Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-04 / 154. szám
KOZELET* Elég a szoftkorrupt rendszerből rezidensek Dénes Tamás: az orvosok a hálapénzzel rászolgáltak arra, hogy nem tisztelik őket Dénes Tamás: a hálapénz kiszolgáltatottá teszi, megalázza, állandó bizonytalanságban tartja a beteget és az orvost is HÍRSÁV Tarlós Istvánt indítja a Fidesz a Fidesz Országos Választmánya jóváhagyta a párt polgármester-jelöltjeit, Budapesten Tarlós Istvánt indítják a főpolgármesteri posztért - hangzott el a választmány csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatón. A Fidesz-KDNP 1167 településen indít polgármesterjelöltet az őszi önkormányzati választáson ■ MTI Továbbküldték Kovács Béla ügyét az európai Parlament (EP) jogi bizottsága elé utalták Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi ügyét - jelentette be csütörtökön az EP plenáris ülésén Martin Schulz EP-elnök. Közölte: az ügyet a házszabály értelmében az EP jogi bizottsága elé utalták. ■ MTI Németországban is jön a minimálbér a német parlament alsóháza, a Bundestag csütörtökön nagy többséggel megszavazta a 8,50 eurós törvényes minimális órabér bevezetését. A minimálbért 2016-tól kétévente felülvizsgálják, és néhány ágazatban 2017-ig átmeneti szabályok lesznek érvényben. A kormány adatai szerint a lépés 3,7 millió munkavállalót érint, akik eddig ennél kevesebbet kerestek. A minimálbér nem vonatkozik a 18 év alattiakra és azokra, akik tartós munkanélküliség után lépnek munkába. ■ MTI Kevesen születtek Szerbiában még a háborúk idején sem született olyan kevés gyerek Szerbiában, mint tavaly, amikor 65 és fél ezer gyerek jött világra. Szerbia éves népességvesztesége meghaladja a 30 ezret, ami egy kisebb város teljes lakosságával ér fel. ■ MTI Vak, aki nem látja, mekkora a baj - mondja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás szerint mintha mesterségesen szegényí- tenék el az egészségügyet. Pedig ha nem tesznek több pénzt a rendszerbe, illetve rendes bérrendezésre, néhány év múlva tényleg nem lesz, aki ellássa a betegeket. Haiman Éva- Alig egy éve, hogy a Rezidensz- szövetség nyíltan harcba szállt a hálapénz ellen, és az új egészség- ügyi államtitkár máris a paraszolvencia megszűntetését nevezi a legfontosabb feladatának.- Ez nagyon megtisztelő, mert ezek szerint fel tudtuk hívni a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. Arra, hogy fel kell számolni ezt a torz rendszert, ami nem csak az orvos-beteg kapcsolatot mérgezi meg, de jelentős mértékben hozzájárul az orvosok külföldre távozásához is, márpedig jelenleg a szakemberhiány a leggyengébb láncszem.- A személyes tapasztalatai is megerősítik a hálapénzzel kapcsolatos felméréseket?- Már a rezidensségem első hónapjaiban nyilvánvalóvá vált, melyek a legnagyobb problémák a paraszolvenciával. Ha kedves voltam a beteggel, néha azt éreztem, hogy azt gondolja, csak a pénzért teszem. Ha adtak, nem tudtam, mit várnak el érte. Konkrétan emlékszem egy epeműtéten átesett betegre, akit én operáltam. Már a zárójelentését készítették az osztályirodán, amikor arra mentem. Láttam, hogy szörnyű zavarban van, szinte köszönés nélkül, szemlesütve távozott, szégyellte magát, mert nem tudott hálapénzt adni. Az én tapasztalataim is ugyanazok, mint a kollégáké: a hálapénz kiszolgáltatottá teszi, megalázza, állandó bizonytalanságban tartja a beteget és az orvost is.- Évtizedekig mégsem zavarta a doktorokat.- Szerintem zavarta őket. Azért is kezdtünk bele ekkora vehemenciával a hálapénz-kampányba, mert úgy éreztük, az orvostársadalomban is megvan már az a kritikus tömeg, akinek elege van ebből a szoftkorrupt szisztémából. Mert még az is, aki akár milliókat kap így, megkereshetné ezt akár legálisan is.