Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-31 / 177. szám
2014. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Nagyoknál köt ki a 20 milliárd is? támogatás csak 1200 hektárig Ángyán József szerint kommunikációs trükk, szájkarate A szakértő szerint nem a földterület nagysága határozza meg egy agrárvállakozás versenyképességét. Sokkal fontosabb, hogy a gazdálkodók együttműködjenek, szövetkezzenek ► Folytatás az 1. oldalról Gombos Sándor, a megyei agrárkamara vezetője korábban azt mondta lapunknak: Somogybán az ezer hektár feletti nagybirtokok száma ötven körül lehet.- Ezerkétszáz hektárnál nagyobb birtok (néhány volt szocialista országtól és Nagy-Bri- tanniától eltekintve) Európában ritka, mint a fehér holló - így Ángyán József. - Az egyik legerősebb mezőgazdaságú tagállamban, Franciaországban a nagybirtok átlagmérete ma 274 hektár. A verseny- képesség tehát nincs összefüggésben a birtokmérettel. A családi léptékű európai birtokok versenyképességüket az összefogásukkal, szövetkezésükkel érik el. Nálunk a nagyok állítólag azért növelték a méreteiket, hogy hatékonyabbak legyenek. Ha ez igaz, akkor miért kellene nekik még közpénzből is támogatásokat adni? Ha viszont nem hatékonyabbak, akkor miért kellene ezt a szerkezetet fenntartani? A MOSZ véleményével kapcsolatban azt mondta a korábbi fideszes államtitkár: - A nagybirtok kizárólag bérmunkásokat alkalmaz, és csak ezekkel számol, amikor azt harsogja, hogy ő foglalkoztat. De a mező- gazdaságnák a sikeres európai családi gazdasági, szövetkezeti rendszerben az önfoglalkoztatás az alapja, melyet csak kiegészít a bérmunka. Az 1200 hektár feletti területre járó támogatáselvonás a kormány szerint évi húszmilliárd forintot jelent, de - figyelmeztet Ángyán - ezt az összeget az uniós ajánlás ellenére nem a kicsik megemelt támogatására, hanem az állattartóknak szánja. - Itt a fő turpisság. Ma a faluban, a portákon már nem tartanak állatot. Az állomány nagy része (a baromfi 65, a sertés 75, a szarvasmarha közel 85 százaléka) a hatalmas nagybirtokok szakosított állattartó telepein van, amelyektől most elvonja a kormány a támogatást. De amennyit elvon, any- nyit nagyrészt vissza is juttat. S egy most 1200 hektár fölötti nagybirtok úgy is megszüntethető, hogy egy családnak, érdekeltségnek több kisebb birtoka lesz; több cég, sok formális családi gazdaság alakul, a nagy telepeket és élelmiszeripari kapacitásokat meg nyilván közösen fogják majd üzemeltetni. Sőt, a társaság a saját részvényesétől, dolgozójától, de még annak közvetlen családtagjától is bérelhet úgy földet az új földtörvény szerint, hogy az az 1200 hektáros plafon meghatározásába nem számít bele. Gyanítom tehát, hogy az „agrártámogatási reform” nagyrészt csak kommunikációs trükk, a népnek szóló „szájkarate”. ■ Fónai Imre Somogybán sem alakultak meg a helyi földbizottságok, a nemzeti agrárkamara dönt a pályázókról somogybán sem alakultak még mega helyi földbizottságok - válaszolta kérdésünkre Gombos < Sándor. A megyei agrárkamara elnöke hozzátette: a megalakulásukhoz szükséges törvényi feltételek még nem ismertek, egyelőre a kamara megyei elnöksége látja el a földbizottságok feladatait.