Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

4 A HÉT TEMAJA 2014. JÚLIUS 27., VASÁRNAP felvételi Tízből hét jelentkezőt felvettek. Átalakul az egyetemek irányítása szeptembertől. Műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomával lehet frissdiplomásként a legtöbbet kéresni. A PONTHATÁRON INNEN ÉS TÚL A próbálkozók felét az első helyre vették fel és többen tanulhatnak szeptembertől, mint tavaly. A slágerszakok változtak, de az intézmények között ugyanazok a legnépszerűbbek. VR-összeállítás ' Egyre kevesebben érettségiznek A tavalyihoz képest 1300 diákkal többen, 73 ezer 973- an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei felvételin. A tavalyi mély­ponthoz képest a többi terüle­ten is kedvezőbbek az adatok. Az állami ösztöndíjas képzés­ben is emelkedik az elsőéve­sek száma, 54 ezerről 57 ezer­re. Az azonban aggasztó, hogy a demográfiai előrejelzések szerint évről évre csökken, 2010 óta mintegy kilencezer­rel lett kevesebb az érettségi­zők száma. Nyertesek és vesztesek Az intézmények rangsorát az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem vezeti 4270 felvett hallgatóval, a második a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem 3370 tanu­lóval, a harmadik a Debreceni Egyetem, ahol 3240 hallgató tanulhat szeptembertől. Szege­den 3108, Pécsen 2281 iratkoz­hat be. A Budapesti Corvinus Egyetem a hatodik helyen sze­repel 1926 felvett hallgatóval. A vidéki intézmények közül a veszprémi Pannon Egyetem az egyik nagy nyertes, nyolcszáz­tízzel több hallgató került be, mint az elmúlt esztendőben, de a Miskolci Egyetem is elé­gedett: 500-zal tanulnak ott többen szeptembertől. Változtatni kéne a pontszámításon Szabó Gábor, a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora szerint ugyanakkor a pontszámítás eleve rosszul méri a hallgatók felkészültségét a felsőoktatás­ra. „A természettudományos szakokon évek óta figyeljük: a felvételi pontszám nem tükrözi azt, hogy egy hallgató elvégzi-e a fizika vagy kémia szakot” - tette hozzá a rektor. Elmondta: öt-hat magyarországi képző­idén közel 74 ezren örülhettek a ponthúzó buli után, azaz ennyien nyertek felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe helyen írattak dolgozatot első­éves fizikus hallgatókkal, és az látszott, ■ hogy a 430-440 ponttal bekerülők közül töb­ben 10 pontnál is kevesebbet értek el az 50 pontos teszten. „Nem arról van szó, hogy én úgy érzem, valami nem stim­mel, hanem tudom, hogy va­lami nem stimmel. A felvételi rendszert olyan mértékben kell megváltoztatni, hogy a felvételi pontszámítás a felső- oktatás igényeit tükrözze, ne a közoktatásét” - hangsúlyozta Szabó Gábor. Mennyit ér a diploma? Műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomá­val lehet frissdiplomásként a legtöbbet keresni, a legala­csonyabb fizetésre pedig a pedagógusok számíthatnak. A legjobban és legrosszabbul kereső pályakezdő diplomá­sok jövedelme között csak­nem 100 ezer forintos az elté­rés. Ugyanakkor az is látszik, hogy megéri felsőfokú végzett­séget szerezni, a hazánkban dolgozó frissdiplomások átlag- jövedelme közel nettó 160 ezer forint, ami 18 ezer forinttal meghaladja a magyarországi átlagkeresetet. Többek között ezek derülnek ki az Educatio Nonprofit Kft. által készített tanulmányból. A megkérdezettek visszajel­zései szerint a hagyományos egyetemi, illetve a mesterkép­zési diplomához társul ma­gasabb fizetés. Míg az alap­képzésben részt veiteknél 142 ezer forintos nettó fizetés mér­hető, addig mesterdiplomával ez az összeg közel 165 ezer forint. Ágazati szempontú meg­közelítésben a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi, infokom­munikációs szektorok kínál­ják. A legalacsonyabb Magyar- országon szerzett jövedelmek az oktatás, egészségügy, ven­déglátás és művészeti ágaza­tokban tapasztalhatók. Tömeges külföldre vándorlás? Idén sokan jelentkeztek kül­földi egyetemre is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozás­elemző Intézetének felmérése szerint a felvételizők 6 szá­zaléka nem Magyarországon tanulna tovább. 