Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-25 / 172. szám
6 GAZDASAG 2014. JULIUS 25., PENTEK HÍRSÁV Spanyol partnerrel a Kötéltechnika A MAGYARORSZÁGON kötél- és hálógyártásban piacvezető Kötéltechnika Kft. vegyes vállalatot hozott létre a világ egyik legjelentősebb munka- védelmi eszközgyártójával, a Tecnología Deportiva, S.A. céggel. A HITA közreműködésével létrejött új cég feladata a teljes közép-európai piac kiszolgálása lesz. A húszmillió forintos alaptőkével induló vegyesvállalat öt éven belül egymilliárd forintos export-árbevételre kíván szert tenni. ■ VG Új gyorsforgalmi szakaszt adtak át A nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megépült a Szombathely-Vát közötti 9,2 kilométeres gyorsforgalmi szakasz, a Győrtől Szombathelyig tartó leendő M85-M86, kétszer két sávos gyorsforgalmi közlekedési csatorna részeként. A teljes szakaszon 110 km/ órás sebességgel lehet közlekedni. A szakasz a 2010-ben elkészült Vát elkerülőhöz csatlakozik. ■ VG Listavezető az Ericsson A világ vezető IT-kutatóinté- zete, a Gartner piaci részesedésen alapuló jelentése az Ericssont első helyre sorolja a globális kommunikációs megoldásszállítók között az üzemeltetési technológia megoldásokból származó bevételek alapján. A társaságot a hálózatok, szoftverek és szolgáltatások szállítói kategóriáiban vizsgálták. A Gartner jelentése nem terjed ki a nem specifikus megoldásokra. ■ VG Nőtt az LG Electronics negyedéves profitja több mint kétszeresével emelkedett az LG Electronics dél-koreai technológiai cég második negyedévi profitja éves szinten. Az LG adózott eredménye a június végével záródott három hónapban 411,8 milliárd von volt az egy évvel korábbi 155,5 milliárd von után. A második negyedévi eredmény több mint négyszerese az első negyedévinek. ■ MTI Kerülő úton jöhet a paksi fűtőelem import Aradszki András: Nem kínáltak gázellátási alternatívát a Déli Áramlat ellenzői A piaci szereplőknek kedvet kell csinálni az erőmű-felújításokhoz, Ukrajnát elkerülve is érkezhet a paksi fűtőelem, lehet, hogy a Gazprom Magyarországon tárol majd gázt, a nonprofit valójában „non-osztalékot” jelent. Minderről Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak. B. Horváth Lilla- Milyen fő feladatokat kapott a következő négy évre?- A 2011-ben elfogadott, 2030-ig szóló, és 50 éves kitekintést adó energiastratégia rögzíti az ország majdani ener- giamixét, de az azon belüli arányokat nem adja meg. Az általam vezetett államtitkárság elsődleges teendője az, hogy e stratégiát az energiabiztonsági szempontok mentén, szabályozási úton „lefordítsa”.- Ez pontosan mit takar?- Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a piaci szereplők tervezetten és ütemezetten hozzáláthassanak az erőmű-felújításokhoz és hatékonyság-növelésekhez, hogy úgy érezzék, érdemes az itteni áramtermelésbe fektetniük. Támogatjuk a magántőke jelenlétét az áramtermelésben. 2025 táján sok hazai erőmű engedélye lejár, új beruházások nélkül kockázatos lehet ez az időszak. Az atomerőmű mellett számítunk a lignitüzemű Mátrai Erőműre, és bízunk a gázüzemű blokkok újbóli üzembe helyezésében is. Igaz, a piaci helyzet jelenleg nem kedvez a gázalapú villa- mosenergia-termelésnek, mert a külföldről áram olcsóbb a hazainál, és viszonylag magas a földgáz ára. Bár hosszú távú előrejelzések szerint a földgáz ára csökkenni fog egyes régiókban, a politikai kockázat nem zárható ki teljesen. A gáz árának csökkentéséhez ezért elengedhetetlen az útvonal- és a forrásdiverzifikáció, illetve ennek keretében a határkeresztező földgázszállítási infrastruktúrák biztosítása. Aradszki András: Magyarországon tárolhatna a Gazprom- Egyes aggályok szerint túl korán akarjuk átadni az új paksi blokkokat, nem lesz még piaca a többletáramnak, az energiamix- ben pedig túl nagy lesz a nukleáris energia aránya.- Említettem, hogy 2025-30 között több fosszilis alapon termelő erőművi blokk kiesése várható, a működési engedélyük lejárta miatt. Ráadásul jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy a piaci szereplők hogyan ütemezik a leállításokat. A jelenleg is üzemelő és az új paksi blokkok párhuzamos termelése azért sem jelent majd akkora többletet, mert a meglévő atom- erőművi blokkok teljesítménye csökkenni fog az üzemidejük végéhez közeledve. Nagyjából és összességében a megcélzott üzembe helyezésekkel marad egyensúlyban a hazai villa- mosenergia-termelés.