- a kormány egyszerűen elszabotálta a földforgalmi törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról - így látja Ángyán József. - Egy kormányzati sajtóközleményből tudható: ideiglenesen a nemzeti agrárgazdasági kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági feladatokat. Azt pedig, hogy mi van ennek a hátterében, egy úgynevezett „salátatörvénybe” rejtették, a „liftek és mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről” szóló rendelkezések után: ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy elsőfokon a megyei, másodfokon az országos kamara járhat el. Magyarán: akiket egy „választásnak” nevezett színjáték keretében - a gazdákat semmibe véve és megalázva - a „hazafias nép- frontos” jellegű Magosz-listákról beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba, azok dönthetnek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem. Mivel azonban a megyei elnökök felettese az országos ölelnék, így akár egy személyben dönthet arról, hogy kié lehet egy adott település határának földje. Úgy érzem, a törvényalkotó dupla biztosítékot akart teremteni: ha az irányított Földbérleti pályázatok révén sem kerülne többségbe az az érdekkör, amely a föld- vagyont a kezébe akarja kaparintani, akkor helyükbe léphet a „garantáltan megfelelő” összetételű kamarai bizottság... Agrártámogatás: Simicskáék megelőzték Csányiékat az erőviszonyok stabilak - állapítja mega napokban nyilvánosságra került hatodik földjelentésében Ángyán József, miután összevetette a 2013-as agrártámogatási adatokat a 2011- es kifizetésekkel. Ugyanaz a hat nagy tőkeérdekeltség áll a rangsor élén, a változás „csak” annyi: Simicskáék megelőzték Csányiékat, az általuk felvett összegek pedig jelentősen növekedtek. Két év alatt a hatok 58 ezerről 103 ezer hektárra növelték támogatott területeiket; ennek jelentős részét teszik ki az államtól bérelt területek. Az ösz- szegzés: a gazdaságok felső tíz százaléka tette zsebre a támogatások 74(!) százalékét, a következő tíz százalék már csak a teljes támogatás tizedét kapta, a legalsó tized pedig csupán 0,3(!) százalékkal részesült. A legtöbb agrártámogatáshoz jutó érdekeltségek támogatásának növekedése 2011 és 2013 között 2011 2013 milliárd Ft Növekedés* Nyerges ZsoltSimicska Lajos (Mezort-csoport) 3,7 5,1 38 Csányi Sándor (Bonafarm-csoport) 3,9 4,9 26 Le isztinger Tamás (Forrás-csoport) 2,6 3,1 17 JEGYZET SZŰCS TIBOR Az én demokráciám elég szerencsésnek mondhatom magam, mert a rendszerváltás előttről csak kétévnyi sötétség borul múltamra. Ez abban nyüvánul meg, hogy minden iskolai ünnepségen kék nyakkendőben, síppal kellett felvonulnom társaimmal, aztán végighallgatni a nagyok dobolását, szavalását, vágyakozva arra, hogy egyszer majd én is megkapom a pirosat. Amit aztán sohasem kaptam meg, mert utolért minket a változás. így nem lettem úttörő. Se őrsvezető, se úttörőcsapat-vezető, se építőtábor, se KISZ, se párt A magam - igazából drága szüleim - ereje, amiből lehettem az aki, a magam választásából, béklyók és rendszerszerű korlátok nélkül. ugyanezekből az időkből hasonlóan éles emlék, amikor az áldemokratikus (népköztársaság) rendszer omladozó falai között környezetem felnőttjei komolyan szidták a politikát, tágítva a réseket egy hazug illúzión. Röpködtek a nevek a jelzők mögé, amire a nagyszülők csak hümmögni mer- > tek. S figyelmeztettek: halkabban, nehogy baj legyen belőle! Nyilván emlékeztek a munkaalapúnak hazudott rendszer ötvenes éveire, amikor a pártért tekertek ki minden libanyakat, s söpörtek le minden padlást a faluban. az én demokráciám ilyen emlékektől