2006 és 2013 között közel 2,7-szeresére nőtt a Nagy-Britanniába jelentke­ző magyar diákok száma. Ez a tendencia különösen 2011 után erősödött fel, a magyar adatok ekkor szakadtak el a vi­segrádi országokra jellemzők­től. Az utóbbi két évben 80 szá­zalékkal nőtt meg a brit egye­temekre felvételiző magyar fiatalok száma, de Ausztria és Németország is népszerű. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának Felsőoktatá­sért Felelős Államtitkársága szerint nincs tömeges elván­dorlás. Lakosságszám-ará- nyosan a magyarok aránya a szomszédos országokhoz ké­pest alacsony. Bódis József, a Magyar Rek­tori Konferencia (MRK) elnöke azt mondta: az elmúlt években a nemzetközi hallgatói mobili­tás világszerte dinamikusan nő, ez alól Magyarország sem kivétel. Ez egy rendkívül ösz- szetett, sok tényezőre vissza­vezethető folyamat. Nekünk fontos, hogy a magyar hall­gatók ebben részt vegyenek, mint ahogy az is, hogy minél többen hazajöjjenek később a nemzetközi színtéren meg­szerzett tudást hasznosítani. Orvosnak tanulnak nálunk Bódis József azt mondta: a hazai felsőoktatás egyre nép­szerűbb a külföldi diákok köré­ben és folyamatosan növelni is kell a létszámukat nálunk. Két éve 20 ezren, tavaly már 23 ez­ren tanultak nálunk. Ehhez az MRK sokat tett hozzá, hiszen a szervezésünkben 1500 brazil hallgató érkezett hozzánk az elmúlt évben. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy a külföldieknek nyújtott, jellem­zően angol nyelven biztosított oktatási szolgáltatásunkat, valamint az ehhez kapcsoló­dó szervezési képességeinket jelentősen erősítenünk kell a további előrelépés érdekében. A legnagyobb hagyománya nálunk az orvos, fogorvos és állatorvos képzéseknek van angol és német nyelven, de a közelmúltban a műszaki kép­zéseink iránt is megnőtt az ér­deklődés. Top 10 kar, 2014 Intézmény neve Felvettek (16) 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 2022 2. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar 2013 3. Budapesti Corvinus Egyetem Gaz­dálkodástudományi Kar 1803 4. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar 1711 5. Szegedi Tudományegyetem Ter­mészettudományi és Informatikai Kar _______________ 1481 6. Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1387 7. Budapesti Gazdasági Főiskola Ke­reskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1362 8. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar 1320 9. Nyíregyházi Főiskola 1246 10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudo­mányi Kar 1238 Forrás: felvi.hu Bódis József elnök szerint stratégiaalkotó szeretne lenni a Magyar Rektori Konferencia Az egyetemek pénzét nem zárolták palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős állam­titkára azt mondta, hogy a nemrég bejelentett költségveté­si zárolások biztosan nem érintik a felsőoktatási intézmé­nyeket. A felsőoktatás intézményrend­szerének stratégiájáról szólva elmondta, szeretnék, ha a ta­valy elkészült stratégia átdol­gozott változata az év végéig a kormány elé kerülne. A jövő héten megkezdődnek az egyeztetések, összehívják a Felsőoktatási Kerekasztalt. Szólt arról is, hogy a kancellá­ri pályázatot hétfőn írják ki, és augusztus 12-éig lehet jelent­kezni.- nemrég választották mega rektori konferencia elnökévé. Milyen tervei vannak?- nagyon fontos, hogy egy egy­séges, erős szervezet képviselje a felsőoktatást. A Magyar Rek­tori Konferencia (MRK) nemzet­közi reputációja jelentősen nőtt az elmúlt időszakban - különö­sen a rendkívül sikeres brazil ösztöndíjprogram kapcsán. Ezt kihasználva a különböző nem­zetközifelsőoktatási programok végrehajtása során még na­gyobb szerepet szeretnénk vál­lalni. És természetesen a legfon­tosabb az, hogy ne csak reagá­ló, véleményező szerepkörben, hanem az állami felsőoktatás irányítás partnereként, társszer­zőként vegyünk részt az elkövet­kező időszak stratégiaalkotó feladataiban. Úgy látom, hogy erre mindkét fél részéről meg­van az igény.