifejezett célja nincs, ez a sporttevékenység inkább hobbinak minősül, melyet hivatásos és önkéntes tűzoltók egyaránt űznek és ezt az egészet egy bajnokság foglalja magába. A 2013-as évben a megyei versenyen jelentünk meg először, a mostani csapatból négy emberrel. Ezután a verseny után kértek fel bennünket, hogy szerepeljünk az Országos Kismotorfecskendő Szerelési Bajnokság, Böhönyén megrendezésre kerülő fordulóján, itt már a mostani csapatunkkal. Ezen a versenyen elért helyezésünk és a verseny hangulata akkora lelkesedéssel töltött el minket, hogy úgy gondoltuk, a verseny további fordulóira is elmegyünk. A 2013-as évben a második helyezést sikerült elérnünk az egész bajnokságban, ami még nagyobb lelkesedést és motivációt adott, hogy idén is induljunk a versenyeken. Csapatunk hét főből áll: Anna, Ágnes, Brigitta, Fanni, Kitti, Nikoletta és jó magam. Feladatunk, hogy minél gyorsabban összekapcsoljuk a B és a C tömlőket, valamint hátul a szívótömlőket, hogy motorosunk irányításával minél keA lelkes csapat. A tavalyi siker után az idén is résztvesznek« versenyben vesebb idő alatt kiérjen a víz, miközben mi húzzuk ki a tömlőket. Ha kihúztuk a tömlőket és kiér a víz, utána minél rö- videbb idő alatt megpróbálja a két sugaras kilőni a célt, addig, amíg tele nem lesz a tartály és a lámpa fel nem villan. Az a csapat nyer, akinek sikerül a legrövidebb idő alatt teljesíteni ezt a feladatot. A bajnokságot az a csapat nyeri, aki a legtöbb pontot szerezte az egész verseny alatt. Nagyon sok csapat rész vesz a versenyeken és ez az egész nem csak a versengésről szól. Rengetek új embert ismerhettem meg, sok új barátra leltem, emellett az országon belül nagyon sok helyre eljuthattam és még ennél is több emléket szereztem ennek köszönhetően. A versenyek mindig jó hangulatban telnek, beszélgetünk, énekelünk és táncolunk. Amellett, hogy jó formában tart, megtanított csapatban együttműködni, ezáltal felelősségteljesebbé váltam, mert nem csak magamra, de a társaimra is oda kell figyelnem. Szeretem ezt csinálni, ez az én kedvenc sport tevékenységem, ezt csinálom a legszívesebben, már a hobbim lett. Garai Kitti, kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