- Paks szempontjából problémás lehet az Ukrajnán keresztüli nukleáris fűtőelem szállítása, és a sérült elemek visszaszállítása is. Mi a megoldás?- Már keressük az alternatív szállítási útvonalakat, de hangsúlyozom: két évre elegendő tartalékunk van, a sérült elemek biztonságosan tovább tárolhatók Magyarországon, esetleges itt maradásuk nem befolyásolja az atomerőmű normál üzemi működését.- Hol tart az extra, 100 milliárd forintnyi orosz gázmennyiség beszerzése?- A többletmennyiség betárolása megkezdődött, a tárolók töltöttségét a tárca folyamatosan figyelemmel kíséri. Felmerült annak lehetősége is, hogy a Gazprom Magyarországon tároljon gázt.- Ilyen szándéka korábban is volt a társaságnak, de magasak az itteni szállítási és tárolási költségek. Ez mennyire piaci adottság, és mennyire lehet rajta szabályozási eszközzel változtatni? Gázpiaci szempontból Magyarország zsákfalu, ezért nincs meg a remélt forgalom a gáztőzsdénken sem. Míg a külföldi tárolók töltöttsége a gáztőzsdék és a tranzitvezetékek közelsége, azaz kereskedelmi és gyakorlati okokból magas, Magyarországon az egyetemes szolgáltatókra és a biztonsági készletekre vonatkozó előírások alapján és kereskedelmi alapon is van betárolás. A hazai gázpiac a hálózati adottságok mellett egyelőre nem elég volatilis, így viszont a magyar- országi szállítás és tárolás folytonos kihívások elé néz.- Úgy tudom, több gáz kerül az előírt szintre már feltöltött biztonsági tárolóba, és az egyetemesek is betárolják a kötelező meny- nyiséget. Miért kell az MVM-nek ezen felül, hatalmas pénzért még gázt vásárolnia? Az ukrajnai kockázat miatt?- Valóban szó van a biztonsági készlet megnöveléséről, amelynek alapvető célja Magyarország ellátásbiztonságának fokozása.- Nem rontja az erős magyar-orosz energetikai kapcsolatokban a magyar fél tárgyalási pozícióit, hogy az ukrán-orosz konfliktusban Magyarország határozottan kiáll Ukrajna mellett?- Magyarország nem tehet mást, mint hogy az általános nemzetközi jogi alapelvek mentén, a moralitás szempontjait érvényre juttatva azt mondja, hogy egy szuverén és erős Ukrajna létezésében érdekelt. Az ukrajnai magyarokért az alaptörvény értelmében is felelősséget kell vállalnunk. Ez világos üzenet, ezen a téren egy platformon vagyunk az uniós országokkal. Ami pedig a tárgyalópozíciónkat illeti: az a politika művészete, hogy a kapcsolataink ne romoljanak, ha pedig romlanak, akkor máshol megtaláljuk a kompenzálás lehetőségét. Ez azonban nem az energetikai államtitkárság feladata.- Mi a véleménye a Déli Áramlat beruházásról?- Az orosz-ukrán helyzet nem először veszélyezteti a hazai ellátás biztonságát, ezért nagyon erősen ki kell állnunk a Déli Áramlat beruházás mellett, mert ezen a vezetéken sokkal kisebb kockázat mellett juthatunk orosz gázhoz. Főleg, mivel a projekt ellenzői eddig semmiféle alternatívát nem kínáltak térségünk, benne pedig Magyarország stabil gázellátására abban az esetben, ha Ukrajnán keresztül nem jutnánk gázhoz. Ezért fontos a közeljövőben üzembe helyezendő magyar-szlovák földgázvezeték, és ezért is nagyon határozott a magyar kormány álláspontja, hogy Horvátország felől is érkezhessen gáz, a magyar-román fölgázvezetéken pedig Románia felől a mostani minimálisnál nagyobb mennyiség áramolhasson hazánkba. Az utóbbira már van is ígéret. Az ellátást javítaná az észak-déli földgázfolyosó kiépítésének (ide értve az LNG-terminálokat is) felgyorsítása.- Brüsszelnek azonban aggályai vannak a Déli Áramlat szerződései miatt, és feltételeket szabott a magyar-szlovák interkonnek- tor üzembe helyezésével kapcsolatban is.