Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-08 / 184. szám

2014. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Ötlet, hit és kitartás keli a sikerhez KIRÁNDULÓHELYEK Patcáíl szimbiózisban él a Katica Tanya és a falu, ahol a szolgáltatás jelenti a jövőt Somogy kirándulóhelyeit, túracélpontjait igyekszünk olvasóink figyelmébe ajánla­ni péntekenként megjelenő sorozatunkkal. Most éppen Patcát, valamint a Katica Tanyát, melynek ötletgaz­da-tulajdonosa szerint, ahol a vendég minőséget kap meg­fizethető áron, oda visszajár. Márkus Kata- 2002 óta több mint 500 millió forintot ruháztunk be - kezdte a patcai Katica Tanya történetét az ötletgazda-tulajdonos Handó Já­nos, aki egyben a település pol­gármestere is. - Ennek a tíz szá­zaléka volt pályázati pénz, a többi saját erő vagy hitel. Tíz évig a vál­lalkozás gyakorlatilag egy pénz­nyelő automata volt, 2011 végén kezdett megtérülni ez az óriási beruházás. Ez idő alatt csak úgy tudtunk talpon maradni, hogy hinnünk kellett abban, megtérül a pénz, a munka, az ötlet, amit beruháztunk a tanyába. Ám ez folyamatos fejlesztések nélkül nem ment volna, most is nagyon sokat teszünk azért, hogy aki el­jön hozzánk, mindig találjon va­lami újat. Mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy a vendége­ink 80 százaléka visszajáró. Te­hát mi két dologra építünk, a fej­lesztésekre és a visszajáró vendé­gekre. Magyarországon negyven ilyen élményközpont van, s mi azért vagyunk piacvezetők, mert folyamatosan fejlesztjük magun­kat és nem kötünk kompromisz- szumokat. Nem veszünk meg egy játékot csak azért, mert eset­leg nagy profitot hoz, ha amúgy nem fér bele a koncepciónkba. Csak olyan attrakciót fejlesz­tünk, amely nem fogyaszt ener­giát. Vagy ha igen, azt megter­A Katica Tanya vendégeinek 80 százaléka visszajáró. Piacvezetők, mert folyamatosan fejlesztik magukat, és nem kötnek kompromisszumokat HIRDETÉS Ismerjük meg Somogyot! Ismerjük meg még jobban me­gyénket, Somogyországot! Ol­vasóinkat arra kérjük, hogy ajánljanak kirándulóhelyet, ír­ják meg hol vannak, és azt is, miért javasolják hogy minél többen kedvet kapjanak a meg­tekintésükre. ígérjük, hogy so­rozatunkban bemutatjuk ked­velt somogyi úticéljaikat. A közeli szolgáltatók kedve­ző áron hirdethetik szolgálta­tásukat. Címünk: Somogyi Hírlap Szer­kesztősége 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, attila.czene@axelspringer. hu, illetve 20/468-6162-es tele­fonszámon is elérhetnek ben­nünket. meljük magunk, megújuló for­rásból. Az üzletpolitikának köszönhe­tően minden évben nőtt a ven­dégszámuk, az utóbbi egy év alatt 57 500-ról 65 ezerre. - Min­dig azt mondom a munkatársa­imnak, az én dolgom, hogy a lá­togatót egyszer odacsalogassam, az ő dolguk pedig, hogy meg is tartsák. Ezt pedig csak úgy le­het, ha minőséget kap a vendég- mondta Handó János. Fontos számukra a környezet­tudatosság. - Napelemrendszert építettünk ki, ami a tanya villa­mos energia szükségletének 90 százalékát biztosítja - mondta.- Saját szennyvízkezelőnk van, s gázt csak a konyhán haszná­lunk, mind a melegvíz, mind pe­dig a fűtés fával történik. A cé­lunk pedig, hogy jövőre a kony­hán is kiváltsuk a gázt. Olyan technológiákat alkalmazunk, ami drága ugyan, de a fenntart­hatóságot helyezi előtérbe. Handó János szerint, aki egy­ben Patca polgármestere is, na­gyon fontos, hogy a tanya szim­biózisban él a faluval. - Ha nem elég a közmunkás Patcán, s eset­leg valahova nem jutnak el le- nyími a füvet, akkor nem csiná­lok abból gondot, hogy a tanya munkatársa megy és lenyírja a faluban is a füvet. Tehát a falu­nak