- szeptembertől már a kan­cellárok irányítják az intézmé­nyeket. Vannak aggályaik ezzel kapcsolatosan?- sajnos olyan megfogalmazá­sok szerepelnek a törvényben, amelyek a kettős vezetés kocká­zatát hordozzák magukban. A leginkább problematikus ren­delkezés talán az, hogy miköz­ben a kancellár is tagja lesz az intézmény szenátusának, felül­bírálhatja az ott hozott határo­zatokat. A jogszabályban ugyanakkor megtalálható az a kitétel is, hogy a kancellár a rektorral együttműködve látja el feladatát, amely bár igen laza megfogalmazás, mégis támpon­tot ad a közös munkához. Na­gyon sok függ attól, ki lesz egy adott egyetemen vagy főiskolán a kancellár. Kérdés, hogy áll az intézményhez, ismeri-e annak működését, volt-e, és ha igen, milyen korábbi kapcsolata a ve­zetőséggel, miként tud velük együtt dolgozni. Ha nyitott, konstruktív, az intézmény céljait szem előtt tartó kancellárt kap egy egyetem, akkor alapvetően nem lehet gond.- vannak olyan intézmények, amelyek nagy bajban vannak?- A kisebb vidéki intézmények nehéz helyzetben vannak a hall­gatói létszám jelentős csökkené­se miatt, de az ő problémáik nemcsak a felsőoktatáson belül­ről erednek, hanem szorosan összefüggnek regionális gazda­sági kérdésekkel, egyes vidéki régiók gazdasági leszakadásá­val. Álláspontom szerint nem az intézmények száma a lényeges, hiszen kevés intézmény is mű­ködtethető rosszul és a mai in­tézményhálózat is jól. Az a fon­tos, hogy megfelelő munkameg- ■ osztás legyen az intézmények között és mindegyiknek világos legyen a feladata. Magyaror­szág nem különbözik az euró­pai átlagtól, ha a lakosságszám és az intézmények számának arányát vizsgáljuk.- az elmúlt hetekben sokat le­hetett olvasni az egyetemössze­vonásokkal kapcsolatban. Ren­delkeznek megbízható informá­cióval ebben a témában?- nem, mi is csak a sajtóból ér­tesültünk, illetve egyelőre az egyetlen hivatalos megnyilvánu­lás ezzel kapcsolatban a minisz­térium közleménye, mely szerint egyelőre ilyen tervek nincsenek. Pótfelvételizni augusztus 12-éig lehet a pótfelvételi jelentkezési ha­tárideje augusztus 12. A pont­határt augusztus 28-án állapít­ják meg. Csak azok jelentkez­hetnek, akik nem vettek részt az idei általános felvételi eljá­rásban, vagy egy szakra sem kerültek be. az sem pótfelvételizhet, aki vala­hova felvételt nyert, de mégsem akar azon a szakon tanulni. a PÓTFELVÉTEUN csak egy szakra lehet beadni a jelent­kezést, az egyetemek, főisko­lák pedig szinte kizárólag ön­költséges képzéseket hirdet­nek meg. augusztus 4-ig minden felvéte­liző megkapja a besorolási döntést, az eredmény ellen au­gusztus 20-ig lehet fellebbezni. k A Felsőfokú oktatás Tanév Intézmény Oktaté Hallgató 1990/1991 77 17302 108376 1995/1996 90 18098 195586 2000/2001 62 22 783 32 7289 2005/2006 71 23188 424161 2010/2011 69 21495 361347 2011/2012 68 21 357 35 9824 2012/2013 66 20555 338467 2013/2014 66 21 137 320124 Forrás: KSH Jelentkezettek és felvettek aránya nappali tagozaton Év _______jelentkezett . Felvett 19 90 • 46 767 16818 1995 _________86548 35081 2000___________82957 45 546 2005___________91677 52957 20 07__________74 849 50941 20 09___________90878 61 262 2011 ______ 101835 66810 20 12 ________110617 79861 20 13 ________95447 72679 20 14 _______106000 73 973 Fo rrás: KSH Top 10 intézmény, 2014 Intézmény neve Felvettek (fő) 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem 8495 2. Debreceni Egyetem 6290 3. Szegedi Tudományegyetem 6076 4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 5316 5. Pécsi Tudományegyetem 4826 őTBűdapesti Gazdasági Főiskola 4749 7. Budapesti Corvinus Egyetem 3858 8. Szent István Egyetem 2945 9. Óbudai Egyetem _____2926 10 . Széchenyi István Egyetem 2730 Forrás: felvi.hu

Next

/
Thumbnails
Contents