Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-29 / 175. szám
2014. JÚLIUS 29., KEDD DEL-DUNANTUL 11 Csak vágóhidat, fehérjefeldolgozót nem építenek A világ leghíresebb pécsi gitárosa gadó Gábor „Most olasz és francia zenészekkel jazzvonósnégyest alakítok” Verseltek és versenyeztek a slammerek fejlesztés Néhány hete elterjedt a Duna-parti városban az a hír, hogy a Középmezőre tervezett vágóhídon fehérjefeldolgozót is működtetne a Bo- nafarm-cégcsoport. A pletyka azért keltett aggodalmat egyesekben, mert attól tartottak, hogy a feldolgozó működése kellemetlen szaghatásokkal járna.. A hír azonban álhír, a cégcsoport hivatalosan cáfolta, hogy fehérjefeldolgozót is építenének,' ilyen sem a vágóhídon, sem a közelében nem lesz. Valós ellenben az a közvetve a Mohácsra tervezett létesítményt is érintő fejlemény, mely szerint a kormány stratégiai megállapodást köt a Bonafarm Csoport nyolc vállalatával. A hosszú távú együttműködés többek között a Bonafarm Zrt.-re és a Bólyi Mező- gazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.-re is kiterjed, az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Az évi egymillió sertés levágására alkalmas vágóhíd építése ettől függetlenül is sínen van, várhatóan szeptemberben elkezdődhet a tizenötmilliárd forintba kerülő építkezés. A beruházást levezénylő cég, az „Mcs” Vágóhíd Kft. már megkapta az egységes környezet- használati engedélyt, a további dokumentumok beszerzése folyamatban van. Az előkészítést az is gyorsítja, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette az üzemet, ami nyomán gördülékenyebben haladhatnak a papírmunkák. ■ M. B. A baranyaiak külföldön a megbízható munkától a kiemelkedő művészi tevékenységig sokféle módon szereznek elismerést régiónknak. Utóbbi kategóriában egyik legkiemelkedőbb „kiküldöttünk” Gadó Gábor jazzgitá- ros, aki Franciaországból tért haza a múlt hétvégén, hogy megmutassa, meddig jutott a zenében a gallok földjén. Mészáros B. Endre- Mit jelent egy Európa-szerte elismert jazz-zenésznek hazatérni Pécsre?- Húsz éve mentem ki, a családomból pedig már igen kevesen élnek Baranyában, de azért bevillannak olykor az ifjúkori képek. Főként a Sörgyár környékéről, a Rókus-dombról, ahol felnőttem. Szívesen nosztalgiáztam volna most is, de csak átutazóban, egyetlen estére érkeztünk. Azt viszont elmondhatom, a Zsolnay-negyed, ahol most koncerteztünk, igen fontos pont az életemben, hiszen innen indultam 16 évesen, itt tettem le ugyanis OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központj-vizsgát.- Egy legendás gitártrióban kezdett László Attilával és Snét- berger Ferenccel. Tartják még a kapcsolatot?- Sem velük, sem a külföldön boldoguló más magyar jazz-zenészekkel nem találkozom. Ki-ki ott és úgy boldogul, ahogy tud. „A kortárs zenében is aktívan tevékenykedem” Elnyerte a francia jazzakadémia nagydíját gadó Gábor 1957-ben született Pécsett. A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolába járt, amit félbehagyott a zene kedvéért, tizenévesen ugyanis már befutott helyi1bandákban gitározott. Babos Gyula tanítványaként végezte el Budapesten a jazz tanszakot, együtt játszott Gárdonyi Lászlóval, később Deseő Csabával, majd ír. Rátonyi Róberttel, aztán László Attilával és Snétberger Ferenccel alakított közkedvelt gitártriót. 