- Ahhoz az eddiginél lényegesen nagyobb béremelés kellene.- Ha valóban eltökélt a kormány abban, hogy felszámolja a hálapénz-rendszert, ahhoz először rendeznie kell a béreket. Ehhez egyrészt muszáj a jelenleginél legalább egy, de inkább két százalékkal többet költeni az egészségügyre a GDP-ből, mert Magyarország, bármit is mondanak, ezt elbírja. Most mintha mesterségesen butítanák le az egészségügyet, hogy igazolhatóak legyenek későbbi intézkedések. Tisztességesen megfizetett és pozitívan motivált orvosokkal sokat spórolhatna az egészségügy, mert most egyáltalán nem vagyunk abban érdekeltek, hogy figyeljünk a hatékonyságra. Ha nem lesz béremelés, hiába alakítjuk át pár év alatt a rendszert, nem lesz orvos, aki dolgozzon benne.- Mégis, mennyi az a pénz, amiről beszélünk?- Nettó 275-300 ezer forint az alapbér, amit egy kezdő orvosnak, 450 ezer, amit egy szakorvosnak és 550 ezer forint, amit egy főorvosnak legalább havonta fizetni kell. Ehhez kell még hozzátenni azokat a plusz összegeket, amelyeket megkereshet az, aki ambiciózus, több szakvizsgát szerez, oktat, kutat, éjszaká- ját-hétvégéjét beáldozva ügyel. Ezt azonban nem csak a központi források növeléséből képzeljük el, hanem például a saját orvos- választás legálissá tételével.- Ez pontosan mit jelentene?- Több módja is van. A legjobb az lenne, ha felállna egy szakértői csoport, aki kidolgozna több verziót, ezt megvitatnánk a szakmával, és a legjobba(ka) t modelleznénk. De a lényeg az, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, a befizetett járulék fejében mindenkinek biztosítsuk a gyógyulást, ám aki extra szolgáltatást szeretne, az legálisan meg tudja venni. Annak például, akinek nem felel meg az a kórház, illetve orvos, ahová tartozik, fizethessen jogszerűen meghatározott összeget azért, hogy az operálja, akiben megbízik. A valódi saját orvosválasztáshoz átláthatóvá kell tenni az intézmények működését, nyilvánossá tenni olyan mutatókat, amelyek a betegek számára is eligazodást jelentenek arról, melyik intézményben, melyik orvos, milyen hatékonysággal, eredményességgel dolgozik. A betegek most azért sem bíznak meg az egészségügyi rendszerben, mert nem látják, hogyan működik. Tulajdonképpen nem másról van szó, mint azoknak a pénzeknek a kifehérítéséről, amelyek most szürkén kerülnek az egészségügybe, de fontos hangsúlyozni, hogy nem a hálapénz legalizálásáról van szó. A központi források növelésével és például a saját orvosválasztással már megteremthetnénk egy kiszámítható orvosi életpálya alapját. Világosan kell látni, hogy Magyarországnak nem a gazdasági teljesítőképességéhez mérten, hanem a fölött kell megfizetnie az orvosokat, ha nem akarjuk, hogy néhány év múlva ne legyen, aki ellássa a betegeket.- Valaki erre azt mondta, hogy a Rezidensszövetség pánikot kelt.- Neki is azt mondtam, hogy a mi célunk nem a pánikkeltés, hiszen mindig konstruktív javaslatokkal állunk elő, de vak, aki nem látja, mekkora a baj. A bérezés, amely miatt olyan nagy a létszámhiány, hogy mindenféle munkaidő-direktívát megszegve tudjuk csak életben tartani a kórházakat, csak az egyik probléma. A másik az egészségügy általános alulfinanszírozottsága. Emiatt kell például egy műtét során háromszor gumikesztyűt cserélnem, mert állandóan elszakad az olcsó kesztyű, vagy, izzadva kell egy több órás műtétet végigcsinálni, mert spórolásból nem kapcsoljuk be a légkondit. Ezek azok a munkakörülmények, amelyek riasztóbbak a frissen végzettek számára, mint az alacsony bérek. Ameddig orvosként mindehhez asz- szisztálunk, nem várhatjuk el, hogy a politika ráébredjen: ez nagyon nincsen rendben. Joggal hihetik úgy, hogy így is, ennyiből is működik a rendszer, pedig