- Magyarország abban érdekelt, hogy a Déli Áramlat az európai normák szerint épüljön meg, ezért minden erőnkkel támogatjuk, hogy az EU erről megállapodjon Oroszországgal. Viszont az Európai Uniónak és Oroszországnak meg kell találnia a mindkét fél számára elfogadható jogi és praktikus megoldást, kompromisszumot. Brüsszeltől egyébként, ha gyakran nehézkesen is, de minden jóváhagyást meg szoktunk szerezni, ezen is dolgozunk. A magyar-szlovák vezeték kereskedelmi üzemét 2015 elején megindítja a vezeték tulajdonosa, a Magyar Gáz Tranzit Zrt.- Nem visszás-e, hogy a politikusok csak addig sürgették a nonprofit energiaszolgáltatást,' amíg az a külföldi versenypiaci szereplőkre vonatkozott, amióta viszont felmerült az állami közműcég létrehozása, az MVM-nek pedig egyetemes piaci érdekeltségei lettek, már elfogadható a nyereség?- Semmilyen elmozdulás nem volt e téren. A meghatározás korábban is inkább „non-osztalékot” takart. A cél ugyanis az volt, és ma is az, hogy az itt megtermelt hasznot a külföldi tulajdonosok ne vigyék ki az országból, azt fordítsák a biztonságos energiaellátás fenntarthatóságát szolgáló karbantartásokra, fejlesztésekre és beruházásokra. Hatalmas leépítést jelentett be a Magyar Telekom ALKALMAZKODNAK Két év alatt 15 milliárd forintot spórol a cég az elbocsátásokkal Mintegy 1700 embert küld el idén és jövőre a Magyar Telekom Nyrt. a cég tegnapi bejelentése szerint. Az anyavállalatnál jelenleg közel 8 ezren dolgoznak, a cégcsoport magyarországi létszáma megközelíti a 10 ezret. Lapunk érdeklődésére a Magyar Telekomnál közölték, hogy a 2 éves létszámcsökkentési programra vonatkozóan a végkielégítéssel kapcsolatos költségek teljes összege mintegy 12 milliárd forint. A vállalat minden részlegét érintő leépítéssel két év alatt nettó 15 milliárd forintot tud megtakarítani a távközlési cég a személyi jellegű költségeken. A jelentős létszámcsökkentést a külső környezettel, a globális és hazai távközlési piacot jellemző erős versennyel indokolta a társaság, amely a versenyképessége megőrzése miatt kényszerül radikális költségcsökkentő intézkedésekre. A leépítést több ütemben hajtják majd végre, a munkatársak egy részét még az idén elküldik, míg a többiektől 2015-ben válnak meg. A társaság hivatalos közlése szerint a most bejelentett leépítés révén létrejövő kisebb szervezet rugalmasabban tud majd alkalmazkodni a versenypiaci kihívásokhoz, és valódi online vállalatként működve megfelelni ügyfelei igényeinek. A távközlési cég a jelentős létszámcsökkentésről és a következő két évre vonatkozó bérekről, illetve béren kívüli juttatásokról már megállapodott a társaságnál működő munka- vállalói érdekképviseletekkel is. Ahogyan az a három szervezet - Távközlési Szakszervezet, Magyar Telekom Nyrt. Központi Üzemi Tanácsa, T-Net Szakszervezet - közléséből kiderül, nem tartják reálisnak a nagymértékű leépítés, amely megítélésük szerint a maradó kollégák leterheltségének jelentős növekedésével jár majd. A megállapodás aláírását a távozó kollégák részére nyújtott juttatási csomag által biztosított segítség indokolta részükről. A távozó munkatársak elhelyezkedését az Esély program keA Magyar Telekom székháza rétén belül aktív álláskereséssel, munkaerő-piaci tréninggel és személyes tanácsadással támogatja a Magyar Telekom. Önkéntes programot is meghirdetett a cég, amelynek keretében az elbocsátásra önként jelentkezőket további egyedi juttatások illetik meg. A legnagyobb hazai távközlési cég nincs könnyű helyzetben, hiszen bár piaci pozíciója stabilnak mondható, a szabályozási környezet, az ágazatot terhelő adók, valamint a folyamatos fejlesztési kényszer komoly kihívások elé állítják. A társaság tavaly ugyan meg tudta állítani a bevételcsökkenést sőt, 5 százalékkal még növelni is tudta forgalmát 2012-höz képest, azonban ez főként a kiskereskedelmi gáz- és áramszolgáltatás, illetve a rendszerintegrátori és it-szolgáltatások területén tapasztalható felfutásnak volt köszönhető. Az idei első negyedév már kevésbé bizonyult sikeresnek, a 151,9 milliárd forintos bevétel 3 százalékos visszaesést jelentett az egy évvel korábbival összevetve. ■ K. Z. Magyar Telekom (millió forint, első negyedév) 2013 2014 Árbevétel 156609 151893 Működési eredmény 14248 16094 Adózott eredmény 2929 4990 Saját tőke 437 468 446722 Hosszú lei. köt. 294449 281840 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS I i