1995-ben távozott külföldre, Londonban zenélt, 1997-től pedig Párizsban folytatta, ahol hamar a jazz élmezőnyébe került. Felesége, Nathalie ügyvéd, öt éve Lyonban élnek. Jól vizsgáztak a barcsi mentőszakápolók Flamenco-est lesz a pécsi Lompos Uszkár Ligetben Kezdődik a PTE-n a nyelv és kultúra nyári egyeteme vizsga Sikeres kompetencia vizsgát tett Barcsról két mentő szakápoló, akik már olyan orvosságokat is beadhatnak, amit a képzés nélkül nem tehettek meg (fulladásos eseteknél, allergiánál, újraélesztésnél az injekciók, és kivérzett betegek esetén az infúzió). - A kompetencia vizsgára e-lear- ning képzésben lehetett felkészülni, bármelyik mentődolgozó regisztrálhatott rá - tájékoztatott Börzöli Zoltán állomásvezető mentőtiszt. ■ J. G. A Flamenco Nuevo ad ingyenes koncertet szerdán 20 órakor a Lompos Uszkár Ligetben (a szabadtéri színpad előtere). Az esten Maria Keck énekel és táncol, Leandro Bianchi gitározik, a Pécsi Flamenco Egyesület szervezésében. A két madridi művész a tradicionális flamenco hangzásvilágát, táncstílusát ötvözi a magyar és a hazai cigány muzsika elemivel. A saját dalok egyedi stílusát és a művésznő táncát a szenvedélyesség jellemzi. ■ M. B. E. Megkezdődött a PTE Általános Orvostudományi Karának 15. Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyeteme. Július 27. - augusztus 24. között 20 ország képviselteti magát több mint 50 hallgatóval. A diákok többsége Európából érkezik, kanadai, brazil és kelet-ázsiai hallgatóknak is alkalmuk lesz a magyar kurzuson megismerkedni egymással. Két, illetve négy hetet töltenek a diákok Pécsen, az oktatás öt nyelvi szinten folyik, 12 tanárral. A diákok élményalapú nyelvoktatásában a tárgyi tudás és az átélt élmények kiegészítik egymást (múzeumlátogatás, kézműves-foglalkozás, természetjárás, tánc- és énektanulás...). Az intenzív nyelvtanfolyam szóbeli és írásbeli vizsgával zárul, melyért nemzetközileg elismert krediteket kapnak a hallgatók. A nyári egyetem kapcsolódó rendezvénye a módszertani továbbképzés a magyart mint idegen nyelvet oktató tanároknak, augusztus 20-án. ■- Miért pont Franciaországban próbálkozott?- Mert az európai jazzélet nagy mozgatója, másrészt én nagyon kedvelem a francia kultúrvonalat, no és nem utolsósorban a feleségem is francia. Egyébként Londonban kezdtem, s két év után jött Párizs. Azt is hozzátenném, hogy amerre a zene frontján bármikor eljutottam, azt újra csak ugyanígy járdám végig. Amit pedig a franciáknak köszönhetek, hogy realistává tettek az életben és a zenében is.- Elnyerte a francia jazzakadémia nagydíját, és tíz éve francia kvartettel játszik. Hogyan tovább?- Tüdni kell hogy a kortárs zenében is aktívan tevékenykedem, és szakrális műveket is alkotok. A kvartettünk pedig három éve szünetel. A kortárs komolyzene és a jazz összekapcsolása most nagy divat Nyugaton, s egy ilyen formációt szervezek a korábbi bőgősömmel és két olasz taggal. Ez „vonósnégyes” lesz, ahol a gitárjátékom veszi át a brácsás szerepét.- Szakrális zene?- Napjaink kultúrája arról szól, hogy megszabaduljunk attól, ami kétezer évig uralta az életünket. Ez a túl liberális időszak engem arra késztetett, hogy a vallásos ösztönöket visszahozzam, a gyökereket újra megerősítsem a zenében, mert számomra nagyon fontos a muzsika szellemi tartalma, ezt igazolja talán az eddig megjelent kéttucatnyi lemezem is„. Superclásico, szabadtéri filmvetítés A Bóbita szabadtéri színpadán, az Apolló nyári tábor keretében csütörtök este 21.30 - kor a Bor, tangó, kapufa (Superclásico) című dán vígjáték látható. Egy koppenhágai borkereskedőről szól, aki a csőd szélén áll. Semmi sem sikerül neki 17 hónapja, mióta a felesége elhagyta és Argentínába ment, ahol sikeres sportügynök, sőt összejött az egyik legjobb focistával. A férfi 16 éves fiával Buenos Airesbe repül, hogy visszahódítsa a nőt. ■ M. B. E. szekszárd A slam poetry művelői és kedvelői adtak randevút egymásnak a