is sokat jelent a tanya jelen­léte, a ‘megvalósítandó beruhá­zások jó részére könnyebb úgy pénzt szerezni, ha azt mondom, hogy kapcsolódik a Katica Tanyá­hoz. Ugyanakkor munkát is biz­tosítunk a helybelieknek, s az is érdekes, hogy felmentek a tele­pülésen az ingatlanárak, nincs is egyetlen eladó ház sem a falu­ban. Miközben más községekben igyekeznek szabadulni az ingat­lanoktól. A kistermelőktől meg­vesszük az árujukat s arra is bá­torítom őket, alakítsanak ki ven­dégszobákat a házukban, mert nálunk nyáron nincs az a szál­láshely, amire ne lenne igény. Hi­szem, hogy a falvaknak szolgál­tatni kell, ez a jövő. Elmúlt már az az idő, amikor veteményes kertet műveltünk, ugyanis annak a ge­nerációnak a jó része már elment a temetőbe, aki naponta megfog­ta a lapát, a vella nyelét. Ha tet­szik, ha nem, már nem perspek­tíva ez a mai generációnak. Ám ha megfizethető áron szolgáltat­nak, van hitük, kitartásuk, az meghozza a várt eredményt. Brüsszelbe küldik az első száz, nemzetiszínű szalagos palackot Csabagyöngye Idén is Ordacsehiben szüretelnek először az északi féltekén, csütörtökön megkezdték a szőlőszedést ► Folytatás az 1. oldaloról- A Balatonon a sokévi átlag­hoz képest húsz százalékkal több csapadék hullott a nyá­ron, ám e mellett 14 százalék­kal nőtt a napsütéses órák szá­ma és másfél fokkal az átlag- hőmérséklet is - mondta Var­ga Bálint. Tehát egyszerre volt melegebb és nedvesebb az idő­járás. A szőlő szereti a sok nap­fényt és a sok vizet, ez egyelő­re pozitívan hat a várható ter­mésre, ugyanakkor a szőlőbe­tegségek is ilyen feltételek kö­zött érzik a legjobban magukat. Ezért már egészen biztos, hogy 10-20 százalék között terméski­esésre számíthatunk a fertőzé­sek miatt. Eddig elsősorban a lisztharmat okozott nehézsége­ket, azonban ha az idő tovább­ra is csapadékos marad, akkor más betegségekre és igen jelen­tős terméskiesésre is fel kell ké­szülni. Minőségben az átlag kö­zelivel számolunk. Összességében közepes ter­més lehetősége van benne az évjáratban a badacsonyi szak­ember szerint, de ehhez szára­zabbra kellene fordulni az idő­nek. Erről beszélt Bohus Zoltán, a Balaton-Agrár Zrt. szőlészeti ágazatvezetője is. - A mennyi­séggel várhatóan nem lesz prob­léma az idén, a minőség még kérdés, az biztos, hogy a sok eső miatt felhígul a cukor- és Kézzel csak a fotósok kedvéért szüreteltek, gép végzi a munka javát a savtartalom, amit korrigálni kell majd. A 3,6 hektárnyi Csa­bagyöngye esetében hektáron­ként 170-190 mázsás terméssel számolunk, ami jónak mondha­tó. A többi fajta tekintetében so­kat számít, milyen lesz az au­gusztus és a szeptember. Szá­raz, napfényes ősz volna az ideá­lis. A lisztharmat és a peronosz- póra súlyos gondokat okoz idén, sokat kell permetezni, a Csaba­gyöngyénél a szüret után is a lombot, a fertőzésveszély miatt. Öt-tí? százalékkal alacso­nyabb felvásárlási árakra szá­mítanak a tavalyihoz képest a korai illatos fajtáknál - árul­ta el Varga Bálint. Míg ugyan­is az eső most mennyiségnöve­lő hatással volt, addig az előző években üres pincékkel várták a gazdák a szüretet. Ordacsehiben nemcsak a korai szüret a megszokott év- ről-évre, hanem a szőlősze­dő kombájn is, mely a fürtö­ket eltávolítja, a levelet azon­ban meghagyja. Ma már - tud­tuk meg - szinte minden mun­kafolyamatot géppel végeznek. A kombájn veszteségmentesen dolgozik, egy nap nyolc-tíz hek­tárt tud leszedni. Gyorsabb, olcsóbb is a kézi munkaerő­nél; hatvan-nyolcvan főre vol­na szükség és ahogyan hallot­tuk, egyre nehezebb megbízha­tó, precíz munkaerőt találni... ■ Fónai Imre I I

Next

/
Thumbnails
Contents