nem. A Krímben ünnepelne az ukrán miniszter Victor Ponta kormányfő román államelnök lenne Seselj kártérítést követel a hágai törvényszéktől KEMÉNY SZAVAKKAL mutatkozott be a tegnap kinevezett ukrán védelmi miniszter. Valerij Gele- tej azt ígérte, hogy a Krím félszigeten, Szevasztopolban ünnepük majd meg a győzelem napját, mert Ukrajna diadalmasan kerül ki a konfliktusból. A Krímet a március 16-i népszavazás után Oroszországhoz csatolták, a miniszteri szavak arra utalnak, Kijev biztos abban, hogy a terület visszakerül Ukrajnához. A parlament csütörtöki ülésén egyébként Petro Porosenko mutatta be Geletejt - az előd az államfő közvetlen környezetébe került. A hadi készülődést jelzi, hogy az áüamfő a vezérkari főnököt is menesztette, az új ember Viktor Muzsenko, akinek az első számú feladata a kelet-ukrajnai műveletek irányítása. Amíg Kijev minden jel szerint a szakadárok elleni koncentrált akciót készíti elő, az orosz külügyminiszter ismét a tárgyalások lehetőségét pedzegette. Szergej Lavrov közölte, hogy az úgynevezett kontakt csoportnak minél előbb Ukrajnában kell tárgyalnia, és Kijev- nek kell megteremtenie a lehetőséget arra, hogy minél előbb megkezdődjön az egyeztetés. A csoportban Leonyid Kucsma volt ukrán államfő képviseli Kijevet, a tagok között van az EBESZ képviselője és Moszkva kijevi nagykövete. ■ VG BEJELENTETTE INDULÁSI Szándékát Victor Ponta román miniszterelnök a romániai novemberi államelnök-választáson. A politikus a DC News hírportálnak adott csütörtöki interjúban elmondta, hogy pártjában már bejelentette ezt a szándékát a hét elején. Victor Ponta, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A párt vezetőségének formai szempontból még jóvá kell hagynia, hogy ki lesz az államelnök-jelöltje. A román média szerint már biztosnak tekinthető, hogy Ponta fog versenybe szállni. Traian Basescu román államfő aljas kompromisszumnak nevezte azt, hogy korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) készül egyesülni, amely két éve - a jogállamiságot szerinte sértő intézkedésekkel - megpróbálta eltávolítani őt a hatalomból. A hivatalából decemberben távozó Basescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) az államfő felfüggesztésének második évfordulója alkalmából kerekasztalt rendezett csütörtökön a román parlamentben. A jobboldali elnök első ízben kommentálta a PNL és PDL összeolvadási tervét. A két nagyobb ellenzéki párt azt reméli, hogy így esélyes jelöltet indíthat. ■ MTI tizenkétmillió eurós kártérítést követel a hágai Nemzetközi Törvényszéktől (NT) Vojis- lav Seselj, az ultranacionalista Szerb Radikáüs Párt (SRS) háborús bűnökkel vádolt vezetője. Indoklása szerint 11 és fél éve indokolatlanul tartják vizsgálati fogságban. A kártérítést Seselj kiesett jövedelmeivel, családtagjai látogatásának útiköltségével, illetve minden olyan anyagi és nem anyagi kárral indokolja, amely tizenegy és fél éves hágai tartózkodása alatt keletkezett. Seselj június elején kérelmezte, hogy vagy engedjék szabadon, vagy ismételjék meg a teljes bírósági eljárást. Ez utóbbira szerinte azért lenne szükség, mert már más a bírói testület összetétele, mint tárgyalása megkezdésekor, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy 2003-ban önként adta fel magát az NT-nél. A törvényszék elutasította Seselj kérelmét, ugyanakkor eüsmerte, hogy fennállása óta még nem volt példa arra, hogy egy új bíró az ítélet kihirdetésével folytassa egy évekkel ezelőtt megkezdett ügy tárgyalását. Az ultranacionalista szerb politikus pere négy évvel önkéntes börtönbe vonulása után, 2007-ben kezdődött, az ítélethirdetést 2013 őszére várták, de az bírócsere miatt elmaradt. ■ MTI . -.. - 4 aMBii m —b • mmm A í