hétvégén Szekszárdon. A Polip Ifjúsági Egyesület és az Alis- ca Slam csapat szervezésében zajló programnak az Est Ca- fé adott otthont. A slam poetry szóban, élőben előadott költészeti stílus, amely több műfaj vonásait elegyíti. A szöveget többnyire fejből mondja az előadó, színpadi elemekkel tarkítva. Ugyan nincs előzetes forgatókönyv, ám az egyes verseket azért előre megtervezi, begyakorolja az előadó. A slam nem klasszikus értelemben vett vers, mert nem előírás a kötött ütemes lüktetés, ugyanakkor kicsit mégis az, mert általában van benne rím, hasonlat, és a költészetre jellemző egyéb elemek. Rapnek sem nevezhető, hiszen nincs alatta zene, ám az, hogy az utca nyelvén beszél aktuális témákról, hétköznapi dolgokról, mégis hasonlóvá teszi egy kicsit a raphez. A slam poetry egyetlen szabálya, hogy a slammernek három perce van a színpadon arra, hogy meggyőzze, meghassa, megnevettesse, egyszóval elvarázsolja a közönséget. A szekszárdi Slam Poetry Est házigazdája a műfaj egyik legismertebb hazai képviselője, Mavrák Katalin Hu- gee volt. Először a vendégek, a Slam Poetry Magyarország csapatának öt tagja lépett fel, majd következett a verseny, amelyre tizenegyen neveztek be. Mindkét nem képviseltette magát a 16-28 éves korosztályban a következő eredménnyel. Első lett Schmidt Péter szekszárdi középiskolás, második Barta Szabolcs István, harmadik Erőss Emese (mindketten a Polip munkatársai). ■ V. M. Gábor Tamás vendégként lépett fel Amatőr alkotók mutatkoznak be a kiállításon Tízmillióból újult meg az évszázados zarándokhely hagyományápolás Csodatévő erőt tulajdonítottak a csicsói kápolna kegyképének és a szent forrásnak simontornya Tizenhetedik alkalommal mutatkoztak be amatőr képző- és iparművészek a Fried művelődési ház kiállításán. A tárlatot Könyv István János grafikusművész nyitotta meg, közreműködött a Lel- kes-Cserfes Gitárcsapat és Máté Anna. A húsz alkotó többek között kézimunkákat, kézműves alkotásokat, rajzokat, festményeket, kerámiát, fotókat, foltvarrott alkotásokat, grafikákat, ékszereket, gyöngymunkákat, helytörténeti kiadványokat mutat be a közönségnek. Az amatőr művészek bemutatkozásának népszerűségét jelzi, hogy a tárlat jövőre már nagykorúságát „ünnepli”. ■ V. M. hőgyész Csicsó-puszta a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték. A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét 1731-ből említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Ar- genteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-ké- pet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a A felújított kápolna nem csak a zarándokokat várja a jövőben disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba. Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép, valamint - a hagyomány szerint - csodás gyógyulásokat hozó szentkút leromlott épületegyüttesét Hőgyész önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel. A pályázatnak köszönhetően száz százalékos támogatást nyert el a projekt. A remények szerint a megújult zarándokhely a táj és a több a jövőben nemcsak a vallásos, hanem a bakancsos turisták ideális kirándulóhelye is lehet. Bottá György, Hőgyész polgár- mestere elmondta, hogy a település kollektív emlékezetében a mai napig is erősen él mindaz a hagyomány és legenda, amely a megye lelki központjává avatta Csicsót. A polgármester hozzátette érdekességképpen, hogy a többnemzetiségű nagyközségben a XVIII. században betelepülő németek leszármazottai inkább a templomban elhelyezett Szűz Mária kegyképnek, míg a magyarok a forrásvíznek, a szent kútnak tulajdonítanak csodatévő erőt. ■ V. M.