terhes csupán. Ahol mindez nem lehet jövőkép! Mert az egyén szabadságából épül, azon lehetőségből, hogy van választásunk. Ahol nem megmondják, mi a helyes és helytelen, hanem mindenki eldöntheti, számára mi az. Ahol nem a pártérdek határozza meg az egyént, hanem döntések és tettek. Ahol nem telefonon intézik el az igazságot, hanem mindenki számára egyenlő és kötelező törvények előtt. az én demokráciám fosztóképzőmentes. Valódi, kézzelfogható, félelmek nélkül itt, a Somogyi Hírlapban. Bűzfelhő a cukorgyári gödör felett, nehezen tűrik a lakók technológiai probléma? A környékbeliek szellőztetni sem tudnak az állandóan terjengő édeskés szag miatt A lakásokba zárkóznak a kaposvári Hársfa utcaiak, mert a cukorgyár felől terjengő erős szagok rendszeresen megtelepednek a környéken. - Elviselhetetlen a bűz, főként a nagy melegben megterhelő, hogy nem lehet ablakot nyitni. Se éjjel, se nappal - panaszkodott Horváth Jó- zsefné. - Asztmás vagyok, sokat szenvedek. Az idős szomszédasz- szonyomat ápolom, őt is zavarja az átható szag.- Tegnap katasztrofális volt a helyzet. Ilyenkor ablakot, ajtót becsukunk, szellőztetni sem lehet. Két éve élünk itt, folyamatos a probléma, de mostanában felerősödött az édeskés, émelyítő illat. Ha olyan a széljárás, még kellemetlenebb, mint ma. Az utóbbi hetekben egyre több a légy is - mondta egy fiatal férfi, aki a lakásában megmutatta a légyfogót, ami néhány nap alatt lett tele. A szomszédban ágyneműt raktak ki a vaskorlátra, de abba is beleivódik a szag a háziasszony szerint. - A szabadban kint lenni, ruhát kitenni nem lehet. Körülbelül egy éve rosszabbodott a helyzet, azt gondoljuk, a biogáz üzem miatt - töprengett Molnár Árpádné. A fia, aki légycsapót ló- bálva ücsörgött a gangon, hozzátette: valamit építenek is a gyárban, mert zörögnek reggel 6-tól este 7-ig, szombat-vasárnap is.- Technológiai probléma okozhatja ezt a szagot. - vélte Sípos János, akin látszott, sokat gondolkozott már ezen. - Mindenki érzi, de akik közelebb laknak, azok még inkább. Nem tudom, hogy lehet megengedni, hogy egy biogáz üzem a városon belül létesüljön, miért nem vitték ki a városon kívülre? Révai Ferencné, aki látogatóba jött az utcába idős nővéréhez, nem ért egyet a panaszokkal: - Csak ez az egyetlen hazai cukorgyár van, nem lehet leállítani a büdösség miatt. Ennek működnie kell, mert az embereknek szükségük van a magyar cukorra. Ha a környékbelieket zavarja a szag, költözzenek el... Nárai Vilmos, a Magyar Cukor Zrt. kommunikációs munkatársa szerint a biogáz erőmű energiaellátására nagy szüksége van a gyárnak, kampány idején a kétharmadát, sőt a háromnegyedét fedezi a szükségleteiknek. A konstrukció egyedülálló Európában: melléktermékből, préselt cukorrépából nyert energiával működtetik a gyárat. Az alapgond nem orvosolható, magyarázta, mert a gyár anno a város határain túl épült, de azóta körülölelte Kaposvár. A nyáron talán többször volt uralkodó szélirány a déli és a dél-keleti, ez sodorhatta a város felé a szagot. A Hársfa utcaiak májusban is panaszkodnak, ekkor elnézést kért tőlük Kovács Gergely, a cég k munkatársa, aki akkor elmondta: a bűz forrását felfedezték, egy héten belül elhárítják a problémát. Szerinte akkor a szabadban tárolt préselt répaszeletek az eső és a meleg hatására kezdtek szaglani. Megoldásként a területet mészke- mence oltási maradékkal szándékoztak befedni. ■ K.G.
